Felső Dunántúl

Thirring Gusztáv

Budapest. 1933. 101-102 old.

34. Eszterháza.

(125 m.) kisközség 90 házzal és 880 magyar és római katholikus lakóssal, a vasúti állomástól 35 percnyire, csak egy rövid utcából álló falu, melynek keleti végében terül el a hatalmas park, herceg Esterházy Pál hires kastélyával, melyet herceg Esterházy Miklós József teremtett meg, ki az itteni mocsaras, nádas vidéket valóságos paradicsommá változtatta át. 1764-66-ban felépitette Jacoby tervei szerint a hatalmas kastélyt, Versailles mintájára s fejedelmi fénnyel rendezte be.

A kétemeletes kastély elrendezése patkóalakú, külseje egyhangú, de előkelő; a délre néző főépülethez, melynek a park felé fordult főhomlokzatának kiszögelő közepét 4 oszlopon nyugvó erkély díszíti s orom koronázza, két oldalszárny csatlakozik, melynek folytatásaként félkörben földszintes épületek húzódnak a főbejáratig, két hatalmas kar alakjában övezve a Fertő felé néző tág udvart, melynek főbejárata (impozáns vasrácskapu) az országút felöl a főőrség két épületével szemben van. A pompás udvarban a 3 szárnyat az I. emelettől a főpárkányig pillérek tagolják, a főpárkány fölötti kőkarzatot szobrok és vázák diszitik. A középső szárny előtt kétkarú szabad lépcső vezet az emeletre; a lépcső karjai között a földszinten 3 ajtó nyilik a nyári ebédlőül szolgált terembe, mely mögött van a 4 pilléren nyugvó mennyezetü földszinti nagyterem (sala terenna), honnan a parkba jutunk.

A kastély a 18. században, amikor Haydn József 1760-90. az itteni színház karmestere volt, nagy ünnepségek szinhelye volt (1775. Mária Therezia látogatása, 1791. Esterházy Antal főispán beiktatása, mely 680.000 korona költséget okozott), de épitőjének halála (1790) után hamar hanyatlásnak indult, hires képtára (későbbi Országos Képtár) Bécsbe, könyv- és kincstára Kismartonba és Pottendorfba került, a park és a nagy vadaskert elhanyagoltatott. A kastély belsejét Bubics Zsigmond hercegi zárgondnok a mult század végén teljesen helyreállíttatta, de a parkban szétszórt kisebb épületek és csarnokok, valamint a hires szinház teljesen elpusztultak., Herceg Esterházy Miklós, a kastély megelőző tulajdonosa, előszeretettel tartózkodott a kastélyban, melyben 1910. augusztus 18-án Esterházy Miklósné szül. Cziráky Margit hercegné meghalt.

Belseje.

A 103 méter hosszú s szárnyaiban 48 méter széles kastély 126 szobát foglal magában, melyek a rokokó művészet minden pompáját egyesítették magukban, és alabástrommal, márvánnyal, festésekkel, drága fával és porcelánnal kirakva, pompás baldachinokkal, szekrényekkel, drága asztalokkal és ágyakkal, szobrokkal és vázákkal diszitve csodálatot keltettek egész Európában.

Földszinten van a japán szoba, mellette a nagyterem stukkódiszitésekkel, a tárgyalóterem szép falfestményekkel, minden helyiségben diszes kályhák. Fényes Miklós hálószobája, francia festők képeivel diszitve. A nagyteremből nyilik a kis ebédlő, mellette Esterházy Mária hercegnő szalonja és hálószobája.

I. emelet.

Porcellánterem. Mária Terézia lakosztálya, gyönyörű selyemdiszitésü falakkal (lyoni munka, 1900), hálószobája gobelinokkal. A szomszéd teremben szép falképek (vadászjelenetek). Az emeleti erkélyről a két emelet magas előterembe és a nagy diszterembe lépünk, melyet 84 oszlop tart s alabástrom faragványok diszitenek; mennyezetének bágyadt világos szinekkel festett nagy képe (Apollo napisten négyesfogata) Grundmann Vazul műve; a 4 falikép francia iskola terméke; 5 nagy csillár, nagy tükrök diszitik a remek parkettával burkolt disztermet. József császár fogadószobája nagy falképekkel; hálószobája. Japán szoba lyoni bútorokkal. Gobelin szoba igen értékes gobelinokkal. Nagy ebédlőterem, ebből nyilik a szabad lépcső.

Az oldalszárnyakban az I. emeleten a hercegi család és a vendégek lakosztályai csatlakoznak, a II. emeleten a személyzet helyiségei, a másik oldalon a hercegi irodák. Az oldalszárnyakból nyugatra kiágazó oldalépület a képtár, keletre nyiló a télikert volt.

A kastélyban nyert elhelyezést a fraknói várból ide mentett hires kincstár, Esterházy Miklós nádor alapitása, a bécsi császári kincstár után leggazdagabban képviseli a 15.-18. századbeli ötvösséget és ékszerészetet; legnevezetesebb kincsei: Mátyás király kelyhe 1465-ből; egy renaissance serleg, melynek kupája aranyozott ezüstbe foglalt zománccal, drágakövekkel és igazgyöngyökkel diszitett nagy kagyló; egy keresztelő tál a Losonczi és Báthory cimerekkel (1548), Ibrahim boszniai pasa zászlósvértje az érsekújvári ütközetből (1623) stb. A régi magyar ötvösség remekművei nagy számban vannak itt képviselve, különösen pompás zománcos munkák (csattok, mentekötők, kócsagforgók) a 16. és 17. századból. Nagyszámmal vannak magyar diszöltönyök is, köztük egy 15. századbeli diszes zeke (állítólag Mátyás király tulajdona), Oláh Miklós zekéje (1530) és Thököly Éva mennyasszonyi ruhája (1672). Itt őrzik Zrinyi Ilona szép arcképét is. (A kincstár nem tekinthető meg).

A kastélyhoz délre 700 hektár terjedelmü gyönyörű angol park és erdő csatlakozik, melyben a növénynemesítő állomás, növénymúzeum és más intézmények vannak elhelyezve.