RÉGI MAGYAR FŐURAK

Tolnai Gábor

A Magyar Történelmi Társulat kiadása.

...Ha a magyar barokk főúri reprezentánsainak sorában széttekintünk, a stílussal járó életet a legmagasabb fokon, a legnagyobb pompával, a legtöbbrétű igénnyel az a család képviselte, amely már a tizenhatodik századi felemelkedése óta állandóan nagy szerepet játszik úgy a politikában, mint a művelődéstörténetünkben Az Esterházyak voltak ezek. A magyarság életében a tizenhetedik század elején kapnak vezetőszerepet, de ettől kezdve a család minden szereplő tagja országos tekintély és életstilusukkal, emberi magatartásukkal nemzedékről nemzedékre haladtak a barokk műveltség változásaival.

A tizenhetedik század eleje óta Magyarország első hivatalnokai között szerepelnek az Esterházyak. Történetírásunk a leggazdagabb és leghatalmasabb főrangú családaink egyikét tiszteli bennünk. Megemlékeznek kitünő politikai érdemeikről, katonai bravurjaikról és becsülik bennük a művészet és kultura fejedelmien bőkezű pártolóit. Már a tizenhetedik században két nádort adott a család az országnak. Mindkettő kitünő katona: az egyik Zrinyivel, majd Montecuccolival együtt harcolt a török ellen. Van közöttük jeles egyházi zeneszerző, nagy érdemeket szerzett főpap, s szinte kivétel nélkül mindegyik bőkezű mecénás, váraikban és kastélyaikban műkincseket halmoznak össze és nagy tiszteletdíjjal művészeket foglalkoztatnak. Elég talán egy európai méretű nagy példára mutatni: az Esterházyak kastélyaiban harminc esztendőn keresztül élvezte a fejedelmi bőkezűséget Joseph Haydn.

Az Esterházyak egyéni érdemeinél és a ragyogó részletteljesitményeknél is mélyebb értelmű azonban az az életstilus, amelyet történelmünk folyamán képviselnek. Életformájuk sokfelé ágazó, nagy méreteiben a barokk élet változásainak minden állomására példaadó. Kezdve a család első nagy tagjától, a renaissance és a barokk határán álló Esterházy Miklós nádortól, az Esterházyak műveltségi és hatalmi helyzete együtt nő a barokkal, tizennyolcadik századi kiteljesedésüket elérve a késő barokk főúrral, Miklós herceggel, akit pompakedvelő egyéniségéért "fényes" melléknévvel illettek kortársai.

Az Eszterházyak életformájának, udvari életének állomásai egy meredek sziklahegyen álló várhoz, majd egymást váltva két remek kastélyhoz fűződnek és a stílus állomásainak három kimagasló Esterházy-egyéniség adott életet. A három központ: Fraknó, Kismarton és Eszterháza. A három Esterházy pedig: Miklós a nádor, az ő fia Pál nádor, végül az európahirü rokokó herceg, fényes Esterházy Miklós.

Fraknó várának ura, az első kimagasló Esterházy. Ő volt a tüneményszerü családi vagyon megalapítója. A királytól grófi címet kap, 1625-ben pedig nádor lesz. Magas hivatalában kieszközli az Ausztriánál zálogban lévő hat nyugatmagyarországi várnak - köztük Fraknónak és Kismartonnak - a hozzájuk tartozó területekkel együtt való visszacsatolását. Miklós, midőn a tizenhetedik század elején politikai szerepet vállal, viszonylag kisjelentőségü birtokos, s midőn 1645-ben meghal, az Esterházyak Magyarország leggazdagabb és leghatalmasabb főúri családja. A családi nagyhatalmi törekvés, ami ezt a meggazdagodást táplálta, a vagyonszerzés eszközeiben igen sokszor nem válogatós, de a megszerzett gazdagság felhasználása a fejedelmi stilus méreteivel hat. Magyarország válságos korszaka, a török idő, bő alkalmat nyújtott a hatalmi erőre támaszkodó birtokszerzésnek, de a királyi kegyben élő család adományok, házasságok és tizedek bérlése révén is tekintélyes birtokokhoz jut. A törökdúlta Magyarországon ugyanúgy gazdagoknak meg, mint az adott körülmények között külföldi kortársaik: a harmincéves háború pusztulásai közepette Wallenstein, a hadvezér, vagy a cseh Michna gróf. A meggazdagodás a főúri életnek megadja a lehetőségeit, a lehetőségekkel pedig senki sem tudott olyan előkelően élni mint Esterházy Miklós.

Két évszázadon keresztül a család egyik legfőbb jellemzője az épitési szenvedély. A tizenhetedik és a tizennyolcadik században az ő nevükhöz fűződnek a legszebb épitészeti alkotásaink.

...Esterházy Miklós nádor renaissance várában renaissance izléssel összegyüjtött kincsei között, már a fejedelmi élményekre törekvő mindent átfogó barokk élet tendenciája jelentkezett. Ő volt az Esterházy-vagyon megalapitója, de már őbenne is élt, hacsak csirájában is, az Esterházyak később olyan magas fokra emelkedő művészetszeretete és főúri életigénye. Udvarában valódi udvari életet élt, már zenészeket is tartott.

Esterházy Miklósban azonban még igen sok volt az új gazdagok mindent összehalmozni akaró igyekezetéből. a barokk nagy tervszerüsége nála még hiányzott. Épittetett is, de például vára megépitésében - összefügg ez a kor szükségleteivel - egyedül erőre, biztonságra és hadászati célszerüségre törekedett. Tudatosabb művészi izlést csak templomépitésein tapasztalhatunk. Esterházy Miklós jezsuita nevelt volt, s itt mutat személyisége egy lépéssel előre, szellemének kettősége itt világlik ki legszebben. Ő, aki renaissance kereteket szabott várának, a műveltség célját mégsem látja egyedül a világi tudás és a formális kultura renaissance-eszményében.

Nála még a vagyon és a rang bőségéből táplálkozott elsősorban a stilus, de fiánál, Esterházy Pálban - aki beleszületett a nagy vagyonba - a stilus, az izlés az úr és az szab irányt a vagyon felhasználásának és az életformának. Pál is, mint az apja, kitünő katona és az ország első embere, nádor. Az Esterházy-vagyon alatta éri el tetőfokát és ő a családban az első herceg. Az alapvető után azonban ő már kiteljesítő s minden viselkedésében kora embere. A tizenhetedik század első felének hazai renaissance-barokk kettőségével ellentétben nála már a barokk a győztes. A főúri barokk élet benne leli első nagyméretü és hiánytalan magyar megvalósitóját.

Grácban és Nagyszombatban tanul és igy neveltetése révén is a barokk stilushoz kapcsolódik. A zordon, szeleknek kitett Fraknó vára, mely atyjának lakóhelye és katonai szempontból biztos középpontja volt, a barokk izlés emberének már nem felelt meg. A régi kismartoni vár helyén, az alapok felhasználásával új várkastélyt épittet, Carlo Martino olasz épitész tervei szerint, barokk stilusban a kismartoni kastély a tizenhetedik századi magyar palotaépités legszebb emléke. Péter András szavival: "... tizenhetedik századi lombard barokk Palladio tradicióit örző, klasszicizáló stiljének jellemzetes alkotása, amelynek a német és a közép-itáliai barokk kastélyoktól való különbözősége erősen szembetünő". A zömök, várszerü kastélyt vizárok vette körül, de már nem védelmi szempontból, hanem, hogy a várkastély ebből a keretből még festőibben emelkedjék ki. a festői stilus az épületen belül is kifejezésre jut. A gyűjtemények nagyobbodnak, a herceg remek ötvösműveket vásárol, könyvtárat alapit és a művészetszerető főurnál megjelenik a gyűjtők és műpártolók örök kisértése, az amatör művészkedés. Már gyermekkorában szerepelt jezsuita előadásokon, női szerepeket is játszott, mert egy kismartoni festmény a bibliai Judith szerepében ábrázolja. a jezsuita szinielőadások emlékeként születik meg majd a kismartoni kastélyban a szinielőadások gyakori sorozata. Később fest, verseket ir és egyházi zeneműveket komponál. a kisérletezés keretéből egyedül kompoziciói emelkednek ki, bennük a korabeli európai stilus teljes felhasználásával, a magyar egyházi népének sajátosságait is megszólaltatja. Zeneműveit 1711-ben nyomtatásban is megjelenteti, a barokk-kor szellemében a gyermek Jézusnak ajánlva. Az ő nevéhez fűződik az Esterházy-zenekar első ismert karmesterének szerződtetése, elsősorban egyházzenei hatáskörrel.

Esterházy Pálban a magyar műgyüjtők és műpártolók történetének értékes alakját szemlélhetjük. De ha valójában meg akarjuk érteni egyéniségét, a műgyüjtésnek és műpártolásnak nem a mai vagy a mult századi jelentését kell keresnünk e fogalmak mögött. A modern műpártoló - most mindegy, hogy milyen lelkitartalommal - pártolja a művészetet, hogy művészeket támogasson. Az egykori belső szükségletből teszi; a művészet éppúgy hozzátartozik életéhez, mint a katonáskodás, a vallásosság vagy a szerelem. A mai műpártoló embertipus a barokk-korban még ismeretlen fogalom. A barokk ember nem pártolja a művészetet, hanem gazdag, fejedelmi életét teszi teljesebbé általa. Akik Esterházy Pál után a családtörténetében egymást követik, - ha az izlés árnyalatai változnak is - a művészettel szemben elfoglalt magatartásuk a tizennyolcadik század végéig ugyanez marad.

Pál herceget fia, József követte (Mihály?) a dominium élén, majd 1721-ben Pál Antal. Az előbbi először állit a kismartoni szinházban marionette-szinházat. S ő az, aki 1761-ben a zenekarához szerződteti Haydn-t. 1762-ben bekövetkezett halála után testvérének, Miklós kezében egyesülnek az Esterházy-birtokok. Az ő életében már végleg meginog a barokk szilárd világképe, a stilus páthossza elcsenevészesedik; az igazi rendszeresség helyett a késő-barokk külsőséges pompázásának kora veszi kezdetét. Az elődök férfias súlyossága után Esterházy Miklós az elegáns, könnyed pompa embere. Az Esterházyak fénye benne válik legcsillogóbbá és közel negyedszázadon keresztül Nyugat-Európa csodálata veszi körül. De ez az időszak, amelyben fényes Miklós egyénisége szerephez jut, már lényegesen más formákat mutat, mint elődeié, akár Esterházy Pálé, akár a későbbié... (132-137 old.)

...XIV. Lajos udvarának emlékezetes pompájától tanulta el a káprázatos életeszményt a stilus legnagyobb hazai megtestesítője, fényes Esterházy Miklós hercegh is. 1764-ben mint Mária Terézia követe megfordul a Majna-menti Frankfurtban, ahol József főherceg koronázási ünnepélyére gyült össze Európa előkelősége. Az összesereglett arisztokrácia fényes csoportjai között is kitünt pompájával az előkelő bécsi követ. Esterházy Miklós vált a koronázási ünnepségek bámulója szemében azzá a mesebeli herceggé, aki a szegény ember legtitokzatosabb három kivánságát is teljesithette volna. A város polgárságán és a megjelent előkelőkön kivül ámulatba ejtette ez az előkelő főúr egy fiatal frankfurti gyereket is, aki pár évtized mulva remekművekkel fogja megajándékozni a világot. A Frankfurti gyerek nem volt más, mint a tizenötesztendős Goethe. A Dichtung und Wahrheitben, a gyermekkori emlékei kapcsán ir az egykori koronázási parádéról. Kevés magyar kapott a történelem folyamán ilyen előkelő krónikát. Goethe tárgyilagos, nyugodt stilusában is lelkesedéssel szól Esterházy Miklósról. Az Esterházy-féle tündéri gazdagság egész életére emlékezetessé tette ezt a napot. "Megcsodáltuk a különböző fényes mutatványokat és a tündériesen lángoló épitményeket, - irja egy helyt - amikkel egyik követ túl akart tenni a másikon. Esterházy herceg látványossága azonban meghaladta valamennyit. Kis társaságunkat elbájolta a benne megnyilvánuló lelemény, s az a mód, ahogy megvalósították..." Majd odébb, midőn arról ir, hogy az ünneplő várost járták, igy folytatja: "...ezúttal mégis csak szivesebben tértünk vissza Esterházy herceg tündérbirodalmába. Ez az előkelő követ úgy akarta megünnepelni a mai napot, hogy teljesen mellőzte a maga kedvezőtlenül fekvő szállását, s a helyet elől szinesen kivilágitott portállal, hátul pedig még pompásabb látványossággal diszitette fel a Rossmarkt nagy hárseszplanádját. Az egész kertet lámpákkal jelölték meg. A fák között fénypiramisok és golyók állottak, átlátszó talapzaton. Egyik fától a másikig ragyogó fűzérek húzódtak, amelyekről függőlámpák csüngtek alá. Több helyütt kenyeret és hurkát osztottak és a borral sem fukarkodtak. Boldog hangulatban, négyesben jártunk fel és alá, és Gretchen oldalán úgy éreztem magam, mintha valóban Elizium boldog mezején járnék, ahol az ember fáról tépi a kristályserleget, melyek tüstént megtelnek a kivánt borral, s ahol kezével rázza le a gyümölcsöt, amely aztán tetszés szerinti ételre változik.".

Midőn Frankfurtban befejeződtek a koronázási ünnepségek, Fényes Miklós kiséretével Párisba megy. A francia főváros művészete valósággal megrészegitette, de Párisnál is nagyobb hatással volt rá Versailles pompázó kastélya. Midőn hazatér, tovább kisértenek benne franciaországi élményei. Az lesz a legfőbb vágya, - álomnak is beillenék - hogy birtokán megépitse XIV. Lajos Versailles-ának magyarországi mását. A hatalmas vagyonú főúr álmai könnyen teljesülnek!

A Fertő-tó déli csucsán, Süttörön, vadregényes vadászkastélya volt a családnak. A süttöri vadászkastély helyén szándékozott fényes Miklós megvalósítani Franciaországban megszületett tervét. Az épitkezés, amelyhez nemsokkal hazaérkezése után hozzálátnak, szédületes iramban halad. Másfél esztendő alatt, 1766-ra, a regényes erdő közepén már készen is áll a nagyszerü hercegi kastély, amelyet a tulajdonos Eszterházának keresztel el. Eszterháza egykori pompájáról az idegenek és a hazaiak könyvtárat kitevő megemlékezéseiből merithetünk izelitőt. Korabeli íróink magyar Verszáliának nevezik, franciák pedig, ha megfordulnak itt, XIV. Lajos pompájára emlékeznek. Risbeck, egy tizennyolcadik századi francia utas irja: "Talán Versailles-on kivül nincs Franciaországban olyan hely, amely pompájában összehasonlitható volna ezzel". Hasonlóan nyilatkozik Rohan herceg, a bécsi francia nagykövet: "Eszterházán Versailles-ra találtam".

A másfél év alatt elkészült, hatalmas épitmény gerincét udvari és kerti homlokzatu, óriási méretü, kétszárnyu, oszlopos főépület alkotja. Bent a kastélyban és a főépület körül minden megvan, ami franciás izlés szerint a fejedelmi udvartartást megilleti. Kápolna, könyv-, kép-, és fegyvertár. A herceg lakószobái fehérek, aranyra vagy feketére lakkozva, japán módra, arany virágokkal, kinai vázákkal, pagodákkal. Van porcellánterem és Belvedere, operaház és marionette-szinház. A kastély kertje tipikus franciakert: a lakosztály, a belső berendezés kecses játékosságának valóságos meghosszabbitása a szabad ég alatt. Szimetrikusan húzódó allék, szögletesre nyirott fák. Külön templomai a Napnak, Venusnak, Dianának és Fortunának. A francia kert az ész emberének alkotása, aki úgy vélte, hogy legyőzte a természetet, s kertjében is szalonjainak csecsebecséit formálta meg. Kedves modorosság, amelyben a szökőkutak nimfái is rizsporosak!

A kastély fejedelmi méreteihez fejedelmi udvartartás illett. Mi sem természetesebb, mint hogy fényes Miklós az udvari élet pompájában is igyekezet követni a napkirály versaillesi példáját. A költségeket nem kimélte. Udvartartása átlag évi 40.000 forintba került, ami 1.800.000 forintnyi évi jövedelmének csak igen kis hányada volt. Bő tiszteletdij jutott ebből az udvari szinészeknek, festőknek, muzsikusoknak és legelsősorban az Esterházy-zenekar lassan világhirre emelkedő karmesterének, Joseph Haydn-nak. Haydn muzsikájáért a bécsi előkelők minden szabadidejükben Eszterházára igyekeztek. Mária Terézia nem egyszer mondotta: "Ha jó opera-előadást akarok hallgatni, Eszterházára megyek".

A kastély élete, az eszterházai ünnepségek pompája országokat kápráztatott el. Volt olyan alkalom, hogy kétezren is vigadtak fényes Miklós udvarában. Az előkelő társaságban ott találjuk Mária Teréziát, a trónörököst, külföldi fejedelmeket és nagyköveteket; mindenkit, aki hallotta az eszterházai pompának és előkelő származása feljogositotta arra, hogy a magyar Verszália rácsos kapuján belépjen. A kor magyar irói, akik között alig volt főúri vér és még kevesebben, akik franciás etikettben otthonosak lettek volna, csak hallomásból ismerték ezt a fejedelmi pompát. Bessenyei az egyetlen kivétel, aki megfordult itt egy fényes mulatságon. Eszterházi vigasságok cimmel, verses leirásban emléket is állitott Miklós herceg udvartartásának. Könyve bevezetésében irja: "Mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csodává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Páris és Londonban nevelkedett francia kívánság Magyarországban gyönyörüségét találja, melyen tett álmélkodása hazánknak tisztességét, kétségtelenül minden idegeneknél dicsőiteni fogja".

Eszterháza valóban csodává tette magát. A kastély fejedelmi gazdáján kivül csak kevés főúri család (Pálffy, Erdődy, Csáki, Grassalkovich, Forgách), kisérli meg Magyarországon az előkelő kastélyélet megteremtését. De egyik sem tud fényes Miklós nyomába lépni. Nem tudtak nyomába lépni, de különben is néhány magyar főúr elszigetelt magánügye volt, csupán ez az életstilus, a szélesebb értelemben vett magyarsággal nem tartott közösséget. A késő-barokk magyar főúri életet a bécsi udvarnak Magyarországra kihelyezett nyúlványterméke volt, a császárvároshoz tartozott, nem pedig a magyarsághoz. Bécsben élő főuraink mulatóhelyei voltak ezek a kastélyok, ide hivták meg bécsi barátaikat, itt viszonozták a fővárosi előkelők gazdag vendéglátását. - A magyar főúr, nagy történelmi hivatása után most lesz először udvaronccá. (153-7 old.)

A játékos hazai főúri életnek azonban, amilyen gyorsan kivirágzott néhány arisztokratánk udvarában, épp olyan hamar le is áldozott a napja. Két és fél évtizednél tovább az eszterházai vigasságok sem tartottak. 1790-ben fényes Miklós halálával megszakadnak az ünnepségek. Miklós herceg fia, Antal, feloszlatja Haydn zenekarát, unokája, II. Miklós pedig Eszterháza épitési modorát is annyira idejét multnak találja, hogy visszahúzódik Kismartonba. A művészi élet itt sem szakad meg, ha nem is folyt már abban a fényűző formában, mint Eszterházán, hanem a kismartoni kastély várszerü komorságát megillető, nemes egyszerűséggel. II. Miklós ismét Haydn-hoz fordul, hogy szervezze meg újra az Esterházy-család zenekarát. Az ősi zeneszerző, - akit fél Európa ünnepelt már - örömmel teljesiti "legkedvesebb gazdája" unokájának kivánságát. A zenekart újraszervezi, de tényleges karmesterként öreg korára való tekintettel már nem működik. II. Miklós családjával együtt gyakran meglátogatja a Mestert Bécsben, 1809-ben bekövetkezett halála után pedig Kismartonba hozatják földi maradványait.

Ezalatt Esterháza "a legfényesebb s legméltóságosabb lakóháza Esterházy Miklós uraságnak" - ahogy Vályi András nevezte - elhagyatva pusztul. Az értékeket elvitték Bécsbe és Kismartonba, a marionette-szinház leégett, "a játékszinekben - ahogy egy arra utazó feljegyzi - széna tartatik; a kertek el vannak hagyatva; a pázsitgyepen szemem látára földi alma terem. De ama drága Bagatell, mesterséges nap-templom, remeteház, ékes Diána, Fortuna, Vénus templomai is oda vannak". Az új izlés, amely a századfordulóval beköszönt, megveti az elődök elegáns, könnyed stilusát, a gáláns hajbokólást és a rizsporos parókát. II. Miklós már a kismartoni kastély barokk-stilusával sem azonositja magát! Hogyan is illett volna izléséhez a fényes mulatóhely, Eszterháza? A kismartoni parkba akácot, szomorúfüzet és jegyenyét ültet; igy formálja a régi francia kertet angol stilusra. A kastély belsejében pedig nemsokára az empire fog meghonosodni. Az épülő Magyarországnak, Széchenyi korának előszele igy sepri el az eszterházai tündérbirodalmat. (158-159 old.)