Dunántúli vármegyék

Szeghalmy Gyula

Budapest, 1938. 402. oldal.

 

.... Eszterháza, melyet a herceg Esterházy-család hatalmas kastélya tesz nevezetessé. A kastélyt 1764-66-ban Esterházy Miklós herceg, Jacoby építőművész tervei szerint építtette. A mi fényt, pompát elő tud teremteni a gazdaság és nemesen kifinomult izlés, azt itt megtaláljuk.

A francia Versailles mintájára épült kétemeletes kartély 126 szobájának pazar berendezése felülmúl minden polgári képzeletet. A márványok, alabástromok csillogása, szinte elvész a freskók, stukkók, gobelinok, suhogó nehézselymű baldachinok, porcellán-márvány- és bronszobrok, remek csillárok, óriási kínai-japán vázák pompája mellett.

Két emelet magos dísztermének mennyezetét 84 alabastrom faragványos oszlop tartja. Csodálatos színhatású menynyezetképe Grundemann Vazul alkotásában Apolló napisten négyesfogatú diadalútját ábrázolja. Falképei a francia iskola páratlan szépségű darabjai. A terem pompáját sokszorosan visszaadó velencei tükör leírhatatlan hatást váltanak ki a szemlélőből.

Japán szobájának, Mária Terézia egykori lakosztályának, József császár fogadószobájának megtekintése valóságos élmény. Hozzájuk csak a Bajorfelföld csodakastélyának, a minden földi pompával, fénnyel berendezett Neuschwansteinnek királyi termei hasonlíthatók.

Kincstára a szó teljes értelmében kincstár. A bécsi császári kincstárt leszámítva, a régi monarchniának nem volt még egy ilyen értékes gyűjteménye. Évszázadok ötvösművészeti remekei vannak itt folhalmozva. A sok szemkápráztató fényesség: keleti gyöngysorok, ragyogó boglárok, mentekötők, násfák, csattok, süvegforgók, százszinben tündöklő kövű függők, gyűrűk közül is kiválik Mátyás király 1465-ből való kelyhe, és egy aranyba foglalt, zománccal, drágakövekkel, igazgyöngyökkel díszített kagylósereg, a reneissance kor művészetének századok óta csodált remeke.

Címeres edényei közül legszebb egy 1548-as évszámmal ellátott keresztelőtál, a Losonczi és Báthory családok címerével. A vegyes történelmi darabok csoportjában érdekes Ibrahim pasa zászlós vértje, melyet az 1623-iki érsekújvári csatában viselt. A XVI-XVII. századbeli díszöltönyök közül szemünkbe tünik Illésházy Zsófia, Dersffy Orsolya, Széchy Mária, Thököly Éva aranyfonállal kivarrott, igaz gyöngyökkel díszített brokát ruhája. És bár kissé szinében fakultan, itt őriznek egy remekbe készült selyem zekét, melyről a hagyomány azt tartja, hogy Mátyás királyé volt egykoron.