Eszterháza, fénykorában

Vahot Imre

Magyarország és Erdély képekben
Pest. 1853. II. 17-27. old.

A magyar orvosok- és természetvizsgálóknak Sopronban és Kismartonban tartott 1847-iki nagy gyülése alkalmával, a vidéken több kirándulásokat tévén, többi közt néhányan a legrégibb és fényesebb magyar nemzetségek egyikéből származott Eszterházy (hajdan) Estoras herczegek múlt századbeli székhelyét, Eszterháza pompásan fölépített várát, nagyszerü palotáját is meglátogattuk, s minden nevezetességét közelebbről megvizsgáltuk.

Az Eszterházához közel eső Széplak lelkes plébánosa, Fabian ur, látva ezt, mennyire érdekelve valék e nevezetes helyiség által, utólagosan egy régi képes könyvet külde hozzám, melynek czime:"Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Eszterház im Königreiche Ungarn. 1784. (Pressburg, bei Anton Löwe, Buchdrucker und Buchhändler). A leiró neve el van hallgatva, s a várat és melléképületeit sokféle alakban felmutató rézmetszetű nagy táblák rajzolójául Jacobi, a vár olasz épitőmesterének neve van a képek aljában följegyezve. E képes könyv, mely az akkori idők igényeihöz képest külsőleg lehető diszes kiállitású, kétségkivül az akkor uralkodott herczeg költségén jelent meg, s helyirati és művészet-történeti tekintetben fölötte nagy érdekességgel bir.

Meg lévén győződve a felől, miként e becses könyv, mely a legkitünőbb magyarországi várak egyikének fénykorát nagy hűséggel ismerteté meg, - most már mint ritkaság csak igen kevés kézön forog; jónak láttuk azt poraiból föleleveniteni, egész terjedelmében közleni azon kép kiséretében, mely a mult századbeli Eszterháza, e vár épület és kertjének egyik legszebb részét tünteti föl két oldalt szembeötlő szinház-épületeivel.

Eszterháza 1784-iki ismertetése.

Eszterháza, az építészetnek e szép műve, felvilágosodott épittetője szellemének, a most uralkodó Eszterházy Miklós herczegnek köszöni létét; s annál csodálatra méltóbb, minthogy azelőtt, egy középszerű épületen kivül, ott csak rétek, szántóföldek, cserjék és erdők valának láthatók.

E kastély Sopron vármegye északi részében, a Fertőd-tava mellett, Süttör és Széplak faluk között fekszik tizenegy mérföldnyire Bécstől; másfél postaállomásra vagy három mérföldnyire Soprontól s hat mérföldnyire Pozsonytól.

Bécstől az út Acjánon, Minkendorf-, Eigesdorf-, Vimpácz-, Nagy Höflein-, Sopron-, Kopháza-, Hegykő- és Széplakon keresztül viszen oda; Soprontól az utóbbi három falun át; Pozsonytól azonban Köpcsényen, Gátán, Malomházán Boldogasszony- és Pomogyon keresztül, hol 4300 öl hosszúságú gát vagy töltés emelkedik, mely csaknem a kastélyig tart.

E jeles töltés 1780-81-ben épittetett a mostani herczeg nem csekély költségén, igen tartósan van csinálva, s mindkét oldalán fűz- és égerfákkal beültetve végig úgy, hogy rajta épen oly kényelmesen utazik az ember, mint valamely fasorokkal rakott országúton. Az ugynevezett Hanságon megy keresztül.

A Fertőd tava mintegy négy mérföld hosszúságú, két mérföld szélességű, s halakban bővelködik. Potykán, kárász-, harcsán és csukán kivül hosszú csőrű madarak faja (Netzer) tartózkodik a nádcsalitokban, szárcsa, vad- vagy törzsökkácsa, számos halászka és apró fehér galamb, mely utóbbiak azonban nem szolgálnak eledelűl. Hajdan annyira kiterjeszködék e tó, hogy árjai alatt mintegy nyolcz magyar négyszög-mérföldnyi földterület fekszik eltemetve több faluval, melyek azon állottak. Ezen kivül még nagyobb, mintegy tizenhat négyszög mérföldnyi terület lőn általa nagyobb részint náddal benőtt posvánnyá, részint vizben úszó földdé. A herczeg tehát elejét veendő az ily pusztitásoknak s hasznavehetővé teendő e viz boritotta földeket, lecsapoltatá e posványságot s három különböző csatornát ásata, melyek legnagyobbika a tó végénél, Pomogy mellett veszi kezdetét, s tizenötezer ölnyi darab földön s Rábcza folyamába nyúlik, úgy hogy ennek következtében kis dereglyéken és hajókon Pomogy falútól egész Győr városáig hajókázható; a két kisebb csatorna pedig 6600 ölnyi hosszúságú.

S a szomszéd helységek, melyek rétjei oly gyakran el voltak árasztva és rongálva, most már javában élvezik e jótékony vállalat gyümölcsét, miután telkeiket, földeiket nemcsak egészen használhatják, hanem ez által sok ezer ölnyi gyarapodást is nyertek.

xxxxxxxxxxxxxxxxx

A kastély bejárása előtt két tekintélyes, hétives főőrségi épület áll; ezek mögött pedig egy fasor az őrség szertárába vezet. A főbejárást a kastélyba nagy vas rácskapu, két mellékkapu képzi, melyek nagyon csinosan dolgozott feszitett művel (Sprengwerk) ékitvék, s két közép faloszlopon diszes kőedényekkel pompáznak. Ezekhöz mindkét felül a melléképületek csatlakoznak kereken, melyek mindkét oldalt huszonhárom ablak-redőnnyel ellátott ivnyiladékot foglalnak magukba. Ezek födele nem látható, melynek karfalát vagy könyöklőjét felállitott diszedények szépitik, mindkét felül kinyulás van szakadozott szögletekkel, s ezen fegyverzett tömbekből /Gruppe) álló ékitvény.. E melléképületekhez csatlakoznak ismét mindkét felül az egyenes magas szárnyépületek, melyek kerekségben egyesülnek a legközépső főépülettel.

Az épitészet az első és második emeletet foglalja magában, s jóniai modorú fagyám-oszlopokból áll attikai oszloplábakkal és újdivatú oszlopfejekkel; csak a falpárta (risalit) a közép épületben van diszitve korinti modorú falgyámoszlopokkal. A főpárkányzat fölött nagyon tiszta dolgozatú kőkorlát nyúlik el, diszkarzatként, mely egészen elfödi az alacsony födelet; s ez csak a közép-épületen látható némileg.

Az ablakok első mint második emeletben vigályosan nyulnak le egész a szobák padolatáig, gyámköveiken (Tragstein) némileg kiszökellő küszöbök és mellkorlátok vannak úgy, hogy az ablakok alatt kiléphet az ember.

Az egyenes szárny-épületek harmincz falgyámoszlopból, tehát ugyanannyi ablakból állanak; a három középsőnek azonban első, vagy a főemeletben balkonja van, mely négy egyszerű kőoszlopon nyugszik. Földszint ezen oszloptávságok legközépsőjében szökőkút tünik föl mythologiai kőtömbbel. Legfölül a diszkorláton e két szárnyépület három középső ablaka fölött, diszedényféle ékitvény áll, melynek függő virágfüzéreivel géniuszok játszanak.

Az ablakok földszint egyenes fejüek (von geraden Sturz), mint a felső emeletbéliek, kivéve azokat, melyek a balkonon vannak, s némi nyomott kerekség által mennek föl. Ezen ablakoknak, szokott födélzet helyett, újdivatú virágfüzérekből álló czifrázatuk van; a második emeletbéli ablakok azonban kikerekitett fejüek, középen pedig gyámkövek állanak, melyek a főgerendát látszanak támogatni. Ezen egyenes vonalban álló szárnyépület tizenharmadik vagy utolsó ablaka után két egybekapcsolt, azaz szorosan egymáshoz álló falgyámoszlop látható, innen azonban e szárnyépületek kerekségbe mennek át a közép főépület felé, melyhöz csatlakoznak. Ily kerek rész hét falgyámoszlop közből vagy ablakból áll. Földszint közepén egy ajtó van oromczifrázattal; az ablakok azonban egészen hasonlóak az iméntiekhöz.

Az első emeletbeli három középső ablak egyenes tetejű, divatos lombozatú czifrázatokkal; nagy homlokfal is van a második emeletbéli ablakok küszöbétől fogva eégsz a fő gerendán alúlig, mely a felső ablakok helyét foglalja el, hol jobb oldalt a kápolna áll. A homlokzat sikja kerek ablakkal, mely a balkéz felüli körkerekségű fegyver-kamrát világositja, továbbá divatos lombozattal és virág füzérekkel van czifrázva. Középen itt, legmagasabban, a kő-diszkorlát mögött, kis kerek torony áll négy ablakkal, hegyiben pedig egy réz, de aranyozzott czifrázatokkal ékitett diszedény. E tornyocska jobb kéz felül a kápolna, bal felül pedig idomzatosság végett van épitve.

A közép főépület egyáltalában magasabb, pompásabb; tizenegy ablaka, három ablakból álló falpártája van, korinti modorú egybekapcsolt falgyámoszlopokkal. Az ablakok födélzetekkel, lombozattal s antik virágfüzérekkel czifrázvák. Az első emeletnek kerekitésekkel épitett ablakaiból, s a falpárta felső ablakaiból ráösmer az ember a nagy pompás teremre. A párta fölött homlokzat áll, melynek sikjába nagy ütő-óra van helyezve gyermekek tömbével; a homlokfal párkányzatán azonban különféle alakok s hadi eszközök látszanak.

S itt mindkét oldalt szabad fő lépcsőzet viszen egy pompás erkélyre, mely nyolcz, párosan egybekapcsolt oszlopon nyugszik. A mellkorlát kő talapzatain gyermekek állanak lámpákkal. A balkonon két, nagyon szép dolgozatú kő díszedény áll; a korlátok vagy karfák azonban vasból vannak művészileg dolgozott lombozattal, melynek közepén az egészen megaranyozott herczegi czimer áll. E lépcső mellett még mindkét oldalt kevésbbé kinyúló erkély van két ablak számára.

A diszkarzaton az oldalablakok fölött alakok és diszedények vannak, a falpárta fölött pedig még egy épület van jóniai modorban, mely széplátódának (belvedere) neveztetik. Ezen felső gerendázatok szegélyei vagy párkányai babérfűzérekkel ékitvék, s e koszorúba fogas horonyok (Zahnschnitt) alkalmazvák. E fő épületnek három ablakból álló nagyon pompás közép falpártázata van, melyet korinti falgyámoszlopok díszesitnek. Földszint közepén a balkon alatt egy nagy kerek, s két kisebb kerekitett ajtó van, melyeken át egy előterembe, s a szomszéd pompás terembe, innen azonban a kertbe lép az ember.

A kertoldal felöl a legközépső fő épület tünik fel, mely szinte, mint előfelé, két ablakból álló falpártával, de egészen máskép van czifrázva. Igy péld. a balkon négy egyszerü oszlopon áll, az ablakok lombozattal, s új divatu virágfüzérekkel czifrázvák; a közép ablak azonban csúcsos, s a két oldalablak kerek-födélzettel van ellátva. A terem felső ablakai egészen hasonlók az előbbiekhöz, csak a falpárta jóniai mint a többi épület is, s nagy homlokfala van, melynek sikjába szinte ütő-óra van elhelyezve gallyzattal. Magán a homlokfalon diszedény áll lefüggő virágfüzérekkel, melyekkel géniuszok játszanak. A látoda mint előfelé, jóniai-attikai modorú. Legfensőbb karzaton áll a kőbűl igen szépen dolgozott, gallyakkal czifrázott s egészen aranynyal befuttatott, gyermekek által tartott herczegi czimer. - Az oldalrészek épen olyanok mint előfelé, váltakozó csucsos és kerek ablakokkal; földszint azonban magas kerekitett ablakajtók, s oszlopok vannak. Ez oldalról az egész épület két fokkal van fölemelve. A karzaton a diszedények új meg új alakokkal váltakoznak. Egyébiránt itt úgy van épitve minden, mint előfelé, kivéve az ablak-ajtókat, melyek átalában magasak és kerekitettek.

Az egész kastély olasz izlésben épült, látható födél vagy tető nélkül, köröskörül nagyon tisztán dolgozott kőkarzattal övedzve; a fő épület karzatának talapzatán is mythologiai alakokkal váltakoznak a diszedények. - A nagyon tágas kastélyudvarban jeles szökőkút áll derék tömbbel. S igy oszlik el e terjedelmes épület a sajátképi kastélyra és a melléképületekre; a sajátképi kastély ismét a főépületre, és oldalszárnyakra.

A földszinti szobák között kettőben a butorok és drágaságok, remekműveké és ritkaságok tartatnak, melyek nem férnek a többi szobába. A tömérdek sok tárgy közt látható itt: egy ezüst és erősen aranyozott teriték (service), - két meglehetősen nagyságú ezüst asztal domború alakokkal; - ezüst asztal-ék, egy szép dolgozatú lovasalak ezüstből, s erősen aranyozva; egy rőfnyi nagyságú ezüst billikom aranynyal futtatva, - egy békateknőcből készül hegedű, mely igen jó hangot ád; - egy rokka, mely forgatás közben zenedarabokat játszik; - egy iróeszköz békateknőből, aranynyal kirakva; - négy római császár-mellszobra bronczból s megaranyozva; - egy mesterileg dolgozott felvő Venus hegyi jegeczből; - egy hadihajócska, és különféle csinos szekrények indiai fából; egy gyantakő szekrény s e kőből készült különféle dolgok; egy szép mázú chinai szekrény; különféle mesteri gúlaalakú órák, és nagyon drága falórák; - két porczellán diszedény ugyan olyan virágokkal, a természet után; mindenféle épület-, kertminták; különféle ritka föstmények, fönséges személyek, s a herczegi család arczképei, és a mostani herczeg által aquarellben föstett tájképek; kőkagylófélék stb.

Lakások a szobagondviselők számára.

A porczellán kamrában vannak: mindenféle chinai, japán, drezdai, bécsi porczellánnemüek, különféle tömbök, alakok, tálak, tányérok, csészék, kannák, diszedények stb., s mindezen látásra méltó művek közt egy nagyon művészileg dolgozott feszület fejér porczellánból; két mellszobor, II. Józsefet és Mária-Teréziát ábrázolva, halvány-fejér porczellánból; két csinos bibliai kép.

A könyvtár. A könyvek száma nem haladja meg a 7500-at, e darabok azonban választékosak, s naponként öregbednek. Itt több különféle kéziratok is találtatnak, főkép a magyar történetet illetők, számos jeles régi és ujabb rézmetszvények a legjobb mesterektől, sok földabrosz és rajz, egy mesterséges óra, s nagyon szép földekék.

A kabinet. S most már a kastély mindkét oldalt két emelettel magasodik.

Három, pompásan butorozott lakás idegen, nősült főurak számára.

A herczegi kézi könyvtár, nagyon tiszta dolgozatú új diófa szekrényekben aranyozott czifrázatokkal. Ebben jobbára a legnevesebb német, angol, franczia irók művei találhatók kellemes és hasznos olvasmány végett. A szekrényeken diszedények, mellszobrok, és alakok állanak alabastromból. E szobák egyikében többi közt három lábnyi nagyságú kagyló-alakokat is lehet látni, nagyon mesterileg és a természet után állitva egybe, mik egy olasz halászt és halásznét ábrázolnak; - egy pompás zeneórát tánczoló alakokkal, számos jeles föstménynyel.

A kápolna nagyon egyszerü, szürkén márványozva és aranyozva, s négy csinos imálylyal (oratóriummal) ellátva. Az igen csinos oltár jó festésű képe szent Antalt ábrázolja.

Két kabinet, melyekben a herczeg lakik. Egyike ezeknek japán, feketére fénymázolt, aranyvirágokkal és tájképekkel czifrázott táblákkal van fölszerelve, milyen tábla tiz van, s darabja ezer-ezer forintba került. A székek és nyugágyak arany kelméüek. Itt több nagyon drága ablakközi tükör (trumeau) is áll, s ezek közt igen nagy porczellán diszedény, egy brocz aranyzott falóra, mely fuvolát játszik, mindenféle chinai pagodák és porczellánok talapzatokon; a négy sarokban roppant chinai diszedények, és számos kisebbek, szinte porczellán diszedény. A másodikban, mely fejérre van simitva és szinderitett s aranyozott czifrázatokkal gazdagon ellátva, egy erősen megaranyozott brocz óra van, fölötte kanári madár áll, mely óraütéskor idestova mozgadoz, és saját hangján fütyüréz néhány kellemes dalt; egy karszék, melyre ha ráül az ember: fuvola hangon játszik egy zenedarabot; - két különös csinosságú asztal, egyik kirakott mozaik dolgozatú, a másik pedig rózsaszin márványból. A székek és pamlagok arany kelméből valók, s aranynyal vastagon befuvattvák. Az ágas és koszorú-gyertyatartók mindkét kabinetben igen szép dolgozatú hegyi jegeczből készitvék; s a négy sarokban a drága kirakatú szekrényeken japáni porczellán diszedények vannak.

A herczegi hálószoba. Ez fejér simitatú és aranyozott. Az ágy égkék-kamuka, s a menynyezettel együtt, melyen négy fehér kócsag-tollbokréta pomoázik, nagyon gazdagan van himezve aranynyal. Az ágy fölött porczellán óra függ; egy asztalan azonban más, gazdagan aranyozott óra áll, arany feszülettel, s keleti gyöngyökből metszett szivvel. Vannak még itt igen nagy diszedények japáni porczellánból, kettő kővévált fából; egy páratlan gúlaóra; egy igen csinos rakmüvezetű (mosaik) asztal, ezen álló mosdó medenczével és hegyi jegeczkannával, s több asztal, és ablakközi tükör; egy csinos kis falióra erősen aranyzott bronczból, és két jeles alak lóháton ugyanazon fémből. A pamlagok és székek éppen oly drágák mint az ágy.

Két társalgási szoba, melyek fehérre simitott, s vastagon aranyzott fa-falakkal vonvák be, és számos diszedényt s más, asztalokra és szögletekbe állitott porczellán edényeket foglalnak magukba, s mezei jeleneteket ábrázoló, csinosan festett képekkel aggatvák. Itt is nagyon szép ablakközi tükrök, különféle porczellán diszedények vannak egy porczellán órával együtt. A harmadik szoba szinte fejérre van márványozva, s megrakva japáni porczellán diszedényekkel, melyek közt különösen feltünő egy két láb magas, lazúrkővel és aranynyal kirakott diszedény.

Az előszobák.

Az elő- és nyári-étterem.

A földszinti termet négy átvert müvű négyszögletes oszlop támogatja. Az abba vezető ajtók három vörös márvány lépcsőzettel rakvák ki, a padolat pedig fejér márvány táblákkal van kövezve. A falak fejérek, ezüst virágfűzérekkel, és zöld szinüek; a boltozat azonban mythologiai történetekkel van befestve, s három pompás csillár ereszködik alá.

Minden oszlop közt egy két láb magas diszedény áll alabastromból. Mindkét oldalfal közepén vakablakok vannak megrakva tükörüvegekkel, melyek kőszikla-alapon márvány vizkádacskát tartanak, miben különféle porczellánbékák látszanak úszni. Ezenfölül egy természetes szinű porczellán sárkány áll, mely vizsugarat ereget torkából, alatta pedig életnagyságú porczellán hattyú, s jobbfelül nagy csiga, melyek mindketten szinte vizet okádnak. E sárkány azon legnagyobb alakok egyike, melyet eddigelé a bécsi porczellángyár készite. Az ezzel szemközt levő fülke vagy vakablak mindenben hasonlit ehhez, egészen a hattyúig, melynek helyét itt kanálos-gém pótolja. E vakablakok minden oldalán nagy ablakközi tükör áll csillárokkal, alatta fejér márvány asztal, melyen mindenféle porczellán tömbök és alakok állanak, ezek mellett azonban két diszedény talapzaton, s minden szöglet asztalon szép tömb. A székek zölldek, aranynyal.

Ismét előszoba.

A herczegné laka. Az elsőnek festett léczkorlátja (spalier) van, s többi közt igen szép gúlaórája. A második fénymázas táblákkal bevonva, és hasonlag egy drága órával, mindenféle porczellánnal ellátva. A harmadik, vagy az alvószoba, olyan mint a második, indiai asztalokkal, ugyanezen országbeli szekrénynyel, számos legszebb diszedénynyel és porczellán alakokkal, s vastag aranyzatú broncz diszedény órával ellátva. Valamint a mennyezetes ágy, úgy a kerevetek és székek zöldszinűek, arany himzetűek. A negyedik szobának ugyanannyi szépsége és drágaságai vannak.

A ruhatár; tekéző asztal. - A nevezetes, és költségesen fölszerelt ezüstkamra, melyben nagy mennyiségű asztalteritékek s mindenféle edények találtatnak.

Ujra három lakhely nősült idegen főurak számára. - A herczegi konyha, és konyhaszobák. - Ét-szobák a tisztek számára. - czukrászat.

Első emeletbeli szobák. A fent leirt fő lépcsőzeten át egy előterembe juthatni. Fejét ez, vastagon aranyozva, s falai karos gyertyatartókkal ellátva. Ebből azonban a diszterembe nyilik az ajtó, mely szinte fejét, és különféle fegyverzeti czifrázatok s fegyverzett gyermekek láthatók benne. A mennyezet igen szépen festett mythologiai történetet ábrázol, melyről öt nagy csillár fityeg le, melyek, miként a falakban levő tizenkét karos gyertyatartó, nagyon szép dolgozatúak. A négy sarokban az év négy szaka áll életnagyságban, vörös márványozott talapzatokon, arnynyal futtatott füzérekkel. A falakon hat nagy ablakközi tükör van, melyek ketteje, ugyanannyi kandalló fölött rózsaszin márványból, ezeken azonban négy nagy, s két kisebb kalczedon-diszedény, két kővel kirakott jeles óra, és a mellett négy koszorúgyertyatartó. - A többi tükör alatt rózsaszin márvány asztalok vannak, s mindeniken két lábnyi diszedény, két porczellán ibrikkel. Itt négy nagy jeles föstvény függ egyszersmind igen drága rámákban, melyek meg annyi mythologiai történetet ábrázolnak. A székek és pamlagok vörös damasszal vonnák be, s vastagon aranyzottak. E csarnok erkélyéről gyönyörű kilátás nyilik a kertre s a mulatókert fasoraira.

E terem első szobája jobb kéz felül festett léczkorláttal van boritva; a másik vörös kamukával, a harmadik zöld toursi selyemmel (gros de Tour), a negyedik fénymázas, s még más különféle szobák, melyek drága órákkal, porczellán diszedényekkel, indiai szekrényekkel, asztalokkal, tükrökkel stb. gondosan ellátvák,

A bal felüli szobák drága bútorzatokban és mindenféle ritkaságokban teljesen hasonlitanak a jobb kéz felüliekhez. - Általában a palota három emeletén, a teremeken, s a széplátódán kivül, százhuszonhat mindenféle szoba van.

A fegyverkamrában legritkább puskák, pisztolyok, csövek, kardok s más fegyverek láthatók, melyek közt sok, arany-ezüsttel kirakva, s porfir, elefánytcsont ágygyal találtatik. A második emelet számos, pompásan butorzott és szervezett szobát foglal magába, melyek jobbára edegen uraságok szállásaúl szolgálnak.

A palotaépülethöz csatlakozik a téli kert, mely hosszú, téres épület, hol minden fajú virágok, különféle növények, gyümölcsök termesztetnek egész télen át, s az év e szakában is a legnagyobb gyönyörrel és bájjal kecsegtetik a szemet.

A képtár jobbfelül a palotához mint hozzá csatlakozó épület, melyben nemcsak hires olasz, és német-alföldi föstészek számos eredeti művei gyönyörködtetik s csodálkoztatják a műértő szemét, hanem itt tartatnak Grundemenn úr herczegi kabineti föstész számos igen becses művei is, kinek ügyes ecsetével különféle szobákban és mennyezeten találkozhatunk.

A mellék-épületek. A palota mellett két kocsiút tünik elé, melyek egyik oldalon fakorlátokkal keritvék, a másik oldalon különféle épületekkel pompáznak. A nyugati vagy Széplak felé eső úton következő épületek állanak, u.m. egy tekintélyes nagy épület, mely egyik sarkával a kert felé szögellik, két emeletes, s urasági lakhelyekül szolgál. Ennek előhomlokzata tizenkét ilyen lakot képez, de annál többet a mellék-épületekben, melyek mindannyian pompásak, és kényelmesen készitvék. A czimermező a herczegi czimerrel van ékitve. Tovább a rácsfalak közt egy őrház; aztán ugyanily közben a nagyon téres istálló jóniai czifrázattal. A czimermezőben egy ló áll vezetőjével, végén azonban gyermekek mindenféle lószerszámokkal. Az udvarban a második átjáráson fölül ütő-óra van. Az istálló százhusz lóra van épitve, és különféle kocsiszinei vannak, melyek mindennemű legpompásabb kocsikkal zsufolvák; ezek némelyikét azonban téli lovardákúl is szokták használni. A nyeregkamra is gazdag szervezetű. Itt találtatik szinte ehy nyári lovárda s jól szervezett kovácsműhely. Ugyanazon köz után, mint a föntebbi, újra egy más őrtanya áll.

Egy terjedelmes épület, mely ismét szögletet képez, s két emeletes. Ennek két udvara van, a nagy homlokzat felé nyolczvan ölnyi hosszú, s kétszázötven személynek kényelmes lakot ad. Ez a herczeg házi orvosának, s herczegi kápolnának, a dalművészek- és német szinészeknek szolgál lakhelyűl. Van benne egy jól szervezett gyógyszertár is. Ezen épülettel áttelemben áll a tágas, téres fogadó, mely szinte szögletet képez, s kétemeletes. Vannak benne mintegy húsz szoba, istállók és kocsiszinek. És itt kezdődik egy hársfa-sorsétány, mely egyenes vonalban folytatja futását egészen Széplakig. E fasorok két oldalán húsz csinos ház van, valamennyi egy emeletre, melyek különféle iparosok, úgymint boltosok-, szatocsok, sütők-, mészárosok, lakatosok, kovácsok, kocsigyártók-, szabók-, lábtyúkosoknak stb. szolgálnak lakásul.

A kastély nyugati oldala mellett az egyenes kocsiuton, mely Süttör faluba viszen, következő épületek vannak u.m. egy, a fent elsőben emlitett s leirthoz mindenben hasonló épület a herczegi udvariak számára; egy őrtanya, egy más épület istállókkal stb. mint az előbbi. Az után ismét egy őrlak, és a szögletes képező kaszárnyák a herczegi gránátosok számára. Mögöttük mintegy húsz ház, mint a másik oldalon fasor között, mely egy vár omladékáig terűl. (A Beschreibung eredeti szövege szerint ezek többsége nem épült meg, ezért - feltehetően azok akik nem tudtak németül - a Vahot "fordítás" alapján azt hitték, hogy léteztek.) Kevéssé fölebb Süttör helység áll templommal, ezen kivül még egy kápolna.

A nyugati oldalon lévő nagy épület mögött a diszkert felé vad gesztenyefák sorozatánál áll a pompás operaház. Belépvén az ember ezen épületbe, egy igen diszes fő lépcsőzet, két feljárással, és csinos vas karfával, két bejáráson a herczegi páholyba vezet, és a karzatra egyszersmind. E mellett mindkét oldalt kabinétek vannak. A fő páholyt vörös márvány római oszlopok támogatják, melyek harmad résznyire megaranyozott vesszőkkel ékitvék, melyeknek ágyai és fejei azonban egészen megaranyozvák.

A mennyezet nagyon csinosan van festve, a karzat pedig koczkatáblákkal, s római falgyámoszlopokkal csinositva, melyeknek állása mindkét felül három kabinetet kéepz, melyek közt két nagy tükör. Az ez alatt levő asztalok márványból, rajtuk azonban drága órák s indiai porczellán diszedények, a földszintről félkörben emelkedő szép gyámköveken nyugszik. - A könyöklő egészen be van vonva aranynyal, boritva karmazsin bőrrel, valamint minden czifrázat vastagan megaranyozva.

Elül a szinpad mellett mindkét felül még több páholy van, ezek mögött azonban igen csinosan diszitett kabinétek kandallókkal, nyugágyakkal, tükrökkel, órák- s más szükségesekkel. E páholyoknak kivülről szinte külön feljárásaik vannak.

A földszintre három, egymás melletti bejárás viszen, s négyszáz ember könnyen megfér benne.

A szinház négy fejér, oldalt alkalmazott kályha által fűthető. Ennek fő szinezete vörösen márványozott, zöld és aranyozott; a jeels világitást tükörfal-gyertyatartók emelik.

A külső homlokzatot római falgyámoszlopok és öt kerek ivtorony-ablak ékesiti, melyeknek hárma falpártát vagy koszorút képez. Erkélye tizenkét dolgozatú jóniai oszlopon nyugszik, s a hátulsó kabinetekből mehetni reá. A diszedényekkel és virágfűzérekkel czifrázott czimeren géniuszok tömbei vannak, kik rézdobokat vernek és harsányákat fújnak.

A sajátképi szinpad elég széles és mély. Mögötte két öltöző-szoba van a szinészek számára, s melletök a nagyon pompás és gazdag ruhatár.

Naponként komoly és vig olasz operákat adnak felváltva, valamint német vigjátékokat is. E rendkivüli műélvezetben a herczeg majd mindennap részesül. A herczeg udvari karmestere, a világhirű nagy zeneköltő, Haiden igezgatja itt a hangászkart, mely a legnagyobb szabatossággal játszik. - A jeles világitás és az áltató pompás diszitmények szemfényvesztőleg hatnak az érzékekre. Az opera ház mellett egy jól szervezett kávéház létezik.

Az operaházzal átellenben áll a jókora téres, de páholyok és karzat nélküli bábszínház (Marionetten-Theater). Ennek egész földszinti része barlanghoz hasonlit, minden fal, vakablak és nyiladék különféle lépcsővel, kövekkel, kagylók- és csigákkal levén kirakva s bevonva, s ha megvilágosittatik, nagyon különös és felötlő bűvös tekintetet nyer az egész.

A diszitmények nagyon csinosak, s a bábok igen jól készitvék, s pompásan öltöztetvék. Itt nemcsak bohozatokat, hanem vigjátékokat, és komoly operákat is szoktak eléadni. Gibraltár ostromát is játszották benne. E szinház tán egyetlen s maga nemében.

Az eléadásokat mindkét szinházban mindenki ingyen élvezheti.

Éppen a bábszinház mellett van a nagyon gazdag és pompás narancsos, s többi üvegház.

A téli kert és a képtár épületéből fogva a hátsó épület homlokzatáig a kertben két terrasz között mindkét felől virág-ágyak völgyeletei vannak kő-mellvédfákkal, melyek gyermek tömbökkel, diszedényekkel és zöldre pamacsolt virág-kosarakkal ékitvék; azonban a virágágyak mindenikén valamint az egész kastély körött nagy, válogatott narancsfák állanak, a meddig t.i. az időjárás megengedi. Lefelé e két épülettől egy kő-oszlopokkal megrakott vasrács nyúlik el mindkét oldalkapuig, melyek két oszloppal látvák el, mik fölött bronczos diszedények állanak géniuszokkal; a feszitő mivben pedig a herczeg nevének előbetűi: N. E.

Valamint e kapuknál, úgy a fő kapunál is őrök állanak a herczegi testőrségből, mely 150 szép termetű, jeles és jól gyakorolt gránátosból áll. Jobbára hat láb magasak, s mind herczegi jobbágyok fiai. Ruházatuk sötétkék kabát vörös pillenpátyokkal (Klappen), ugyanazon szinű hajtókákkal és fejér csokrokkal; fejér mellény és nadrág, fekete medvebőr-csákó sárga ernyővel. A testőrség egy része Kismartonban tanyáz a herczegné szolgálatára, ki ott székel, s hol kapitányuk s főhadnagyuk is lakik; az alhadnagy szállása azonban Eszterházán van. A tisztek egyenruhái szerfölött pompásak.

Valamint a földszinti teremen keresztül, úgy a kastélyépület mögött is a kertbe jut az ember. Belépvén ebbe az értelmes vizsgáló vagy látogató, bámulatában megáll, s csodálja a merész, fönséges látományt, melynek hirtelen feltünése elragadja a halandó lelkét. E kert tulajdonkép erdőbe van telepitve, melynek eredeti fái még a kerttömbökben s a fasorokban láthatók. Az erdőség, mely sötétlő árnyaival a kertet homályositja, végtelen távságban terül el mellette.

A kert felosztása maga a herczeg által megállapitott eszme szerint van intézve, s kétség kivül legpompásabb az egész országban. Nagy részekre van felosztva s oly jeles izlés szerint, hogy itt a művészetet a legnemesebb módon látjuk egyesülve a természettel.E részletek mindenfelé terjedelmes fasorok- és járásokkal metszvék keresztül. A szem minden kimenetelnél, járás és fasornál kellemes tárgyakat, szobrokat, csarnokokat, barlangokat, vizműveket, - mindenütt pompát s fönséget, nyájas mosolyt, örömet és elragadó gyönyört talál.

Az alsó terembőli kimenetelnél egy gyöpágy közepén nagy szökőkút emelködik, melynek vizoszlopa hatalmasan habzik fölfelé; továbbá négy kisebb kutat, melyek csak halkan lubicskolnak, s a jó illattal eltöltött levegőt életviditólag hűsitik.

A kert mindkét oldalán fasorok emelködnek vadgesztenye-fákból, vegyitve hársakkal, melyek lugasokat képeznek; a gyöpágyak azonban szobrokkal, diszedényekkel, és számos rácsos dolgozatú virágkosárkákkal rakvák.

A sajátképi diszkert végénél a fő fasor mellett két roppant zuhatag van, melyek két kört képeznek, és jobbára főfaragványok. Épités módjuk uj divatos izlésű, s nagyon pompásak. Ezek tövében nagy vizöböl nyugszik, melybe a folyamok ömlenek. Ezek fölszinére kényemes lépcsők vezetnek, melyek könyöklőkkel, fogódzókkal látvák el. A közép és egyéb részek különféle szobrokkal lés vizokádó alakokkal ékesködnek; földszint pedig barlanalakú szobák találtatnak fürdésre alkalmazva. Nem messze a zuhatagtól egy torony áll, mely mesterséges malom segélyével hajtja tova a vizet.

Ezek szomszédságában most már a bájos mulató erdő emelködik, melyet öt nagyon hosszú fasor vág keresztül. A középső egyenest fut egészen a sürő erdő legvégsőbb kapujáig, s mindkét felöl magas rácskapuzatai vannak, és ugyanannyi mellék-ajtói. Két más fasor szinte egyenest vezet egész a vadaskert végeig; két más fasor azonban csucsosan emelködik ki a diszkertből, lassanként messze elterülnek, s aztán keresztülvágják az oldal fasorokat. Keresztben fekvőleg újra különféle kis fasorok vannak; de mindenütt művészileg dolgozott diszkapuzatok és rácsos mellékajtók, melyeken átvergődve, kigyózó ösvényeken keresztül leggyönyörűbb berkekbe, sokszor véletlenül nagy és bájoló ültetvényekre bukkan az ember, melyek szebbnél szebb látványt nyujtanak a szemnek.

Valamennyi fasor igen szép dolgozatú nagy szobrokkal, fülkékkel, lombokkal, lugasokkal és gyeppadokkal van kirakva. A fő fasorból két kereszt fasor jobbra balra két-két nyilt térre vezet, hol ugyanannyi csarnok (Tempel) látható.

Egyik az ugynevezett napcsarnok, mely szabályos négyszögletű, s orma a nap képével diszesködik. Négy lépcső vezet belé. Falai kitáblázvák, s aranyozott alapjain természetesen festett virágfüzérek láthatók. Öt ablakközi tükör, s mindenik alatt karrári márvány-asztalka, amelyeken mindenféle indus, és chinai porczellán alakok állanak, diszesitik azokat. A kandalló sötétvörös márvány, melyen vastagan aranyozott óra, mely napot ábrázol, s két nagy porczellán alak áll. Ennek közepében nagy tojásdad, kirakott müvű asztal, a székek és pamlag zöldek, aranyozva. A mennyezet fejér, aranynyal futtatott nappal, padolata táblákkal kirakva. E csarnok körüli nyilt tér, honnan nyolcz kereszt-fasor nyúlik el, törpe szobrokkal van megrakva.

A második Diána csarnokának neveztetik, s épitési modora egészen hasonló az előbbihöz. Falai zöld fénymázuak s vastagon aranyzottak, szinte öt ablakközi tükörrel, amelyeknek karrári márvány asztalain chinai porczellán alakok; a kandallón pedig pompás óra áll mindenféle porczellán alakokkal. A székek és pamlag egészen hasonlók a nap csarnokéihoz. A mennyezet Diána történetét ábrázolja; az épület ormán ezen istennő szobra áll, s a tért szinte törpe alakok környezik.

A napcsarnokból egy oldal fasoron és sürű csaliton át réthöz jut az ember, mi mögött remetelak áll, melyet tüskesövény kerit; az épület azonban, valamint fekvése, egyszerű remete izlés szerinti. A czella előtt nagy fakereszt áll, s az ajtó mögött fából metszett koldus, természet után festve. Belül kis csinos oltár áll porczellán feszülettel s két gyertyatartóval kővé vált fából. A remetelak mögött kis kert van, mely mellett fára festett és kimetszett öreg remete ül, s könyvből látszik olvasni. Az emlitett réten átellenben a remetelakkal egy sziklaféle talapon egyike áll a legjelesebb szobroknak. Néhány lépésre szalma födelű, groteszk föstésű parasztlak van, körülötte terülő virágkerttel; a mellette lévő csalitokban mindenféle szinű faalakokat lát az ember, melyek elékelő s közönséges személyeket ábrázolnak, s ámitják a vándor szemeit. Jobb felül a kéjerdő bémenetelénél négy kis osztályzat van, megrakva olasz topolyákkal, melyek nagyon mulatságos tévutakat foglalnak magukba.

Kétszáz lépéssel fölebb rácsfalakkal keritett tojásdad térre ér az ember, hol egy chinai mulatóház áll. Ez fából van épitve nagyon csinosan, födele egészen zöld és vörös mázolatú, külfalai pedig chinai képekkel s mindenféle czifrázatokkal festvék. Tulajdonkép két emeletes, és födélkarzata van, melyre csigalépcsőzeten juthatni föl, honnan kilátás nyilik a kastélyra, kertre és parkra. A födél tetején egy chinai üldögél napernyővel, a födél körött azonban, valamint a kanyarulatokon csengetyűk fityegnek, melyek minden lágy szellőjárásra kedvesen hangicsálnak. Az épület belsejében egy teremke, öt kabinet, s ugyanannyi van az első emeletben, melyek chinai tájképekkel festvék, s egészen chinailag butorozvák a legpompásabban; a legkisebb részletig ezen ázsiai faj edényeivel s bútoraival vannak ellátva. A földszinti emeletnek öt kerekitett ablak-ajtaja van mindkét oldalt; az első vagy felső emeletnek azonban egyenes ablakai vannak egészen a középsőig, mely szinte kerekitett, s erkéllyel van ellátva. A bejárás fölött chinai irat áll, alatt pedig: Bagatelle. Magán a téren virágágyak vannak egyenlő felosztásban.

E házzal szemközt csaknem hasonló, zöld mázolatú rácsfalakkal kerekitett tér van egy nagy és négy kisebb ömlénnyel (fontain). Ezentúl a fasorok két egymás mellett fekvő négyszögű térre vezetnek, melyek kereszt-fasorok vágnak keresztül, hol mindenféle testgyakorló játékokat, u.m. Gyürűbökét (Ringelstechen), mesterséges hintákat, stb. találhatni. E tájat elyzeumi mezőknek nevezik.

A kéjerdőnek majdnem végénél van a Fortuna-csarnoka, mely azon könyöklő által lesz ismeretessé, melyen ezen istennő alakja áll több diszedénynyel együtt. E csarnok hosszúkás négyszöget képez, és zöld rácsfalak köritik. Előtte virágágy, s mögötte nagy madárkaliczka. A felső falak egészen chinailag festvék, padolata köszörült kövekből; a kandalló vörös márvány, melyen óra és különböző diszedények s porczellán tömbök állanak.

A másik a szerelem istennőjének van felajánlva s Vénus-csarnoka név alatt ismeretes. Külseje egészen hasonlit az előbbihöz, csak hogy ezen istennő alakja a könyöklőn diszedények között áll. A falakat történetének egy része diszesiti, padolata koczkás táblákból. Ekét csarnok hosszúkás négyszögű téren áll, mielőtt oda érne az ember, rácskapuzaton meggy át, mely szinte diszedényekkel s mindkét felül szobrokkal van megrakva.

Mindjárt fölebb egy kapu van, mely a vadaskertbe viszen; oldalt pedig az úgynevezett rózsakertecske esik, mely némi megujulást s pihenést nyujt a szemnek, mely kifáradt a sok fönséges tárgy nézésében, s ezerféle jó illettal üditi föl az itt oly nagy bőségben kinálkozó szépségek elbájolt csodálóját. Ebben igen csinos mulatóház van. - E terjedelemes erdőnek kőfalazott oszlopai, gerébfalai (paraget) és zöld mázolatai vannak. Valamennyi fasorozat az átvágásoknál szobrokkal és diszedényekel; a cselutakhoz vezetők mindenike diszkapukkal és tornáczczal van ellátva.

A mulatóerdőn kivül esik a vadaskert, mely magában foglalja sajátkép a fáczános kertet is, melyben csakúgy hemzseg a sok szarvas, dámvad; - ez erős sövénykkel van kertve. Valamennyi egyenes és kereszt-fasor, akár a mulatóerdővel, akár a vadas és sörtéskerttel határosak, vassodrony rostélylyal van övedzve, nehogy elzárja a láthatást.

A fáczánoskert, vagy erdőben számos efféle nemes szárnyas tenyészik. Dél felül fasorokkal rakott hosszú tó, mellette a fáczántenyésztés, kelet felül pedig egy vadászlak van. Ugyanazon oldalon némileg fölebb folyatóhely van; egy kereszt fasorok által metszett sörtéskert, s ezen fölül tó. Mindjárt a nagy erdő kapuján kivül fekszik Szent-Miklós, melyen keresztül a herczegi vadászkastélyba - Monbojou-ba jut az ember. Az odavivő út a legmosolygóbb virányokat, szántóföldeket és erdős vidékeket tünteti elé, s egy óra járás Eszterházához.

A vadászkastély tölgyerdő mellett fekszik, mely vadaskertül szolgál, s különösen igen sok fenyves szarvas tenyészik benne, és virágosztályokkal van köritve. A kastély tavaszszal lakhelyül szsolgál a herczegnek néhány napra, midőn vadászattal tölti kedvét.

Az egész épület franczia födelű, s ormán ütő óra van. Karzatán pompás kilátás messze tájképekre egészen Sopronyig.

Az első emelet lakhelyei egy téres teremből állanak, mely csinos fresco festésű, s mindkét felül barlangszerüen kirakott vakablakai vannak. Ezekben a hattyuk vizet ömlesztenek szájukból a márvány viztartóba; a terem közepén tekézőasztal áll. Mindkét oldalt két-két szoba csinos, és jobbára igen jól festett képekkel beaggatva.

A kis emeletbe (mezzanin) csigalépcső vezet, melyben a szobák és kabinétek részint föstvényekkel, részint chinai léczkorlátokkal látvák el.

Ezen fölül még két szoba van, melyek chinailag festvék. A butorzat minden szobában épen oly pompás, mint Eszterházán, számos drága órával, porczellán diszedényekkel, tömbökkel, alakok- és egyebekkel zsúfoltan.

A kertben különféle mulatóházak, lugasok és fülkék vannak, továbbá egy kápolnácska és kecses barlang.

xxxxxxxxxxxxxxxxxx

Eddig az 1784-iki leirás, melynek végén az is föl van emlitve, miként 1773-ban dicső emlékezetű Mária Terézia magyar királynő s több ausztriai fő herczeg- és herczegnő szöröncsélteté látogatásával Eszterházát, mely alkalommal a sok lakoma, bál, hangverseny, szini mutatvány, tűzjárék, kivilágitás, népmulatság s mindenféle ünnepély és élvezet egymást érte.

Azon termekben, hol a királynő szállva volt, a fényes fejedelmi bútorzat mai napig a maga eredeti valóságában s épségében látható, s köztük főleg a mennyezetes s bibor- és kamukával bevont nyoszolyák kitünő szépségűek.

A termek nyönyörű falföstései, diszitményei, butorzatai nagyobbára még most is jó karban vannak, s a fönebbi körülményes leirásban eléfordult becses ritkaságok s műkincsei közül is több darab, mint hiven őrzött ereklye, bámulattal tölti el a nézőt. Ezek nagy része jelen században részint a kismartoni herczegi kastélyba, részint a herczegi család bécsi műtáraiba vitettek át. Mindazonáltal még most is annyi mindenféle becses ritkaság van Eszterházán, hogy már csak ezek megtekintése végett is méltó e helyet meglátogatni. A kastély roppant épülete, külsőleg ugyan barnult, kopott falain az elhagyatottság fris szineit viseli; azonban sajátságos építészeit stilusa és imposant nagyszerűsége még most is lélekemelő hatással van a műértőre. - Azonban az egykori diszkert, mely a versailles-ivel és a schönbrunnival vetélkedett, most már ugyszólván egészen elpusztult, s nyoma is alig látszik meg rajta az egykori fény- és viruló életnek.

Midőn a természetvizsgálók 1847-ben tartott ülése után Eszterházát meglátogattam, senki sem lévén itt a hercezgi család tagjai közül, - mély siri csend terült el az elhagyatott óriási kastély körül, s az egykor oly zajos, kéjelmes és mozgalmas életöt a rideg és merev halál uralma látszott felváltani. - E mély csöndet egyedül a borjak bőgése s a vadászebek vonitása, csaholása szakitá félbe. S ki hinné, honnan jöttek ez állati hangok?- a borjakéi azon épületből, hol még a mult század végén a világhirű olasz énekesen trillái tölték be a levegőt, - tehát az operaszinház egykori épületéből, mely körül az Eszterházán olykor vadászatot tartó ifju herczeg angol vadászkutyáinak most egész növelő-intézete létezik, s ezek zűrhangos vonitása pótolja most az egykor itt működött torok-virtuózok hangversenyét. Ezen szép fajtású angol vadászebekre különöns gond fordittatik; van nekik téres udvaruk, hálókamarájuk, fürdőjük, van külön angol felügyelőjük, szakácsuk, cselédségük, van ezen fölül még kórházuk is; - legalább 1847-ben még volt. Azon épület mely egykor a nagy zeneköltő Haiden által vezérlött conservatórium és a herczegi szinészek szállodája volt, - most répaczukor-gyár.

Általába véve Eszterházát, miden nézésre méltó nevezetösségei mellett is, úgy lehet most már tekinteni, mint egy öléggé jól conservált, de azért Versailles pompáját visztükröző mult századi életéhöz képest halottias régiséget, melybe valóban csak hálni jár a lélek, - vagy úgy, mint egy hajdan fejedelmi pompájú herczegi udvarnak, egy tündérpalotának még most hanyatlásában is nagyszerű árnyékát.

A lélek, az élet innen a herczegi család kismartoni palotájába költözött át, s mult parókás századunk idegenszerű műveltsége helyett nemzetiesb irányt vőn, mint az a magyar orvosok és természetvizsgálóknak 1847-ben itt tartott gyüléséből leginkább kitünik, melynek elnöke, vezetője Galanthai Eszterházy Pál herczeg vala, ki ekkor a magyar tudományosság és művészet iránti tettleges részvéte s nagylelkű pártfogása legfényesebb tanújeleit adá.

Munkánk jövő évi folyamában a herczegi család fejének ezen nemes izléssel rendözött pompás székhelyét körülményesen és több képpen illustrálva megismertetni, kedves feladatunk leend.