A Fertőszentmiklósi uradalom rendezése 1719-ben

Dr. Merényi Lajos

Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1896. III.évf. 93-101.old.

Ma süttöri uradalomnak nevezzük. A múlt század előtt egységes önálló nagybirtokot, sem egyik, sem másik néven, nem képezett. Szervezetét 1719-ben az alább közlött utasítással nyerte, mely szervező utasítás kapcsán alkalomszerűnek tartunk itt az új rendezés előzménye- és következményeiről is egyetmást közleni.
Szent-Miklós, Csapod és Endréd, a szerdahelyi, süttöri és saródi részjószággal, s a göbösi pusztával egyetemben, azon birtokok közé tartozott, melyeket 1680 óta Széchenyi György érsek, 1790-tól fogva pedig a máriacelli benczések bírtak zálogban Esterházy szerződésének lejártát maga meg nem érhette már, a következő év tavaszán meghalt. Ősi és szabad rendelkezésére álló összes szerzett javaiból Gábor, Mihály és József fia részére három elsőszülöttségi hitbizományt alapított. De Gábor fia még ő előtte sírba szállt.
E körülmény vonta maga után a nádor abbeli intézkedését, hogy 1713-ban alkotott pótvégrendeletével összes vagyonát kétfelé ossza, mely végintézkedése értelmében Ausztria, továbbá Sopron- Mosony-, Győr- és Vasvármegye területén fekvő javait hitbizományi jelleggel József fiára hagyta, kimondván egyszersmind a kölcsönös öröklést kettejök között az esetre, ha egyikök fiutód nélkül maradna. Fiutódja csak Józsefnek maradt Gileis Mária Octávia bárónővel 1707. május 22-én között házasságából, s e szerint a fraknói Eszterházyak hercegi ágának ő - a legifjabb fivér - lett fenntartójává. Családfői szereplése azonban igen rövid tartamú volt. Már 1721. június 7-én meghalt. Nagy jövőjű gyermekeinek neveléséről tehát személyesen nem gondolkodhatott. Annál nagyobb gondosságot fejtett ki ez irányban Mária Octávia hercegné, ki fiatalon elhunyt férje után negyven éven túl viselte az özvegyi fátyolt. Az ő szeretetteljes vezetése mellett fejlődtek oly kitűnő férfiakká József herceg fiai: Pál Antal és Miklós tábornagyok.

Atyjok végintézkedése szerint az általa 1719-ben kiváltott szentmiklósi uradalom, melyhez Agyagost és Hegykőt is applicálta, ad vires investiturae az ifjabb fiúra Miklósra szállt. S a hős Miklós még nagynevű bátyja életében szentmiklósi birtokán, - kedvenc süttöri vadászkastélyában, - szokta kipihenni diadalmas hadjáratai fáradalmait, midőn pedig Pál Antal gyermektelen elhunytával maga lett a herczegi hitbizomány birtokosává, ő varázsolta ezen előtte kora ifjusága idejétől kedves vadászkastélya helyébe azt a tündéri palotát, mely 1766 óta Eszterháza név alatt a művelt világ méltó csodálatának tárgy lőn.

Akkor építette azt a költséges műutat is, mely új kastélyától a Hanyság ingoványai között a szomszédos Mosonymegye területére visz át. S ugyancsak neki köszönhető a szentmiklósi - ma süttőri -uradalom jelentékeny területi gyarapodása. Mert ő szerezte meg mellé Széplakot, melyet Széchenyi Zsigmond gróf özvegyétől 1771-ben váltott ki, hozzácsatolván egyszersmind a hegykői Széchenyi-féle erdőrészt, melyért akkor saját hegykői jószágát adta cserébe.

A széplaki birtokkal is növelt nagy uradalomnak valamennyi tartozása ma Süttör, Széplak , Vittnyéd, Szergény, Szent-Miklós, Saród, Csapod, Göbös, Endréd, Agyagos, Boz és Hidegség határában összeszesen huszonkétezer kataszteri holdnál többre terjed. Első szervezetének alapvető szabályzata itt következik.

Instructio pro Provisore Bonorum Szent-Miklós.

Eze jószág, sok időtől fogvást, sok zálogos urak között kézről kézre járván, sok abuzusok s praejudiciumok jöttek be azon possessoroknak vigyázatlansága miatt, melyhez képest igyekezni fog a tiszttartó, nem hirtelen hanem idővel, oly rendtartást hozni be, valamint a regulált domíniumokban vagyon.

2.

A régi urbáriumot pro fundamentali informatione vévén, az egész jószágban mind ép, mind puszta sessiokat szükséges lészen, - a mint rendszerint feküsznek, - névről névre conscribálni, világos distinctioval, melyben hány egész, vagy fél, vagy fertály sessiós zsellér vagyon, Hoffstatt, pertinentiávan vagy pertinentia nélkül?

Item hány vetőre való mezeje vagyon, mely helységeknek? Mennyi hold földje vagyon, melyik sessiónak?

Item a sessio után való földeken kivül Öberland-ä ckar vagy Wiesen vannak-e a határban? És mennyi capacitásu, honnan származott az, hogy azon hold földek nem sessiókhoz applicálva és subdividálva vannak, hanem kézről kézre szabadon eladhassanak? Dienstschuldigkeit-ot fizetnek-e az uraságnak azon Öberland-Grundról, valamint más jószágokban szokás az, akár szántóföld, akár szőlő, akár rét legyen ezeket darabonként szükséges lesz conscribálni, hogy szép distinctióval új urbáriumot lehessen erigálni, melyben az egész Öberland-Grundstä ck darabról-darabra beírattassanak és úgy a possessorok Gverek váltságára szoktattassanak.-

Mely végre Ambtbéli pöcsétet id fog tartani az uraság, hogy mind a házak, mind mindennemű Öberland-Grudok és szőllők azután az Amtbeli Gver alatt legyenek.

A régi urbariumhoz köll pedig alkalmazni ki mennyi adót fizet Szent-György és Szent-Mihály napra pénzből és victualibus? Item száraz korcsmapénzt? Az is föl van téve, minden irtás hold földtől dézsmán kivül mit tartoznak fizetni pénzül. Csak a szentmiklósi határban is az urbariumnak specificatiója szerint ezerszáz néhány irtás hold földnek köll találtatni.

3.

Vannak feles inscriptionalis fundusok is ezen jószágnak minden falujában, melyek nagyobb részét nemesek bírják, s pusztákat is, de talán parasztemberek is. Sőt némely nemesek jobbágyi házakat is bírnak. Ezen inscriptionális házakat is névről-névre köll consribálni, ugy az ép, vagy puszta jobbágy fundusokat is. Melyik inscriptionalista hányat bír? Ebben foghatni világosságot az ó- urbariumban is. Azt köll indagálni, melyik inscriptionalista mennyi számú földeket, réteket, avagy szőllőt bír, s ezen apperinentiák régtől fogvást tartozandók-é azon inscriptionalis fundusokhoz? vagy csak adóul más jobbágyházaktól vették el s a magok inscriptiójához ápplicálták? Melyet csak innét lehetne észrevenni, ha találkozhatnánk öreg emberek, a kik emlékeznek, hogy valamely szántóföldtől vagy szőllőtől fizették-é valaha annak előtte dézsmát s a szőllőktől hegyvámot? Item melyik inscriptionalista mennyi Ueberland-Grudnot bír, s fizet-é attól dézsmát és adót az ó-urbarium szerint? Ezt nem azon inscriptionalista nemesektől (mert magok ellen megmondani nem tartoznak), hanem régi öreg lakosoktól kell investigálni, connotálni, mely ép vagy puszta parasztsessiókat bír melyik nemes ember? Azon sessióknak minden pertinentiájokat is specificálni köll, és a puszták után való szántóföldeket is, magok vetik-é a possessorok, vagy másoknak kiadják? S az olyan puszták után megadják-é a dézsmát vagy sem?

4.

Ezen uraságokhoz tartozó szőllőshegyeken az egész szőllőket rendszerint conscribálni kell névnek nevezetéről, melyik szőlőt ki bírja, akár parasztember, akár nemes legyen az, melyik szőllőtől mennyi hegyvámot ad? S ha valamely szőllőtől se hegyvámot, se dézsmát nem adnak, az öreg emberek examináltatni fognak, hogy az olyatén szőllőtől nem fizettek é valaha hegyvámot vagy dézsmát a régi possessorok?

5.

Sok szép tilos erdei volnának ezen uraságnak, majd mindenik helyben, de az előbbeni uraknak gondatlansága miatt szomorú szemmel kell nézni, az egész erdők miképpen vannak kivágva és kipusztítva.

Ahhoz képest a tiszt információt vévén ezen erdőkről és határokról, és azokat privátim megjárván: ha valahol az uraság falui és a szomszédok között praetensio lenne, annak kérdését és fundamentumát szorgalmatosan felírja, s a tilosakat oly renddel és büntetéssel fogja tilalom alatt tartani, a mint más uraságokban e szép szokás és rendtartás observáltatik.

6.

Ezen jószágban feles német jobbágy már is mivel majd minden helyben. Ha másféle puszta sessiók vannak, a mennyire lehet, azokat is német jobbágyokkal köllene megszállatni, s mentül hamarább szép rendtartást lehet a község közé behozni, valamint a német dominiokban vagyon. Ezek mellett a magyar jobbágy is megtanulja a Gvéreknek....

7.

Hogy irigység és panaszkodás ne legyen a jobbágyok között, és a puszta helyekre is hogy hamarább találkozzanak jobbágyok, a sessióknak conscriptiója meg lévén, melyik egész, vagy fél, vagy fertály hely házra tartozandó szántóföldeket és réteget proportió szerint egyarányosan tenni, az Überland-Grundokon kivül, melyeket pénzen szoktak egymás közt venni és eladni.

8.

Poin-Rechtet Szarukőnek, vagy másjószágnak példára be köllenék hozni, és a minemü jó rendtartást ezen jószágban praktikáltathatni más szerint, a punktumokat a méltóságos grófnak pro confirmatione köllene praesentálni.

9.

Ezen jószágban mindennemü mezei és kerti vetésekből, borból, bárányból, kecskefitól, méhtől, makkrahajtott sörtésből való dézsma a földesurat illeti in natura; melyért esztendőnként Szt-György napján a nemes győri káptalannak avagy püspöknek százötven forint árendát tartozik fizetni. Azért azon árenda letételének terminusát a tiszt esztendőnként observálni fogja. Dézsmáláskor pedig, hogy az uraság a parasztemberek hitetlensége által meg ne csalattassék, a tiszt oly rendet fog tartani, valamint a szarukői jószágban vagyon. Learatva lévén a mező, mindjárt meg legyen a dézsmálás, hogy a szegény ember is eltakaríthassa a mezőről a maga életét.

10.

Mivel pedig ezen jószágnak egyik principális jövedelme szántásból és vetésből vagyon, legeslegelőször az egész határokon való szántóföldeket és réteket, melyek az uraság majorjához tartozandók, hány holdból állanak, conscribálni és vetőmezőkre elrendelni kölletik.Nem annyira a vetésnek szokásában áll a jó hasznos majorság, mint abban, hogy trágyázott és szépen készíttetett földben s observált időben (se nem későn, se nem idő előtt, hanem azon földön való szokás szerint idejében) menjen véghez mind az őszi, mind a tavaszi vetés. A szántóföldeknek természetét observálni kölletik, melyekben szokott tiszta búza s melyekben tiszta rozs, tavaszi pediglen melyikben árpa és zab inkább teremni. Azután az aratásnak ideje eljövén, azt mentül ideiben végbe köllessék vinni, hogy a sok mezőben gyakran járó nagy szelek a lábon levő érett gabonának szemét ki nem verjék. Learatva levén pedig a gabona, minden késedelem nélkül a pajtákba be kell hordatni, hogy a gyakran történt sok esők miatt nagy kárt ne valljon a learatott gabonában.

11.

A marhának tartása másképen is hasznos, de a trágyázatja szükséges a majorsági földeknek kövérítésére is. Juhtartás Csapodon, Szt.-Miklóson, Szerdahely között vagyon, de hozzája adhatni az endrédi határnak is alkalmatosságát. A nevezett négy rendbeni határ ötezer darab juhot télben nyárban capax az uraság számára kitartani. Ahhoz képest esztendőnként szükséges lészen ezen oeconomiát szaporítani s a juhászok contractusit úgy köll accomodálni, a mint a hegykői jószágnak contractusa. A kinek 2/3 öreg és 1/3 fiatal juh adatok kezére: haszon és kárvallás, mind telendő költség, őket illeti, a általában árendát ád minden darabtól 75 d. és azonkivül általában a juhok egész számától, minden száztól tíz fiatal bárányt, szaporításra valót, mely fiatalokat minden Szent Mihály napjára a juhok előbbeni számához hozzávenni és más esztendőre is a szaporított számot a megirt contractus szerint fizetni tartozik. Ellenben az uraság ád nékie minden százra, négy marhával öt robotos szekér, avagy két marhával nyolcz robotos szekér szénát, szalmát pedig annyit, amennyire szüksége lészen. Azonban a czelli barátok által resignált juhok száma fel van ugyan az intentáriumba véve, de error történt a specificátióban; mert több szám juh találkozik, mint sem az inventárium tartja. Mely punctumot az iránt meg költt corrigálni, a mint particuláris írásban van a tiszttartó eleibe adva a directio és instructio.

12.

Fejős teheneknek majorsága Sötörön kezdve lévén, száz fejős tehenet lehet oda beszállítani. Khászmachernek contractusát ki kell adni, még hasznosabb contractust lehetne a jövendőben behozni, mostani időre már applacidálva vagyon egy fejős tehéntől való árenda, úgymint: 15 itcze olvasztott vaj, túróért két forint; a borjú az uraság számára fölneveltessék. Egy tehénre ad az uraság egy (két ökörrel robotos) szekér sarjút és szalmát a mennyi szükséges.

13.

Makkos erdőre nézve nem utolsó majorság a sörtéseknek tartása és szaporítása. Ha pedig telelő makk valamely esztendőben elegendő nem terem, a tiszt idején providelálni fog télen való kitartásukról. Gabona vagy árpabéli szem ne vesztegettessék, hanem feles tököt termeszszen, rozspolyvát pedig malátával hozzákevervén, úgy köll szorgalmatoskodni, a mint legjobban kitelik ezen jószágban.

14.

És minthogy széna nemcsak az uraságbeli majorság-marhának kitartására, hanem a méltóságos gróf esztendőnkénti bécsi szükségének provisiójára feles kívántatik: szorgalmatos gondja lészen azért a tisztnek, hogy az uraságbeli réteket mindenütt az erdőkben szaporítsa a nemcsak az uraságbeli réteket (először júniusban, másodszor pedig szeptemberben) megkaszáltassa és a szénát, sarjut szorgalmatosan földgyüjtesse, hanem a .... kapuvári erdőkben mentül több füvet szerezzen és kaszáltasson, s a szénát felvétesse. Nagy quantitása lévén szénának és sarjúnak, amennyire a jobbágyság rá nem érkeznék és elégtelen volna takarítására; a tiszt esztendőnként értésére adván a méltóságos grófnak, mennyi pénzes kaszás kívántatnék a jobbágyság segítségére, várni fog ő méltósága resolutiójától és értésétől.

15.

A jobbágyságnak heti munkája hetenkénti subreparciáltassék, és semmire másra, hanem egyedül az uraság oeconomiájának folytatására applicáltassék. A tiszteknek magok lovaira, provisiójok rendelve lévén, magok alkalmatosságán tartoznak utazni. Lajstrom conscribáltatván: a jobbágyoknak minemű erejek vagyon marhából és mennyi erejek kézi munkából, az ispán minden héten lajstrom szerint tartozni fog számot adni mindennemű rendelt oeconomiájáról a heti munkának, mely heti lajstrom az Ambtban conserváltassék, parancsoltatik.

16.

Az egész jószágban a korcsmák egy fertály esztendeig a községet, három fertály esztendeig az uraságot illetik. Ez sem lévén utolsó jövedelem szorgalmatos gondja lesz a tisztnek, hogy jó itallal egész esztendő által provideálva legyenek a korcsmák. Az az akaratja a méltóságos grófnak, hogy csobánczi jószágának bora is fölhozattassék. Mivel nyári hónapokban gyakran szoktak megfordulni azon csobánczi borok, ehhez képest a községgel jó volna végezni, hogy három hónapi korcsmáláskor is folynának azon borok, úgy hogy a korcsmabéli nyereséget és a boroknak az árát az uraság venné be a korcsmárosoktól.

17.

Szép nagy szőllei voltanak a sz.-miklósi hegyen az uraságnak, melyek nagyobb darabja pusztára maradott a czelli barátok alatt. Szorgalmatos gondja lészen ezért a tisztnek ezen szőllőre, hogy a jószágnak ereihez képest jól munkáltassék és gyarapítassék.

18.

A sör- és pálinka-főzésből más uraságokban nagy haszon szokott lenni. A míglen pedig új regulált sörfőző-háznak fölépítését resolválni fogja a méltóságos gróf, addig a mostani sörfőzőházban a sörfőzést árendába lehet adni a sörfözőmesternek, amint más uraságokban szokás, legfőképpen, ha megocsodik az árpa. Minden akó sörtől fizet a sörfőző az uraságnak hat-hét garast, legalább öt garast, Item a ... egészében az uraság marháinak szokott járni. Oly rendtartás légyen azért, hogy minden héten inventáltassanak a fölírattassanak a főzelékek, úgy a főzött sörnek akószáma is, hogy az uraság meg ne csalattassék az akók számában. Amidőn keleti vagyon a sörnek, az uraság korcsmáját provideálni köll, mert a kiárult sörnek annyi része újonnan illeti az uraságot, a sörfőzőmesternek árendáján kivül.

19.

A molnár negyedes legyen, avagy általában árendás. Contractus tehessen. A hol tizenhatodik rész malomvámot vesznek, ott minden keréktől száz forintot szoktak fizetni: a hol pedig tizedik rész malomvámot szednek, ott száz tallér árendát adnak.

Az uraság számára való őrlést vám nélkül tartozzék a molnár végbevinni.

20.

A mint urbáriumból kitetszik, azelőtt nagyobb árendája volt a szentmiklósi és csapodi vámnak, mintsem a czelli barátok alatt. Azon köll azért lenni a tisztnek, hogy itt is a jövedelmet fölylyebb vigye.

21.

Hasonló considerátió és szorgalmatossága légyen a tisztnek a mészárosszékek iránt is.

22.

Sokféle mesteremberek és czéhek lévén Szent-Miklóson, a mint más uraságokban szokás, mesterségbeli munkából szolgálatot, vagy más hasznot tegyenek az uraságnak.

23.

A czelli barátok által hagyott majorságbeli épületek nagyobbrészt ledülőfélben lesznek. Azért gondja lészen a tisztnek azon épületet megsegíteni, a melyikhez sok költség nem kívántatik. A mely épületeknek reperátiója pedig (nagyobb költségeket kíván), a méltóságos grófnak repraesentáltassék és ő méltósága resolutiójától kell várni.

24.

Hegykői majorságát is, Agyagos nevű szentmiklósi jószággal, mihez képest ezen hegykői majorságot is szorgalmatosan administrálni tartozni fog a tiszt, és arról is számot adni.

25.

Egynéhány száz forintból álló a restantiák, melyeket a méltóságos gróf készpénz helyett magához általvett a barátoktól, a mint az új inventáriumban specificálva találkoznak. Ezen restantiákat azért a jövő Szent-György napra incassálni kell, és a ki egészben meg nem fizetheti. (annak) ad summum aratásig avagy a jövő szüretig lehet respiriumot adni, és akkor be köll szedni.

Ez iránt a speciális ordereket venni fogja a tiszt magától ő méltóságától.

26.

Megérti a tiszt magától a méltóságos gróftól, mily kemény tilalom alatt kívánja ő méltósága a maga számára megtartani mind az öreg, mint az apró vadászatot az egész jószágban, erre is kiváltképpen nagy vigyázása legyen a tisztnek. Ez iránt a speciális ordereket venni fogja a tiszt magától ő méltóságától.

27.

Azonkívül per expressum unhibeáltatik, és hasonlóképen serie tilalmaztatik, hogy akármi névvel nevezendő gazdaságot az oeconomicális tiszteknek magok számára itt a jószágban erigeálniok s tartaniok szabad ne legyen. Úgy hogy se magának a tiszttartónak, se a többi tiszteknek, akármely rendbeli oeconomiát is a jószágban tartani, ezen istructió szerint, semmiképen meg ne engedtessék.

Actum in oppido Hegykő, die l.-ma mensis Aprilis, Anno Domini 1719. Comes Joszephus Eszterházy. (L.S.)

A hg. Eszterházy család kismartoni főlevéltárából. (Repr. 60, Fasc.: G.Nr. 41.)