.... Az eszterházi kastély építésze egyébként ma még
titokzatos alakja a műtörténetnek. A hagyomány s a kastély XVIII. századi
metszetképei Jacoby nevét őrizték meg számonkra.
Bár az eszterházai pompás kastélyon kívül más művét nem ismerjük, valószínű, hogy azonos a későbbi brünni tartományi építészeti
hivatal igazgatójával. A források szerint kiváló építész, "der
schon grosse Proben seiner Geschichtlichkeit abgegeben hat". Teljes nevét Jacoby
Freiherr von Eckholm, elszászi születésű, nevéből és alkotásából itélve
szintén francia művész... (199. old.)
.... Az ilyen rokokó kastélynak, mint Szekfű Gyula megállapítja, nem mintáját, hanem legmagasabb fokú összegezését építette fel Eszterházán 1764-66 között Eszterházy Miklós herceg. Benne minden, ami csak a kor felfogása szerint a fejedelmi udvartartáshoz szükséges és illik, a nagy szalon, könyv- és képtár, fegyver- és porcelángyűjtemény és kézikönyvtár, mindez a herceg magánlakosztályának mintegy zárt, kiegészítő része, valóban nem a külvilágnak, hanem a lélek magános órái számára, még hozzá nem az emeleten mint Schönbrunnban, hanem a kertbe vezető földszinti rendben. A jó gazdának a természettel való közvetlen kapcsolata, barátkozása ez. Eszterházáról írja Vályi 1796-ban:
"Középen vagyon a főgrádics felé az ebédlő szála, a kert felöl pedig a herczegi drága szála fehérmárvány szinben és gazdagon megaranyozva, ékesítései hadi készülékeket és különféle dolgokat példáznak. E szálának közepén függenek öt nagy kristályból készült gyertyatartók és tizenkét kisebb, melyekben mindössze száz gyertyák égnek; négy szögletben vagynak az időnek négy részei rózsaszínű márványból készült képek, hat nagy tükrök, két tüzelő helyek, különféle órák, drága ülőszékek és egyebek, melyek a nézést valóban eléggé legelik és gyönyörkodtetik. E szála alatt van a régi mulató várnak maradékából az úgynevezett szála terréna, melyet 8 négyszegletű oszlopok tartanak, közöttük vagynak ékességül négy faragot képek alabástromból függő virágokkal fölcifrázva. E szála fehér falainak beszegése zöld színű, festett fedezete pedig különféle költeményi alkotásokat mutogat. A falakon 15 nagy tükrök függenek, holott a sárkányok, a csiga, a hattyú és a gólya vizet eresztenek, melyeknek szemlélése eléggé mulattatja a nézőket. Itten szoktak játszani nyárban a herczegek, az előtte lévő szálában pedig 36 herczegi muzsikusok játszanak, hogy az uraságokat gyönyörködtessék. Ezekből áll mintegy fele a híres herczegi várnak..." A herceg lakószobái aranyozva vagy japáni stílusban feketére lakkozva, arany virágokkal, kínai vázákkal, pagodákkal ékeskednek. Külön porcellán kabinett, Belvedere, Jardin d'hiver, Orangerie, Café, salle d'Opera, marionett-szinház, kaszkádok, eremitage, la Bagatella, les Champs elysées, hollandi pavillon, külön templomai a Napnak, Vénusznak, Fortunának és Dianának. Ez utóbbi templom belsejét zöldre fényezték és gazdagon aranyozták, szintén öt trumeau van benne, a mennyezetet Diana istennő történetének képével festették ki, a kandalló bőrszínű fehér foltokkal, rajta három porcellán állatalak és egy óra. A templomban három fehér carrarai márványból készült asztal van, az egyiken két ökör áll az ökrökön kínaiak ülnek, a másikon két hattyú, harmadikon indiai madarak, mindezek természetesen porcellánalakok. A diván és a székek aranyozottak, bevonatuk zöld. Odább dámvadak, aranyfácánok parkja, vaddisznópark, Monbijou, aztán megint allék, labirintek, ahol, "járkál a vendégsereg bágyadt lépéseivel" és távolabb színes ruhába öltözött parasztok, akik egy-egy fete champetre alkalmával a hátteret alkotják, kétezren is vigadnak, esznek és - mint Bessenyei írja - "kiabálva dicsérik kedves hercegjöket". Eszterházán "meg kell mutatni, hogy Páris és Londonban növekedett francia kívánság Magyarországban is gyönyörűségét feltalálhatja".
(214-219 olda.)