Esterháza kastély

Pasteiner Gyula

Művészi Ipar. IX. évf. 1894. 147-174 o.

Az építményt az anyag és a szerkesztés fizikai törvényeiből származó szabályosság jellemzi. Az építész nem játszhatja ki e törvényeket; midőn az épület szerkezetét megalkotja, arra van utalva, hogy azokat tanulmányozza, minél mélyebben beléjük hatoljon, hogy ekként minél inkább, minél ügyesebben alkalmazkodjon hozzájuk, hogy általuk feladatát minél gazdaságosabban, minél nagyszerűbben, minél célszerűbben megoldhassa. Nem lehet sem ama törvényeket, sem a szabályosságot megváltoztatni, az építész legfeljebb annak látszatát rejtheti el, többé vagy kevésbé. Az építésznek vannak korszakai, melyek a szabályosság kiemelésére fektetik a súlyt, azt tartják Művészetük legnagyobb dicsőségének, mások ellenben a szabályosság rejtegetésében lelik örömüket.

E fő ismertető jegyet tartva szem előtt, hajlandók vagyunk azt hinni, hogy az ember építészeti tevékenységét is bizonyos szabályosság jellemzi, t.i. hogy csak akkor épít, midőn annak szüksége elő áll, hogy építményét a szükséghez szabja, hogy zsinórmértéke a célszerűség, hogy kerüli a fölöslegeset, hogy a pompát alárendeli a használhatóságnak. Ellenkezőleg. Az ember e tevékenysége kigúnyolja a szabályosságot, nincs benne ekonomia, sem következetes egymásután, hanem azt ugrás, ötlet, szertelenkedő szeszély jellemzi. Bizonyos korszakok társadalmát és egyes embereit, ha kedvezők a körülmények, megszállja az építési szenvedély és építenek, építenek. Az építészek szinte alárendelt szerepet visznek; ritka eset, hogy építész adná meg a lökést a tevékenységnek. Ilyen szertelen építkező volt Keopsz fáraó, kinek gúláját ma is rejtélyként bámuljuk, s akinek példáját aztán a többi fáraó követte. Milyen találó e tekintetben a bibliai történet a bábeli toronyról. Ez magában rejti az ember építési tevékenységének lélektani motívumát. Világosan mondja, hogy az ember építkezési nagyravágyásában sokszor szertelenkedik, megkísérli dacolni a külső körülményekkel, olyasmire törekszik, ami lehetetlen. Csakugyan ilyen építkezők voltak a régi Kaldea és Asszíria fejedelmei. Hellas görögjei sokáig megtartották az ekonomiát, mérsékelték magukat. A nagy-görögországi görögséget előbb ragadta el a szenvedély. Ezután következik Perikles jellemző példája. E nagy államférfiú építkezői kedvével elszigetelten áll, magára marad, kortársai gúnyolják, üldözik, de ez nem használ; semmi sem akadályozza, hogy a kezében levő hatalmat szenvedélye kielégítésére fordítsa. Ilyen építkezők voltak a római császárok, utóbb e szenvedély átszállott az államra és a társadalomra. Ilyen építkező volt Justiniánus császár is. Milyen építési láz szállta meg a nyugati világot a csúcsíves építés korában! Egyik szerzetről a másikra, egyik apátról vagy püspöktől a másikra, egyik városról a másikra, egyik nemzetről a másikra származott át e ragályos láz. A czisztercziták, majd a premontreiek rendjének szigorú egyszerűségére törekvő szabályai hatás nélkül maradtak. Így keletkeztek a csodálatos székesegyházak és kolostor-templomok. A florenczi posztósok szerződésileg kikötik, hogy városuk számára olyan templomot akarnak, amilyen még nincs a világon. Nem arról van szó, hogy ki az építész és az mit tud; az a törvény, amit a posztósok akarnak. A renaissanceban a kezdeményezést, legalább részben, magukhoz ragadták az építészek, de végre is föléjük kerekedtek a rettenthetetlen építkezők: II. Gyula pápa, Pitti, Medici, Sforza, stb. I. Mátyás magyar király is e fajtából való, meg I. Ferenc francia király. A XVII: és XVIII. században is szép számmal voltak az íly szabású építkezők, közéjük tartozik I. Frigyes Ágost szász király, Csehországban Wallenstein, a nagy hadvezér, továbbá a Michna grófi család, mely a harminc éves háború viszontagságai közt szerzett roppant vagyonát szertelen építkezéseivel két nemzedék alatt pusztította el, végül közéjük tartozik az Esterházy család több tagja. Az újabb időben az építkezési szenvedély egyik legjellemzőbb példája II. Lajos bajor király.

Az Esterházy család emelkedése a XVI. század közepén kezdődik; nagyságának, fényének első hírnöke Esterházy Ferencz pozsonyi alispán, aki anyja, galanthai Bessenyei Ilona öröksége révén használta először a galanthai előnevet. Hitvese, Illésházy Zsófia 1567-től 1590-ig tizenhárom gyermekkel ajándékozta meg. A tizedik gyermek, Miklós, a család tüneményszerű gazdagságának tulajdonképpeni megalapítója 1582-ben született, 1625-ben Magyarország nádorává lett, nádori minőségben kieszközölte az Ausztriánál zálogban volt Borostyánkő, Kabold, Kőszeg, Szarvkő, Kis-Marton és Fraknó várak és a hozzájuk tartozó területek visszacsatolását, aminek elismeréséül II. Ferdinánd király 1626-ban a fraknói grófi címmel tüntette ki. Fraknó vár már korábban birtokát képezte. Húsz évig viselte a nádori méltóságot, s midőn 1645-ben meghalt, az Esterházy család volt az ország leggazdagabb, leghatalmasabb családja. Fia Pál /1635-1712/, a fényes katona, 1681-től az ország nádora volt, 1687-ben pedig I. Lipót-tól a hercegi címet nyerte, s ezzel mintegy betetőzte a család nagyságát. Ezután következtek: Esterházy József /1655-1721/ az előbbinek fia, majd ennek fia Pál Antal /1711-1762/ és az utóbbinak fivére Miklós, Esterháza kastély építője, kinek kortársai a "pompás" melléknevet adták.

A közpályán kifejtett buzgó tevékenysége mellett, a család mindhárom tagja, Ferencz, Miklós és Pál egyenlően élénk érzékkel bírt saját érdekük iránt. Meggazdagodásuk öröklés, királyi adomány, tizedek bérlete és szerzés útján történt. Az ország kétszáz évig tartó válságos körülményei, az általános pusztulás, számos gazdag család kiveszése bő alkalmat nyújtott a meggazdagodásnak úgy egyik, mint másik módjára. A nyugati szomszédságban ugyan ez időtájban hasonló körülmények közt, többé-kevésbé hasonló módon, szintén keletkeztek gyorsan és mesés mértékben meggazdagodott családok.

A család meggazdagodásával karöltve mutatkozott annak építkezési hajlama. A gazdagság és az építkezési szenvedély öt ivadékon át két fő jellemző vonása a családnak; az építkezés terén az országban vezető szerepet visz; a XVII. és XVIII. században keletkezett legkiválóbb művek e névhez fűződnek. Az Esterházy-féle építkezések sorát Lakompak várkastély nyitja meg, melyet Miklós nádor Sopron megyében még 1618-ban épített, midőn a megye e területe még Ausztriánál volt zálogban. Ezt követte Lánzsér várkastély, Sopron megyének szintén Ausztriával határos területén, majd Frakno vára, melyet a visszacsatolás után 1637-ben alapjából újjáépíttetett. A ma is fönnálló kastély 1638-ban épült és Pál herceg nádornak köszönheti létét. Miklós nádor építészei közül csak Spaz Péternek, az akkori nagyszombati egyetemi templom építőjének a nevét ismerjük. E templom arányainak nagyszerűségén és belső díszének pazar gazdagságán fölismerjük a nagyszabású építkezésre való hajlamot. Az építész a templom sekrestyéjében levő arcképen olvasható fölírás szerint 30 éves korában, 1637-ben halt meg. A hagyomány azt tartja, hogy öngyilkossá lett afölött való aggodalomban, hogy az építmény nagy arányaihoz mérten nem elég szilárd.

Kis-Marton várat és uradalmat Miklós nádor II. Ferdinándtól kapta 1622-ben. Pál herceg, nádor 1683-ban a nagy-martoni grófok XIII. századbeli e vára helyén, részben annak alapjaira építteté Kis Marton kastélyt. A kis-martoni kastély tervét Pál nádor számára Sebastiano Bartoletto és Antonio Carletto építészek készítették, de úgy látszik, hogy alsóbb rendű, vagy legalább csekély hitelnek örvendő Művészek lehettek, mert érettük korábban, 1663-ban, Carlo Martino Carlon bécsi építész vállalt kezességet. A négyszögű udvart körülzáró, nagy arányainál és erős kiszögellésű párkányainál fogva tekintélyes, hatalmas, barokk izlésű kastély, mely ezentúl a család fő tartózkodási helye volt, nem maradt meg eredeti állapotában. Pál Antal herceg /1711-1762/ vörös márvánnyal burkolt, gazdag aranyozású képolnáját megújíttatá. Ekkor Donner Ráfael György volt a család építési igazgatója. Később Antal herceg /1738-1794/ a déli homlokzat előtti tért szabályozta és 1793-ban Hering bécsi építésszel a tér végében, a kastéllyal szemben, a fő őrség épületét és az istállókat építteté. Végül Miklós herceg /1765-1833/ 1805-től kezdve Moreau építész terve szerint részben átalakítá, jelesül a parkra néző éjszakai oldalán tíz korinthusi oszlopból két emeletnyi magas, klasszikuskodó oszlopcsarnokot emelt és föléje harmadik emeletül teraszt épített, a négy sarkon a födélszékből kiemelkedő, hagymaalakú födelű négy tornyot eltávolította és helyükbe sátorfödelű négyszögletes tornyot épített.

A XVIII. században a család grófi ágának egyik tagja, Esterházy Károly /1725-1799/ előbb váczi püspök, majd egri érsek, szintén nem közönséges építkező volt. Eger felé közeledve, a városnak alacsonyan fekvő, alacsonyan elterülő, jobbára alházai fölött uralkodó épület vonja magára figyelmünket, tömege a magaslaton álló székesegyházzal is győzelmesen kiállja a versenyt, hatalmas méretei, tömegének nagyszerűsége, nagyszabású egyéniség sejtelmét keltik föl bennünk. Az épület a liceum, az egyéniség gróf Esterházy Károly, aki azt 1765-től 1785-ig építteté. Az építész neve ismeretlen. Ugyan e gróf Esterházy kezdé építtetni a váci székesegyházat, s egyházmegyéjében 40 templomot emeltet. A monda pedig azt beszéli róla, hogy az országban 100 templomot építtetett, de csak 99-et fejezett be, a 100-nak építése közben meghalt. Vajjon ez a monda nem-e szakasztott mása a bábeli torony történetének? Az építési nagyravágyást ott a nyelvek zavara, itt a halál szégyeníti meg.

De herceg Esterházy Miklós a család valamennyi tagján túltett Esterháza kastély nagyszerűségével és a lázas gyorsasággal, mellyel a Fertő posványos szomszédságában e káprrázatos alkotást létrehozta. 1764-ben a versaillesi kastély hatása alatt elhatározta, hogy ahhoz hasonló kastélyt épít és két év alatt megvalósította tervét; 1766-ban készen volt a nagy terjedelmű kastély. Hihetetlen mesének is beválik.Az építész neve ismeretlen. Azt elképzeljük, hogy itthon kellő számú avatott kéz nem kínálkozott, tehát a legkülönfélébb munkások: kőművesek, kőfaragók, asztalosok, lakatosok, mázolók, stukkó-készítők, aranyozók, festők, szobrászok, díszítők, kertészek stb. százait kellett külföldről hozatni. E munkások állították elő az épületek ingatlan részeit. De azt sem tudni, ki, vagy kik állottak a munka élén? Ily mesésen jött létre ez épület, mely a múltt században európai hírnevességű volt. Hogy milyen bámulatra ragadta az akkor élőket, annak számosbizonysága van. Válíi András "Magyarországnal leírása" czímű 1796-ban megjelent kötetesmunkája a legkiválóbb. Szerző midön Esterházára kerül sor, szakít a szótári rövidséggel és részletesen, nagy gonddal írja le a kastélyt, minden során meglátszik az a meggyőződés, hogy ez méltó tárgy tollára, s a kastáélyt ismertetve, egyszersmind érdekes irodalmi művet alkot.

"Eszterháza - így szól Vályi András - a legérdekesebb, s legméltóságosabb lakóvára Esterházy Miklós uraságnak, Sopron vármegyében. Épült Sarrod (Srollen) és Széplak, Sojtir (Süttern) és Sz.-Miklós között, Sopronhoz három, Pozsonyhoz pedig hat mértföldnyire. Építette néhai Eszterházy Miklós Uraság, azon a helyen holott ez előtt a Saródi vadászati váracska vala, és emlékezetét általa halhatatlanná tette; elváltoztatván e lakóvárnak új méltóságos voltához képest a helynek régi Saród elnevezését is, s Eszterházának neveztetett. A kik e várnak belső herczegi épületeit a nagy kertekkel, a különféle válogatott izlésű alkotásait szemlélhették, mind csudálva és tisztelve ítélnek annak máltóságos voltáról, és Magyarország paradicsomának, vagy a magyar hirmondónak mondása szerint Magyar Verszáliának méltán nevezik. Különféle nyelveken leírták immár e herczegi szép lakóhelyet, még az idegenek is, és a hazában is sokkal ismeretesebb, mintsem annak ritka ékességeit ez irat nyilváníthatná. Bővebb leírását és az épületek rajzolatjait is, lásd e munkában: Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Estreház im Königreiche Ungarn. Pressburg 1784 in 4."

"Röviden mindazáltal ime néminemű képe e hasonlíthatatlan szépségű, olasz izlés szerint épült herczegi lakóvárnak".

"A mint az utazó Sopronból Eszterháza felé megy, Széplaknál egy 500 ölnyire terjedő két sor élő fák között vezet az út a nevezetes helyre, közelebb a két sor fák között pedig gyönyörűen épített alházak között, melyek a herczegi várhoz megkivántató különféle meseremberek számokra készíttettek. Jobb felől ezek a kis házak a nagy vendégfogadóhoz terjednek, melyben húsz szobánál több találtatik az utazók számára, istállókkal és minden megkívánható eszközökkel felkészíttetve. E vendégfogadóval által ellenben van már egy a várhoz tartozó nagy épület, melynek hossza 80 öl és 250 személyekre szolgálhat alkalmatos lakó helyet. Itt laknak a herczegi orvoson kívül az éneklő játszó személyek, itt van a muzsikálásra rendelt palota és egy patika is. Ez után következik a nagy herczegi istálló, melyben 100 lovakra készíttetett alkalmatos hely, s kívülről is jeles ábrázolással ékesittetett és egy ló fővel, mely az ajtó felett tűnik a nézőnek szemébe. Bémenvén pedig drága kocsiknak és lovaknak ékesítésére és a lovaglásra rendelt különféle drága eszközöknek megszemlélésekre, csudálkozásba merülve jő el a szemlélő azoknak helyeiről. A itt levő udvarban egy verő óra van, tovább pedig a futtató lóiskola és egy kovácsház.

E nagy épületnek szegletein vagynak jobb és bal felöl az utczára két őr álló házak, közelebb pedig a várban a herczegi uraságnak drága szobái és palotái. Bal felől van a szép vár, jobb felől pedig a nagy kert"

"Tovább az országútjában Söjtör felé jobb felől vagynak ismét az udvariaknak lakásai, melyek között két őr álló házak vagynak".

"Ezután van a kaszárnya, melyben a herczegi testőrző katonáknak egy része van: más része pedig Kis-Martonban szokott tartózkodni. Ruházatjuk kék és sárga színű, s egy kapitány, egy fő- és alhadnagy által vezéreltetik".

"E kaszárnyától kezdődvén ismét alházak vannak Söjtör felé olasz izléssel építtetve melyek mint egy két száz ölnyire terjednek. A várnak mind két oldala felől őrházaknál, szép rendbe ültetett élő fák és kerti ékesítések szemléltetenek.

A herczegi várnak fő kapúja a Fertő felöl való részen van, mely egy nagy vas rostélyos kapúból és két mellette levő kisebb kapúból áll. Ez előtt van két épületben a herczegi őrálló ház, rendben ültetett szép élő fákkal körülvétettetve."

A várnak udvarában belépvén, azonnal szembe tűnik a nézőnek mintegy hatvan ölnyi távolságban a heczegi várnak homloka, ékes czimerével egyetemben, valamint a falból kiálló méltóságos rostélyzat is, melyre négy nagy garádicsok vezetik a szemlélőt. Itt van a Belveder is, mely a várnak tetőjéig méltóságosan látszatik. Aztán vagynak jobb és bal felől az oldalépületek és a tornyocskával megkülönböztetett kápolna, melyhez hasonlító bal felöl is építtettetett az épületi egyenlőség végett".

"Mintegy hat ölnyire látszatik az említett nagy felvezető garádicstól a kapú felé egy tavas kút, az udvarnak közepén, mind a két felől az épületeknek falai felé szökő kutakkal ékesittetve."

"Az egész vár olasz izléssel építtetett, a tetője nem látszatik, kivül pedig minden felöl, nagyobb és kisebb faragott álló képekkel ékeskedik. Az udvarnak szélessége, mely tojás görbeségű formán hajlik öszve, mintegy 42 ölnyi. Herczegi épületeiben a szálák és Belvederen, vagy képes palotán kívül száz huszanhat úri szobák vannak, az egész épület pedig két részre osztattathatik, egy része a vár, másik része pedig az oldalépületek. A vár pedig ismét a nagy épületekből és az oldal vagy szárnyas épületekből áll, jobb és bal felöl vagynak a nagy kapúnál a földön épült szobák, melyek mindöszve 46, egy részen pedig 23, zöld színű rostélyozattal ékesíttetik. Jobb felől a nagy kapúnál vagynak azok a szobák, melyekben a házi eszközök, ritkaságok, mesteri darabok, drágaságok tartattatnak. Az után vannak a szobákra vigyázónak lakására rendelt alkalmatosságok, e mellett pedig a porcszellánház, melyben 14 álló ládák, és asztalok gazdagon megrakattattak, a különféle chinai, jappóniai, németországi drága porczellánokkal, egyéb sokféle ritka alkotmányokkal, apróbb festésekkel és mindenféle kigondolható herczegi asztali készülethez megkívántató eszközökkel és különféle figurákkal vagy képezetekkel. A többek közt egy mesterségesen készült feszület vagyon itten, fejér porczellánból alkotva. Ezenkívül két mellég lerajzolt képek, melyek Mária Terézia és II-ik József császárt példázolják. Van egy nagy kalitka is porczellánból, különféle jeles virágokkal körül vétetve. A porczellánházból a könyvtárba van a bemenetel, mely három szobákra osztatott, mindöszve 28 álló ládákban vagynak a különféle és jeles számú könyvek, Báder volt herczegi könyv őrzőnek intézete szerint. Mellette van egy szeglet forma kabinet, a melynél vagyon a várnak épületén kívül éjszak felé egy menedék (folyosó) a képes palotába, itten pedig 348 különféle válogatott és némely remek képek is vagynak, melyek rész szerint eredeti külső országokban készültek, rész szerint pedig a herczegi képírónak munkái, s mind gyönyörködtető érzettel legelik a nézőket kivált pedig azokat, a kik az ily jeles munkáknak belső érdemeit megfoghatják.Némely darabokat kivált igen természetesen eltalálták azoknak jeles készítői.

" A képtár mellett van a nagy vár két emeletre, melynek jobb felől való részén három különféle nagy uraságoknak rendelt úri lakások vannak. Ezeknek közepén vagyon a falból, egy reá kiállható rostélyozat, mely a vár udvarába szolgáltat kilátást. E mellett van pedig a herczegnek kis könyvtára, a vár oldalépületének egy szegletében. E kisebb könyvtárban kilencz igen szép, diófából készült és megaranyozott álló könyves ládák vagynak és a külföldi gyönyörködtetető angol, francia és nevezetesebb német könyvszerzőknek munkáit foglalja magában, mely szerzőknek munkái a nemzeteknek különbségeik szerint a beköttetés által is megkülönböztettek. A könyvtartó ládák felett hét különféle metszett és három mellképek és két alabástromból készült rajzolatok vagynak. A mellette levő szobában pedig két csigákból készült igen drága rajzok, melyek egyike egy olasz halászt, másika pedig ugyan olyan halásznét képzeltet, magasságok egy ölnyi és 3000 forintba kerültek. Ezeken kívül van itten egy muzsikáló óra, mely tánczoló személyeket is mutat, mellette két nagy és 68 drága képek.

"Nem messze van ide a várbeli kápolna, mely szürke forma színű márványozást mutat, díszesen aranyozva, a boltozati fedezete gyönyörű festéssel ékesíttetik. Az oltár felett van egy olasz képíró által készítve Boldogságos Szűz Máriának menybe menetele. E mellett vannak a kabinetok indiai falakkal bevonattatva, mellette ismét a herczegi hálószoba.

"Itt kezdődik a várnak valóságos épülete, mely a kert felé 12 ölnyire terjed, szélessége pedig 27 ölnyire és e vala a régi Saród mulató várnak a régi szélessége. Ebben az épületbenvannak az említett kabinetok mellett a társasági szálák és egy bévezető szoba, holott a garádics a kisebb udvarba vezet. Közepén vagyon a fő garádics felé az ebédlő szála, a kert felől pedig a herczegi drága szála fehér márvány színben és gazdagon megaranyozva, ékesítései hadi készületeket éskülönféle dolgokat példáznak. E szálának közepén függenek öt nagy kristályból készült gyertyatartók és tizenkét kisebb melyeken mindöszve száz gyertyák égnek; négy szegleteiben vagynak az időnek négy részei rózsa színű márványból készült tartalékokon. Ezeken kívül szembe tűnők még négy képek, hat nagy tükrök, két tüzelő helyek, különféle órák, drága ülő székek és egyebek, melyek a nézést valóban eléggé legelik és gyönyörködtetik.

"E szála alatt van a régi mulató várnak maradékából az úgynevezett szála terrena, melyet 8 négy szegletes oszlopok tartanak, közöttük vagynak ékességülnégy faragott képek alabástromból függő virágokkal felczifrázva.E szála fehér falainak beszegése zöld színű, festett fedezete pedig különféle költeményi alkotásokat mutogat. A falakon 15 nagy tükrök függenek, holott a sárkányok, a csiga, hattyú és a gólya vizet eresztenek, melyeknek szemlélése eléggé mulattatja a nézőket.Itten szoktak játszani nyárban a herczegnek, az előtte levő szálában pedig 36 herczegi muzsikusok játszanak, hogy az uraságokat gyönyörködtessék. Ezekből áll mintegy fele a híres herczegi várnak."

Söjtör felé való részében pedig a gyönyörű szálán kívül van a bevezető szoba és azok az előszobái a herczegnek,melyekben úri vendégeit szokta fogadni; holott ismét egy garádics vezet a kis udvarba."

"Eddig tart a várnak épülete, mely a régi Sarod várra épittetett, s terjed a kert felől 12 ölnyire és két szegletet formál. E szegletekről kezdvén terjed az oldal épület a kertnek homloka felé 15 ölnyire. A vár épületének egész külső szélessége pedig 54 ölnyi. A kis garádics mellett által-ellenben a kápolnával vagyunk a ruháknak tartására rendeltetett szobák, a billiárd ház, az ezüstöt tartó szoba, melyben csudálkozásra méltó mindenféle asztali készületekhez tartozó eszközök és ékességek nagy bővségben tartatnak. E részen is három különféle uraságoknak rendelt lakó alkalmatosságok vagynak. Ezeknek végénél pedig Söjtör felé van egy kimenetel a téli kertbe. Azután következnek a föld színén épült szobák és egymás mellett számos nagy konyhák, majd az udvari tiszteknek szobái és a tészta mívház a nagy kapunak bal felől való oldalában."

"Mind ezeknek az említett herczegi lakásoknak, száláknak és egyéb féle szobáknak belső készületei, alabastrommal, márvánnyal és festésekkel és egyéb drága készületekkel telt ékességei és azoknak tartó alapjai a legméltóbb és lehetőbb ékességekkel és nagy gazdasággal és izléssel intéztettek, úgy hogy belső ékességei e várnak külső igen jeles formájához nem csak hasonlítanak; hanem ahhoz valóban eléggé méltók, ha felül nem hagyák."

"Magának a herczegnek számára készült szobák közt, kettőben fekete színnel fényezett japponiai táblázatok vagynak, melyek aranyos virágokkal meggazdagítva és különböző festéseket mutató ékességekkel vagynak készítve és egynek a táblázatok közül ezer forint vala az ára, egy szobában pedig tíz ilyen forma japponiai táblák is vagynak. Az ilyen legdrágább és legmegválogatottabb ritkaságú ékességeken kívül álmélkodást indítanak még a nézőben a drága fedezetű ágyak, a mindenféle ritka és becses házi eszközök, a drága kövekkel kirakott ékességek, a sok tükrök, sőt még a szobáknak alsó padolatjai is. A többi házi ékességek közt, melyeknek magyarul való megnevezése, annyival inkább előszámlálása sokra vezetne czélunktól. Nevezetesebb az az ezüst és gazdagon aranyozott és éjjelre rendelt arany készületek, melyekkel élt vala itten néhai Felséges Mária Terézia 1775-ik esztendőben. Egy nevezetes arany óra is vagyon itt, melyen tiszta aranyból készült feszület van és egy szív napkeleti jóféle gyöngyből. Egy ezüstből készült és megaranyozott lovon levő képezet. Egy tengeri csigából készült hegedű, melynek lassú és kellemetes hangzatja vagyon. Egy ülő szék. mely flautához hasonló kedves hangzású muzsika szót ad, mihelyt valaki reá ül.Egy hegyes magasságú óra, melynek az ára Párisban 100 Luis d'or vala. Egy nagy zsebóra, mely flautázási hangzatú muzsikálást tesz. Egy más magas tetejű óra, mely bíborból készült világnak példázati gömbölyüségét tartja. Egy fonó guzsaly vagy rokka, mely mihelyt forgattatik, azonnal gyönyörű muzsikálást tesz."

Ezeken kívül szemlélhetők négy római császároknak mellképei bronzból. megaranyozott különfélr ritka képzetek, és koronás felkent személyeknek arczulatjai; Főherczeg Krisztina asszonynak és főherczegi férjének képei, egy szobában pedig néhai herczeg Eszterházy Antal uraságnak tartott vadászatjai, drága festéssel, melyek esztendőnkint 40,000 forintba kerülnének, több különféle festésekkel és drága rajzolatokkal egyetemben."

Kívülről szemléltetik a verő óra, a herczegi czimerek és némely jelen épületi czifraságok és ékesítések.

"Nevezetes épületek továbbá ez osztályban a komédia ház, melyben a herczegi ülő hely és a gavallérok, vagy más uraságok helyei kiváltképen szembe tűnők. Alol pedig 24 széke 100 személyre való hely van készítve. Nevezetes vala a khinai tánczház, mely 1781-ben történt tűz által emésztete meg."

A kávéház is jeles, mind szépen és csinosan elintézett épületére nézve, mind pedig a vendégeknek méltóképen való fogadtatásokért."

"Annak utána vagyon az úgynevezett marionette színház a kertben melynek épülete valamint költséges vala, úgy jeles és gyönyörű is; a benne levő ékesítések és rajzok oly mesterséggel intéztettek Paversbach föltalálója által, hogy hirtelenséggel harminczhatszor változtathatik és jelesebb és tökéletesebb is vala, mint Párisban a híres Nikolaié. A játékdaraboknak általváltozásait többnyire maga Paversbach szerzette, a muzsikát hozzá Haydn

"A napnak a temploma pedig mintegy 250 ölnyire van a vártól, holott három nap szemléltetik, egy az épületnek tetőjén, másik az órán, harmadik pedig az épületnek alapján. E templomnak közepén van egy különféle kövekből kirakott, régi izléssel készült asztal agát kőből és metszettlávából, falai öt egészen megaranyozott táblázatokkal ékesittettek."

"E templomtól mintegy száz ölnyire van a remete ház,mely mesterségesen tövissel békerített erdőben áll. Kívülről látszatik Krisztus Urunk képe keresztre feszítve, egy felől mellette Boldogságos Szűz Mária, más felől pedig Szent János. Az ajtónál áll egy koldus, kalapját tartván alamizsnáért. A remete házho közel imádkozik egy remete egy könyvből,.nem messze pedig egy fehérszemély ülve olvasgat, a s imitt amott metszett jeles képek vagynak, az az emberekhez hasonlító nagyságban. Belül az épületben van egy szép fehér porczellánból készült feszület az oltáron."

"Mintegy húsz lépésnyire ehhez van egy fa épület szalmával fedve, melynek egy kis tornyocskája van és egy harangja, belül szépen kifestett és egy orgonáló óra is van benne."

"Diánának temploma is oly forma messzeségre van a vártól, nem messze a balra csinált úttól a nap templomától mintegy 200 ölnyire. Zöld színre van fényesítve és gazdagon megaranyozott Alapján Diána története van lefestve, három karrarai márványból készült asztalok is vagynak benne,amelyeken porczellánból csinált állatoknak részei vannak."

"A középső csinált úton vannak továbbá a vártól mintegy 500 ölnyire jobbra és balra akisebb csinált utak, holott különféle mulatsági játékok tartatnak és találtatnak."

"A mulató erdőnek szélénél van a várhoz mintegy 800 ölnyire Fortunának és Vénusnak templomok, mind a két helyen 38 zöd rostélyos ajtókkal vannak körül vétetve. azután pedig különféleképek ülő és pihenyő helyek és rajzok szemléltzetnek. A szerencsének templomán Fortuna képe szemléltetik és más metszett képek, belül pedig a chinaiaknak módjukhoz képest van kifestve. Venusnak templomán pedig ugyan Venusnak képe és hat faragott rajzok vagynak, belül az isteneknektörténetei a felületre vagynak festve."

"Nem messze van az épülettől a vadas és fáczán kertbe vezető ajtó, mintegy 600 ölnyire pedig tovább a második ajtó, mely Szent-Miklósra vezet rövid Úton, mintegy 1800 ölnyire; egész Eszterházának kerülete 6000 és néhány száz ölnyire terjed."

"Nevezetesebb vigasságok valának Eszterházán 1773-ik esztendőben, midön a franczia követ, herczeg Rohan jelen vala. Ennél nevezeteebb pedig 1775-ben, néhai boldog emlékezetű Felséges Mária Terézia királyi udvarának nagy részével és sok idegenek is jelen valának itten és a kertet leábrázoló árnyéktartót osztogattak ki, a kertbéli utaknak könnyebben lehető megterthatóságokra. Minő herczegi és ritkán szemlélhető mulatság vala ez, megtetszik abból a leírásból, mely e czím alatt nyomtatásban nyilvánittatott: "Esterházy Vigasságok". Nevezetes vala továbbá 1790-ik esztendőben herczeg Esterházy Antal uraságnak főispáni méltóságba lett beigtatásakor tartatott örvendező pompa, melynek leírását lásd a "Hadi és más nevezetes történetek V.-ik szakaszának 177-ik laptól 184-ik lapig."

"Jeles és nagy mester itten ő herczegségének könyvőrzője és udvari papja, tiszt. Niemetz Primitiv úr, a ki oly nevezetes muzsikáló órákat készít, melyeket a híresebb bécsi nagy mesterek is csudálnak és nem követhetik mindenben. Még külső országokban is esmérik és nagyra becsülik e szép tehetségeit."

"A "Mindenes Gyüjtemény" 1790-ik évi IV-ik füzete szintén az elragadtatás hangján ír a kastélyról, de nem ismerteti azt olyan részletesen:

"A kik ezt az igen pompás kastélyt és messzire kiterjedő gyönyörűséges kertjét minden benne valókkal együtt meg-megnézedették, nem tudnak elegendő szókat találni annak szépségének illendőképen való lerajzolására. Hajdan az Esterházy familiának csak egy közönséges vára volt itt, mely Schrollennek neveztetett: de a mostani herczeg igen dicsőségesen megépitette azt, s a maga nevéről Esterházának nevezte, úgy hogy már a régi nevéről emlékezet nincsen. Mikor valamely felső vendégek jelennek meg Esterházán, azoknak mulatságokra olyan készületeket tétet a herczeg, melyek Párisba is odaillenének. Mária Terézia is némely nap gyönyörűségesen mulatott itt. Prinz Rohan is meg-meglátogatta Esterházát 1773-ban amikor itt igen nagy öröm és vígasság tartatott, melyet örökké emlékezetessé tett Bessenyei György amaz szép magyar versei által, melyek Esterházy Vigasságoknak neveztzetnek. 1775-ben meglátogatta ezt a herczegi kastélyt Erz Herzog Ferdinánd a maga feleségével Beatrix Fonesetivel.. Az egész Kastély ugyan igen pompás, de fő képen bámulásra méltó ebben az alsó ebédlő szoba és a felső, mely Belvederének neveztetik, Salaterrena és Bibliotheca, melyben huszankét ezer darab könyvek találtatnak. Megjegyzést érdemel a komédia-ház is, mely egy a legpompásbbak közül Európában s egyéb ékességei közt, valamint az ebédlő szobában, úgy ebben is a kő falak mellett szökőkutak kezdenek ugrándozni. A kertben nevezetes épületek a diana templom, a Nap temploma, a Szeretet és Szerencse temploma, a Bagatell, mely csak akkor építtetett, mikor a russziai Nagy Herczeget várták volt ide és noha csak fából épittetett, még is száz ezer forintokba került; a Zarándokság és a Márk-pizza, a hol a mesterséges tüzek égettetnek el."

A "Tudományos Gyüjtemény" 1824. III. lötetében "Utazásbeli jegyzetek Óvárról, Martonról, Fraknóról és Esterházáról" című cikkben a berendezési tárgyak ismertetésére is kiterjeszkedik, azonban már panaszolja a kastély pusztulását:

"Esterháza, Fertő tavának délszaki mellékén, Sopronytól három órányira, egéász méltósággal néz az átellenáében fölemelkedő Kismartoni Kastáélyra; s valóban néminemű igazsággal: ha építése izlését, fényes pompáját, nagy kitarjedédét, és egykori hírét, dicsőségét, melly szerint Magyar Verszáliának neveztetett, számba vesszük. Mindenünnen méltóságos fás sorok, mint némely útmutatók, vezetnek hozzája; köröskörül a sok őrállások, kisebb, nagyobb házok, a mesterek és művesek lakhelyei, a musikáló ház, nagy vendégfogadó, a herczegi istálló és kocsiszin, a kaszárnyával; kétfelöl a nyári és téli kertek, mint meg annyi udvarnokok, tiszteskednek a legfinomabb izlés szerint. A Fertő felől van a fő bemenetel három rostélozott kapukon az udvarba, melly tojás kerekdedséggel hajlik öszve, s mintegy negyven ölnyi. A kapu vas rostélozata remek munka, mellyhez hasonló az, melly annak közép falaiból az első emeletnél kiáll, s melyre négy nagy grádicsok visznek. Itt a Belveder is, a vár tetejéig méltóságosan felemelkedve, melly nem látszatik, Olasz izlés szerint. Herczeg Esterházy Miklós nevével czimeres homlokát délre fordítja. karjai az udvart ölelik; mellyekkel egyesülnek jobbról is balról is a földszint való épületek; és így Eszterház vára két fő részekre van el osztva: a fö, és al épületekre. A főépület, vagy tulajdonkép való kastély, köröskörül faragott képekkel párkányoztatik. Egész szélessége kivülről 54 ölnyi; szárnyai 25 ölnyi szélesek, és 12 hosszuak. A Kastélyban 126 szobák vannak,ékesen kifestve, bőven aranyozva, szépen kipallatolva, és drágán el készíttetve; a különféle szálákon, és a pompás palotán kívül. Ez a közép grádicsnál a várnak azon részében, melly a Saródi váracska helyén fekszik, valóban fejedelmi: bő tágosságára, nagy magasságára, ékes festésére, drága készületére, hasonlíthatatlan padlatjaira, és külső tornáczára nézve; magok az itt utazott Angol Herczegek nála drágábbat. s pompásabbat nem tudtak. Alatta van a régi váracska maradékából aföldszint való Szála, mellyet nyolcz négy szögletű oszlopok tartanak; alabastromból faragott képek, függő virágok, zöld színű bészegések, festett födezet s t. e f. ékesítenek. Ide járulnak a társasági, Vendég el fogadó, ebédlő szálák; a háló Herczegi szobák, a belső könyvtár: háromfő vendégi szobák, az udvari kápolna, az indiai kabinetek, s t. e f. Az al épületekben két felöl 46 szobák számláltatnak: az udvari Játékszinen kívül. Nevezetes itt az udvar bal felén a Porczellán-ház, melyben 14 almariumok és asztalok meg vannak rakva külömbféle Chinai, Japóniai és más külföldi mindennémű porczellan edényekkel; tele ritka alkotásokkal, apróbb képekkel, más jelességekkel; illyen: egy kölönös porczellán-feszület, és egész kalitka; egészen tengeri csigából készült hegedű; F. M. Theresia és József Cs. melyképei; azon M. Theréziának drága ülő-széke s t. e f. Ide tartoznak még: a külső Könyv-tár, billiárd szoba, kép-galléria, a konyha, minden hozzá tartozó alkalmatosságokkal együtt. Ezen fényes épületben, s ennek remek műveiben, és ritka jelességeiben említésre méltó az, hogy azok többnyire hazánkbeli művészek által, vagy legalább a Hazánkban készíttettek; úgy a remek rostélozatok, fényes padlatok; a palotának és száláknak alabastrommal, márvánnyal, aranyozással, festésekkel, tükrökkel, díszes készületi; a Herczeg lakó szobájinak japoniai táblázatai; melynek mindegyike ezer forintokba tellett, és a t. Többnyire azon igasság szeretet, melly minden utazónak tudósítását czimerezi, kéntelenít engem e vallástételre, hogy, ha valaki Eszterházának 1784-ben Pozsonyban kijött leírásánál fogva teszi vizsgálatát, sok jelességeket, drágaságokat, gyüjtzeményeket többé nem lel abban; sok készületeket lerontva, sok alkotásokat elhagyatva talál. Így üres mindenekelőtt a kép-galéria, mellyben 348 külömbféle válogatott remek, részszerint Külföldön részszerint a herczegi képíró által itthon készült darabok csudáltattak; ezek most Bécs Városát gazdagítják a számos belső kabinetekben fényeskedett darabokkal együtt; mellyeket, ha a N. M. Herczeg a Nemzeti Museumokkal egyesített, vagy Budai házában telepített volna le; nem csak magas rendeltetésének felelt volna meg, hanem nevét is a Széchenyiével halhatatlanította, s a Nemzet hálaadására szert tett volna.Igy üresek akülső és belsőKönyv-tárolók is: a külső három szobákban 28, a belső, a várnak oldal szeglatében, 9 almáriomokban, válogatott munkát foglaltak egyben T. Bader fölvigyázása alatt; ezek isBécsbe vándoroltak. Üres a ritkaságok és drágaságok kabinetja is a porczellán-ház mellett; ezek a Kismartoni és Pottendorfi kastélyokat ékesítik. A nagy víztartók és ugrókutak, az udvarban, Vár mellett és a kertben, hol eggyike hatvanezer forintba tellett, megszüntek lenni; köveik máshová elhordattak haszonvehetetlenül. A különféle mesterségű ritka órák, remek művek, a belső szobákból el vitettek. A muzsikáló óra, melly tánczoló személyeket is mutat; a musikáló ülőszék; a flautázó rokka, s m. e f. megromlottak. A chinai tánczoló ház el égett; a játék-színekben széna tartatik: a kertek el vannak hagyatva; ama pázsit-gyepen, mellyen 1791-ben több Nemes Vármegyéknek zászló-aljai vitéz forgásokat tettek szemem láttára, földi alma terem. De ama drága Bagatelle, mesterséges nap-templom, remete-ház, ékes Diana, Fortuna Venus templomai is, s a t. oda vannak a Sz. Miklós mellett fekvő mulató kertben. Igy ha a fényes Eszterházy Dinastiának eredeti lakó helye Fraknó vára téli csendességben nyugszik; a mostani Kismartoni lakó Kastély nyári díszlésben fénylik; az egykori Eszterháza, Őszi szomorúságra jutott; de azzal bíztatja magát, hogy még hatalmas Urainak gondviselése által tavaszi vidámságra éled."

"Magyarország földrajz-történelmi lexikona" szintén részletesebben irja le a kastélyt. Szerinte a marionette színház a maga nemében páratlan gépezettel volt ellátva, nézőtere barlangot képezett, melyet vizesések és szökőkutak élénkítettek. A kertben két kútból 35 ölnyi magasságra szökött a víz és tiz lépcsőn zuhogott le a medencébe. E két kút 120 ezer forinba került volna. A Bagatelle épületet pedig azért nevezték így, mert Mária Terézia csodálatát fejezvén ki az épület pompája és gyors elkészülte felett, a herceg így válaszolt: "Ez csak bagatelle", Az épület 80 ezer forintba került.

Bessenyei György gárdahadnagy "Az Esterházy Vigasságok" című költeményben írja le Rohan herceg francia követ ottani mulatását 1772-ben és a költemény elé írt "Tudósításban" így szól: "Meg kellett mutatni, hogy Párisban és Londonban nevelkedett francia kívánság Magyarországban gyönyörűségét feltelálhatja." A herceg célját el is érte, a mennyiben Rohan herceg állítólag úgy nyilatkozott volna, hogy Eszterházán Versaillest újra megtalálta. Hogy ebben nincs nagyítás, arra van más egykorú tanú is. Risbeck "Briefe eines reisnden Franzosen" című könyvében így szól: "Versaillesen kivül talán nincs egész franciaorszában hely, mely pompa tekintetében Esterházával összehasonlítható". Esterházának itthon általán "Magyar Versailles", Bécsben és külföldön "Deliciae Hungarorum" volt a neve.

A "Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterház im Königreiche Ungarn", mely Pozsonyban 1784-ben jelent meg, s melyet Vályi András is idéz, a kastélynak és a többi épületnek tárgyi leírását nyujtja,keletkezésének részleteiről nem szól, nem említi az építésznek a nevét sem. A Bevezetés első soraiban nagy szerénységgel azt mondja: "Esterház, az építészet e szép műve, létre jöttét egészen emelkedett szellemű építtetőjének, a most uralkodó herczeg Esterházy Miklósnak köszöni". A könyvet nyolc rézmetszet kíséri; közülük az első a parknak és valamennyi épületnek alaprajzát, a második egyedül a kastélynak alaprajzát, öt kép a kastély külsejét különböző oldalról, végül a nyolcadik az operaházat több felvételben mutatja. Az első alaprajz jobb sarkában ez áll: "Jacoby del." a másodiknak, a kastély alaprajzának bal sarkában meg ez áll: "Jacoby del. et aedif." E szerint a kastély építésze Jacoby lenne, a ki úgy látszik egyszersmind szerzője a szóban levő könyvnek is, s aki a szövegben szerénységből nem nevezte meg magát. A park, az operaház és a többi épület más mesterek műve lehet. A Jacoby név a XVIII. századi építészetben teljesen ismeretlen. Kik lehettek a park, a többi épület mesterei, kik faragták azt a számos márvány szobrot, melyek a parknak a kastély déli homlokzata előtt elterülő részét benépesítették, kik rajzolták és kik állították elő a kastély belsejének stukko-díszítményeit, melyek nem clichék szerint készültek, ki kovácsolta a gyönyörű kaput? E kérdésre nem találunk választ a család levéltárában sem. A Miklós herceg idejebeli számadási könyvekben százával vannak az udvari muzsikusok, tekintélyes számmal a lakájok, étekfogók, stb., de csak egyetlen egy egészen ismeretlen nevű festő fordul elő. J Pohl "Josef Haydn" cimű könyvéhezszintén átkutatta a levéltár okmányait, azonban az Eszterházán elfoglalt művészek közül csak Grundmann festőt említi, akinek műve a nagy terem mennyezetét díszítő festmény, Apollon napisten négy fehér ló által vont szekerén. Arról azonban nem nyújt felvilágosítást, vajjon irott kútfőből, vagy pedig hagyományból merité e nevet. Kétségtelen, hogy szerző aki a legaprólékosabb körülményekre is kiterjeszkedik, nem hallgatta volna el a kastélyon dolgozott művészek nevét, ha azokra ráakadt volna olyan okiratokban, melyekhez e sorok írója netalán nem férhetett. Minebből azt kell következtetnünk, hogy a kastély építésének számadásai vagy elvesztek, vagy egyáltalában nem hozzáférhetők Az utóbbi azonban éppen nem valószínű.

Ujabb időben csak elvétve történik említés Esterházáról, napi lapok tárcái és régebbi leírások nyomán felújítják az egykori fényes ünnepségek egyikének vagy másikának emlékét. Igy többek közt a Fővárosi Lapok 1868. évi folyamának 251. számában olvasunk egy tárcát, mely "Egy darab Versailles hazánkban cim alatt leírja Mária Terézia 1773. szeptember 5-én tett látogatásának ünnepségeit. A kastély 370 szobája nem volt elegendő a vendégek befogadására. Egy külön ház 80 lakásában a zenekar tagjai laktak. Az operai előadásokat és a hangversenyeket Haydn igazgatta, akivel a királynő tréfásan beszélgetett. E közlemény szerint Esterháza 14 millió forintba került, a mi a mult század pénzviszonyaihoz képest mesés, de a kastély pompájához mérten nem hihetetlen összeg.

Szintén a Fővárosi lapok l875. évi 33-ik számának "Esterháza fénykorából" czimű tárczája a "Hadi és más nevezetes történetek" V-ik kötetében olvasható leírás nyomán fölújítja azon ünnepségek emlékeit, melyek 1791-ben augusztus 2-ától 5-éig herczeg Esterházy Antalnak Sopron-megye főispánjává való beigtatása alkalmával tartattak. A beigtató Sándor Lipót főherczeg, nádor volt, a ki aug. 2-ikán Ferencz és Károly főherczegek kíséretében indult el Vécsből. Széplaknál a főispán, az ifjú herczeg Esterházy Miklós, gróf Festetics Ignácz, akoronaőrök és lovas nemesség fogadták és bandériumot képezve, kísérték a főherczegeket Esterházára. Megérkeztük után a színházba mentek, a hol Venere ed Adone olasz operát adták. Az opera után balett következett. Színház után kivilágítás volt; 80 ezer mécses világában úszott a kastély és a kert. Augusztus 3-án a képtár nagy termében volt a beigtatás. Jelen voltak: a spanyol, a velenczei és a nápolyi követek, a primás, számos tábornok, gróf stb. A vendégek száma 800-ra rúgott. Az nap estve ismét opera és ballett és utána három bál volt. Ezek közül az, melyet az operában tartottak, álarczos volt, de ide csak válogatva bocsátották be a vendégeket; a másik kettőbe bárki mehetett. A két színházi előadás 40 ezer, az ünnepségek 300 ezer forintba kerültek, 30 szakács főzött, mégis sokan éhesen távoztak.

A kastély akkor kezdett elhagyatottá lenni, midön e század huszas éveiben a képtárt a család a bécsi palotájába szállítottákát, a mit a Tudományos Gyüjtemény is keserűséggel panaszol föl. A képtárt számos más készlet is követte, úgy hogy a kastély egykori ragyogó pompájából sokat veszített, lassanként pedig félig kifosztogatott állapotba jutott. A mint elhagyatottsága nagyobb és tartósabb lett, azon arányban mind kevesebb gondot fordítottak a fönntartására. Ekként az elhagyatottság a romlásba, pusztulásba csapott át; a gyönyörű franczia kert utait és gyepes tábláit kiverte és egymással egyenlővé tette a gaz; az útakat szegélyező márvány szobrok nem tudni hová lettek, talapzataikat a közeli falú lakói hordták el és a mestergerendát támasztó ágas aljáúl használták fel; az ötvenes években az épületek már düledezni kezdtek, s nemsokára valamennyit lehordták, úgy hogy már egyiknek sincs nyoma. A kastély letarlott, félig vadon liget előtt áll egymagában. Építészetileg nem remekmű, olyan mint a XVIII. század második felében, az építés elernyedsége korában keletkezett építmények, de azok közül a legjobbakkal is kiállja a versenyt. Külseje erélyesebb és változatosabb formák, határozottabb tagoltság hiján egyhangú, élettelen; összhatása előkelően rideg. Ez a kor az épület belsejének pompájára fektette a súlyt, ezt művelte nagy kedvteléssel. És e tekintetben a kastély hazánban legtökéletesebb képviselője a XVIII. század művészetének. Már ezt is érintette a pusztulás hideg keze, s társainak sorát alig kerüli vala el, ha a családi vagyon zárgondnoka Bubics Zsigmond püspök közbe nem lép, s művelt izlésének és a multnak emlékei iránt való kegyeletének sugallatát követve, útját nem állja a romlásnak. Intézkedésére már évek óta avatott kezek foglalkoznak a kastély belsejének javítgatásával és helyreállításával. A földszinti terem, e fölött a két emeletnyi magas előterem, melyhez az udvari homlokzat előtt levő tágas nyilt lépcsőn jutunk, továbbá a díszterem, valamint attól jobbra és balra több lakosztály falai ismét a régi pompa fényében ragyognak, a falak negédes rokoko czikornyái visszanyerték aranyos csillogásukat; gazdag díszű karcsú kályhák, bútorok, csillárok, karos gyertyatartók, órák és egyéb készületek nagy gonddal helyreállítva, kijavítva népesítik be ismét a termeket és szobákat. Nem olyan számosak, mint a kastély fénykorában voltak, - becsesebb és érdekesebb társaik hiányoznak, mindazáltal a mi megmaradt, az elégsége arra, hogy elképzeljük a gazdag és a mellett összhangzatos hatású belső elrendezést.