A magyar művészet története

Hekler Antal

Budapest, 1934. 157-159. old.

Méretben és pompában valamennyi elődjét messze felülmúlja Esterházy "Fényes" Miklós herceg büszke alkotása: a legendás hírű Eszterháza, melyet már a kortársak méltán illettek "a magyar Versailles" nevével. A világlátott főúr lelke Franciaországban járva tüzet fogott s visszatérve alig két esztendő leforgása alatt (1764-1766) tüneményes gyorsasággal varázsolta elő a mocsarak és őserdők között süppedékű süttöri vadászlak helyén fejedelmi új lakóhelyét, mely később annyi pompázó "vigasságok" színhelye lett. A tobzódás játékos rokokóindákkal koronázott vaskapun át a belépőt a lágyan ívelő épületszárnyakkal övezett, tágas Cour d'honneur fogadja, melynek tengelyében az alacsony toronnyal koronázott, óriási pillérekkel összefogott, kétemeletes udvari homlokzat középrizalitja előtt szárnyakra szakadó, gazdag lépcsőzet vezet föl az első emeleti díszterem magasságáig. A kétoldalt hátrahúzódó alacsonyabb szárnyak közé ékelt kerti homlokzat büszkén szegzi neki áttört baluszterdiademmel övezett homlokát a végtelenbe tűnő parknak, melynek tervét a hagyomány szerint Versailles mintájára maga a herceg készítette. A parkban szétszórtan sorakoznak a remetelak, a "Chinai táncoló ház", Diana, Fortuna és Vénusz temploma. Legnagyobb nevezetessége azonban a Haydn zenéje által világhírre emelkedett színház volt. A leírásokban mindenkor magasztalólag említett kerti vízműveket a francia Jean Baptiste Bréquier mérnökezredes, a bécsi Wasserbauamt és Hofbaudirektion főhivatalnoka tervezte, kinek a schönbrunni és luxenburgi park vízműveinek megalkotásánál is nagy szerep jutott. A vízmedencéket, kerti utakat és gyepágyakat díszítő, hatalmas méretű mithológiai szoborcsoportok a herceg udvari szobrászának széplaki műtermében készültek. A francia és osztrák stíluselemeket egyesítő kastély építőmestereként a hagyomány két oldalról is az elzászi Jacobyt nevezi meg, akiről egyébként semmit sem tudunk. Éppen azért azt kell hinnünk, hogy a hagyomány nem a tervező, hanem csak a kivitelező építész nevét őrizte meg.