Rapaics R.
Magyar Kertek című munkájából
az Eszterházára vonatkozó rész.

Őriz azonban a családi levéltár egy másik, vonalaiban nagyon hasonló kerti alaprajzot is, amelyen azt olvassuk, felvette és rajzolta Pölt Mátyás, a herceg Esterházy-család főkertésze (IV. tábla). Kétségtelen, hogy ezen a rajzon azt látjuk, ami a gyönyörű tervezetből megvalósult. Az eltérés nem lényeges. A díszkert hármas tagolása ezen a képen is nyomban szembe ötlik, a három kertrészt, a partert, a középső szárnyat és a szélső jobboldali szárnyat vadgesztenye-fasorok választják el...

Még hatalmasabb és pompásabb volt a Esterházy-család kertje Süttör mellett, a későbbi Esterházán, amely a családról kapta nevét. Régi századokban a Fertő-tó vize sokkal nagyobb területet borított, s főként vadászok látogatták szárnyasban bővelkedő nádasait. A már említett Féltorony kastélya is tulajdonképpen vadászkastély volt, amelytől a Fertő vize csak negyedórányi távolságra kezdődött. Esterháza eredete is hasonló. A későbbi díszes kastély helyén gróf Esterházy József Antal építtetett egyszerű vadászlakot. S ha a párhuzamot keressük Esterháza és Versailles közt már ebben megkezdhetjük, mert Versailles története is egyszerű vadászkastéllyal indult el. Akkor még sokkal közelebb terjedt a kastélyhoz a Fertő vize, s a kastély körül három falu feküdt, keletre Süttör, nyugatra pedig Széplak, a harmadik északra a tó felé. A vadászlakot süttöri laknak nevezték. A környék ekkor még barátsagtalan és szinte lakhatatlan volt, csupa káka és nádas, rét és cserjés liget, a talaj tőzeg és ingóláp, a Hanság beláthatatlan birodalma. A falvakban is pákászok és halászok laktak. A gróf gyakran tartózkodott itt, mert szenvedélyes vadász volt, és Süttör ontotta a vadászzsákmányt. A vadászlak építtetője 1721. március 24-én átvette a hercegséget, de csak 10 hétig élvezhette, mert már június 7-én meghalt. Ekkor fia, és a hercegségben utóda, Esterházy PáI Antal kapta a süttöri vadászlakot is, aki szintén nagyon gyakran látogatta, de, bár hosszú ideig volt birtokában - 1762. március 18-án halt meg - nem változtatott rajta semmit sem. Tőle öccse, Esterházy Miklós herceg örökölte a vadászlakot, amelynek története most eddig nem sejtett fejezethez ért.

Herceg Esterházy Miklós u. i. 1764-ben mint követ részt vett Frankfurtban a későbbi II. ]ózsef, ekkor még főherceg, római királlyá koronázásán, s Frankfurtból ellátogatva Párizsba, megismerte Versaillest, amely mindent felülmúló vágyat keltett benne, hogy hasonló szépségű székhelyet teremtsen magának. S talán éppen Versailles szerény kezdete juttatta arra az elhatározásra, hogy hazatérve a süttöri vadászlakot választotta ki erre a célra, Az új kastély felépítésével már 1766-ban annyira haladt, hogy ide költözött Kismartonból, és a helyet ettől kezdve elnevezte Esterházának, A pompás kastéllyal azonban korántsem végződött be a munka. Ugyanekkor megindult a kert telepítése is, valamint a Hanság lecsapolása, hogy új élet indulhasson a termékennyé tett földeken, A 16 négyzetmérföldnyi láp megakadályozta a közlekedést, lehetetlenné tette a rendszeres mezőgazdálkodást. A herceg mérnökével, Traut Antallal Esterházától Pomogyig Pozsony irányában 8000 méter hosszú gátat emeltetett, s a viz elvezetésére három csatornát ásatott. Így lett Esterháza a herceg életében fényes központtá, ahol olyan ünnepségeket rendeztek, amelyek minden előbbi kastélykerti mulatságot felülmultak,

Hogy a hatalmas kertet ki tervezte, nem tudjuk, 1784-ben Pozsonyban névtelenül részletes leírás jelent meg az esterházi kastélyról és kertről nyolc képpel, amelyeket a jelzések szerint Jakoby rajzolt. A második metszeten, amely a kastély és a parter alaprajzát tünteti fel, ez olvasható: Jacoby del. et aedif., vagyis magyarul: Jakoby rajzolta és építette (V. tábla). Nincs az egész országban még egy kastély, amelynek olyan szorosan összefüggne, összeilleszkedne az építészeti és kertészeti része, mint éppen az esterházi. Itt a kert valóban a lakás folytatása, mint ez a francia kertstílusnak szintén egyik fontos elve. És nincs az országban még egy olyan francia kert sem, amely annyira építészeti jellegű lenne, mint az esterházi.

A kert erős épitészeti jellegét egész rendszere elárulja. Csak egyetlen pillantást kell vetnünk az alaprajzra, nyomban feltűnik az, az öt fővonal - az öt fő fasor - amelyek közül a középső a kastély tengelyének egyenes folytatasa, kettő a parterből indulva hegyes szögben fut szét, más kettő pedig a középső főtengellyel párhuzamosan fut kétoldalt, s elválasztja a hosszúkás téglaalakú, félkörben végződő belső kertet a vadaskertnek használt külső kerttől. A kastély balszárnyának kiugrása a téli kert, vele szemben a jobb szárny kiugrása a képtár, mindkettő előtt a kastély két oldalán állanak nyáron a narancsfák (VI. tábla). A belső kert öt részre oszlik, az első a parter (41· kép) jobboldalt az operaházzal, baloldalt a marionett-színházzal és a narancsházzal, a másodikban van a vízesés, a naptemplom és a Diana-templom, a harmadikban a kínai ház (42. kép) és a remeteség, a negyedikben a játszóterek, végül az ötödikben, a félkörös részben a Fortuna- és a Vénusz-templom. Elképzelni sem lehet kellemesebb látványt, mintha az ember megérkezve a soproni országúton a déli kapuhoz, amely a külső kertbe a fő fasor végén nyílt, a fasoron át egyenes irányban közeledett a kastélyhoz, és sorra nyíltak meg előtte a kert egyes részeinek szépségei. Viszont valóban fejedelmi látvány volt, amint az ember a parterról a három, hegyesszögben szétfutó fasoron át végigtekintett a kerten.

De most már szólaljon meg a kortárs, és mondja el, mennyi mindenféle szépséget látott a pompás kertben. ,,A kastély két oldalán - írja Rotenstein - egy-egy kis kert van virágos táblákkal, mindkettőt kőkorlátok veszik körül, amelyeken 6-6 kis gyermekcsoport áll lámpákkal és 8-8 váza; mindkét kis parterben 8-8 zöldre festett virágkosár és 48-48 szép narancsfa, a kastély körül is áll 68 narancsfa, összesen tehát 164 csupa válogatott szépségű narancsfa.

A nagy parter (amelyet föntebb a belső kert első részének neveztünk) 20 vázája homokkőből készült, de márványszerűleg fehérre van festve, ezeken kívül még 32 szobor, 5 szökőkút, 4 nagy és 72 kisebb virágkosár díszíti. A nagy partert a legszebb virágokkal rakják ki, minden hónapban másokkal. A nagy vázás parter végén félköralakú térség nyílik, amelyen 34 kerekre nyírt hársfa áll, és 6 nagy szobor, ezek talapzata szikladarab és sövényfal előtt állanak.

A parkot három igen hosszú fasor szeli végig, amelyeket körülbelül 60 szobor díszít. A nagy középső fasornak bal- és jobboldalt 12 rácsos kapuja van, mindegyik igen hosszú, angol módra kanyargó fasorba vezet. A parkban a szökőkutakat tápláló nagy víztorony is van.

Ha a nagy parterből a jobbra nyíló fasoron elindulunk, először egy szabad térre jutunk, amelyből nyolc fasor fut szét, ezt a teret nyolc törpeszobor díszíti, közepén pedig a naptemplom áll. Négy lépcsőn lépünk be. Belseje táblásan van burkolva és teljesen aranyozott, Az öt táblán természetesen festett virágfüzérek képei láthatók aranyozott alapon. Öt trumeaux is van itt, mindegyik alatt egy-egy asztalka áll fehér karrarai márványból, gazdagon aranyozva. Az első asztalon két japán porcellánalak, két porcellán madár, egy nagy japán pagoda; a másodikon négy majom és egy madár; a harmadikon két barna porcellánpalack, világos kék viragokkal és egy mókus; a negyediken kínai alakok; az ötödiken egy porcellán hajó. A kandalló barna márványból készült, rajta gazdagon aranyozott és a napot ábrázoló bronzóra, az óra mellett két nagy kinai porcellánalak, A mennyezet fehér, rajta a Nap aranyozott képe; a padló diófával van kirakva. A templom közepén nagy achátból és csiszolt lávából készült asztal áll, amelynek lapját mózesi módra rakták ki, s körülötte nyolc karosszék aranyozva és zöld atlasszal bevonva, meg egy díván. Innen egy fasoron át a Márkus-térre jutunk, ahol mulatságok alkalmával a tűzijátékokat sütik el. EttőI a tértől jobbra van a remeteség, Ez egy liget, tövisekből mestrrségesen készült sövénnyel köritve, Kivülről látható Krisztus a kereszten, egyik oldalán Mária, a másikon János evangelista. Az ajtajában egy koldus áll teljes életnagyságban, s annyira élethű, hogy a látogató élő embert vél látni maga előtt, A szobor kalapot tart a belépő elé, mintha alamizsnát várna. A remeteség épülete körül festett, életnagyságú faszobor-alakok állanak: egy remete imádkozik egy könyvből, egy asszony ül és olvas egy könyvben, Az épületben egy kis oltáron fehér porcellánfeszület áll, mellette két gyertyatartó petrifikált fából. Az épület mellett kis kert van. Ettől húsz lépésre szalmával fedett faépülethez érünk, amelynek kis tornyából egy harangocska lóg. Az épület belseje barIangszerűleg van kifestve és egy zenélő óra van benne, körülötte pedig kis virágos kert terül el. A remeteségből egy angol módra kanyargó fasor vezet vissza a naptemplomhoz. Ezen a környéken a ligetben elszórva körülbelül 10 természetesen festett faszobor áll, köztük az egyik a herceget ábrázolja angol ruhában és lovagló-pálcával, mások embereit, tisztjeit és iparosokat is, egyesek esznek, mások isznak különféle helyzetben, ami a magányos helyen mulatságos látvány. Innen hosszú úton nagy kerek térre jutunk, amelynek közepén szökőkút áll és csupa rácskerítés fogja körüI, amelyen természetes szinben festett virágképekkel díszített vázák vannak. Mulatságokon ezt a teret 20 000 lámpával világítják ki. Odébb egy körhintához érünk, majd két hintához.

A nagy parterből balra nyíló fasoron elindulva a Diána-templomhoz jutunk. Ez nagy térségen áll, amelybő1 nyolc fasor fut szét, s épúgy nyolc törpeszobor van a szélén, mint a naptemplom terén, amellyel pontosan szemben van, A ternplom belsejét zöldre fényezték és gazdagon aranyozták, szintén öt trumeaux van benne, a mennyezetet Diána istennő történetének képével festették ki, a kandalló bőrszinű fehér foltokkal, rajta három porcellán állatalak és egy óra. A templomban három fehér kararai márványból készült asztal van, az egyiken két ökör áll, az ökrökön kínaiak ülnek, a másikon két hattyú, a harmadikon indiai madarak, mindezek természetesen porcellán-alakok, A díván és a székek aranyozottak, bevonatuk zöld. Innen nagy térségre jutunk, amelyen szökőkút áll, vize virágbokrétából szökik fel. A középső nagy fasoron át a park (v. i. a belső kert) végén két épülethez jutunk, a Fortuna-templomhoz és a Vénusz-templomhoz, az egyik jobbra a másik balra van az úttól. Mindkettő hosszúkás négyszegletű térségen áll, amelyet 38 zöld rácsos kapu vesz köriil, rajtuk festett virágokkal díszített vázák. E kapuk között két rácsos fülke van, bennük padok a pihenésre. A tér csak egy nagy zöld rácsos kapun át érhető el, amelyen szintén virágos vázák állanak, jobbra és balra pedig rácsos füIkékben két nagy szobor, A térséget parternek képezték ki, virágok díszitik sárgara festett kosarakban, s a táblákat különböző színű homokkal hintették ki, A Fortuna-templomnak négy ablaka és egy ajtaja van, az épület korlátján Fortuna istenasszony szobra áll és hat váza. Belsejét kínai módra festették ki falusi jelenetekkel, Egy pompás óra is van benne. Az épület mögött drótrácsból készült madárház áll. A Vénusz-templom korlátján Vénusz istennő áll és hat váza, belsejében a falat istenjelenetekkel festették ki, kívül nagy rácsos kapuja van, két szoborral.

A kert többi részén fasorok és gyümölcsfák vannak; a fasorokat angol módra zöld vázák díszítik, és csak oldalt vannak homokkal hintve, A sövényfalak hat öl magasak, valóban pompás látványt nyujtanak,

A park (v, i, a belső kert) végén túl van az állatkert, amelynek egyik része tele van szarvasokkal és őzekkel, a másik vaddisznókkal, itt egy négykerekű kocsi áll, rajta egy szobával és fülkével, amelyen az egész állatkertben körül lehet kocsizni.

Esterházán öt mulatságon vettem részt. Három küIönösen gyönyörü volt, az egyiket a francia követ, Rohan-Guémené herceg, a másikat Mária Terézia, Miksa főherceg, Mária és Erzsébet fóhercegnő, a harmadikat Ferdinánd főherceg es felesége tiszteletére rendezték."

Rotenstein ezután részletesebben leirja azt a mulatságot, amelyet Rohan herceg tiszteletére rendeztek Esterházán, amikor 1772-ben oda ellátogatott és ott volt Szent Jakab havának 12-től 16-ig. Mi azonban itt nem követjük tovább alapos szerzőnket, hanem a magyar szépirodalom felé fordulunk. Ezen a mulatságon jelen volt u.i. Besenyei György gárdahadnagy is, és amit látott, annyira elbűvölte, hogy versben énekelte meg s költeményét még azon évben kinyomatta ,,Az esterházi vigasságok" címmel. Mindjárt az első napon este tűzijátékkal gyönyörködtették a vendégeket.

A vacsora után:

Kijőnek rakással egy nagy folyosóra:
Szép kert mosolyodik a kinyilt ajtóra,
Egy kis lapáj térség feküdt a szem előtt,
Mely salétromtűzzel mesterségesen tölt.
Egy ágyú bődül el, melynek lármájára
Villámlás szökdös fel a kert lapájjára.
Égő szárnyak mentek a nagy fellegekre,
Bámulással néztek a tüzes egekre.
Egyik tűz másikát szaladásba marta,
Sok futó láng egymást ölelésre várta
Ezerszer kezdődött a csattogó zúgás,
Villámlások között lett minden változás,
Tapsolás, kiáltás űzte a lángokat,
ŐleIték, rángattak sok nézők magokat.

Másnap és 16-án reggel vadászattal szórakozott a vendégsereg, Ez a kerti vadászat hasonlatos volt a napjainkban is divatos hajtóvadászathoz, ahol seregestől lövik a vadakat. Mikor 13-án felkeltek:

Vadászatra. indul az egész társaság,
Különös örömöt formált e mulatság,
Az erdők közt levő csendes árnyékokba
Jártak a dámvadak legelve magokba.
Rájok tört Diána pusztító serege,
MegzendüIt az erdő, füstölt Fébus ege,
Kacagás, kiáItás szaladt sok fák között,
Kiki amint tetszett, aként~lövöldözött.
A futó vadacskák vérekbe hullottak,
Hol felfelé szöktek, hol hasra lapultak,
Lárma, nyargalódzás, puskázás hallatott,
Aki itt lehetett, kedvvel mulathatott.

Az esterházi vigasságok utolsó napjan, 16-án, ismét reggeli vadászattal mulatott Rohan herceg és kisérete,

A mulató sereg reggel vadászatot
Kezdett el, hol sok szép vadakat hullatott.
Tüzelt acéI, kova, a puskák ropogtak,
Ólombogaraik itt ott széllyel dongtak.
Élőfákat szöktek által a szarvasok,
Ugy tüntek, hátakra hajigálván szarvok,
Sok felugrásában lövetik keresztül,
S a fáknak tövére zuhanássaI ledüI,
A reggeI eképen múlik vérengezve,
Délre kiki haza fordul nevetkezve.
Asztalhoz ülnek le, beszéIik dolgokat,
Dicsérik, gyalázzák tett puskázásokat.
Étel után mindjárt muzsika hallatik,
Mellyel a sziv felkel s szárnyon ragadtatik.
Ennek vége lévén, egy szép tóhoz mennek,
Hol récét s ludakat ezerekként lelnek.
A puskaropogás ezekre megszólal,
Srétzápora széllyel a víznek színén fal,
Betöltött minden részt a szörnyű gágogás,
Zúgatta az erdőt sok lármás hápogás,
A madarak széllyel egymásra hullottak,
Szárnyokat tördelvén, gyalog úgy maradtak.
A viz fejér szine vérrel keveredett,
Hová sok lúd s réce halva telepedett.

Természetesen szelídebb fejezetei is voltak az esterházi vigasságoknak, ,,tragédiát" néztek meg a ,,játékpiacon", v. i. a színházban, zenét hallgattak, a nagy mester, Haydn Josef szerzette és vezette mindezt, Sőt 14-én:

délelőtt csak sétálást tettek,
Hogy magok szellőzzék, a kertbe kimentek.
Mesterség alkotta egybe itt a fákat,
Melyek rendre szépen ölelték magokat,
Sűrű gallyaik közt hosszi utak nyúltak,
Hol a csendességek lappangva bujkáltak.

Nagy szerepet játszik Esterháza rnég e század 80-as és 90-es éveinek helyrajzi leírásaiban is, igy Korabinsky és Vályi földrajzi lexikonában. Korabinsky leirásában értékesek a méretek, Vályi Korabinsky-t követi. Egész Esterházának kerülete 6000 és néhány száz ölnyi, a három széttartó nagy fasor egyenkint 1000 és néhány száz ölnyi, A nagy parter hossza 200 öl, A naptemplom és Diána-temploma 250 ölnyire van a kastélytól, Fortuna és Vénusz temploma pedig 800 ölnyire. A következő században már csak mint emlék él a hajdan nagyszerű kert, s az egész mult századon át elhanyagoltan tengődik.

Esterháza a magyarországi kertművészet egyik legkiválóbb alkotása, amely épúgy kimagaslik korának magyar kertjei közül, mint a várkertek közt a visegrádi királyi, a virágtáblás kertek közt a pozsonyi érsekkert. S miként azok sem egyszerű másolatai valamely külföldi kertnek, hanem csak a korszerű stilus magyarországi megnyilatkozásai, azonképen az esterházi kastély kertje sem. Magyar Versaillesnak nevezték, s erre, mint elmondottuk, már keletkezése megadta az alapot, De csak anynyiban jogos ez a név, amennyiben minden nagyobb francia stilusú kertet a versaillesi kerthez lehet hasonlítani. Egyébként azonban különleges, egyéni alkotás amely a stílus kötelező szabványain belül eredetinek mondható. Versaillesnak és általában a franciaországi kerteknek jellemző eleme a csatornaszerűleg kiképzett tó, lehetőleg a parter területén vagy legalább mögötte. A versaillesi csatornató kifejezetten keresztalakú, hosszanti része pontosan a kastély és a parter főtengelyének folytatása, A magyarországi francia stílusú kertekben ezeket a csatornatavakat hiába keressük, A bécsi francia stilusú kertekben is hiányzanak, s e hiányt a kertművészet története azzal indokolja, hogy Ausztriában még a XVIII. században is lényeges volt az olasz hatás a művészet minden ágaban. Olasz hatás nyilvánul meg abban is, hogy a csatornató helyén többnyire vizesést találunk, ha nem is olyan nagyarányúakat, mint Italiában. Érdekes az esterházi kert öt nagy fasorának különleges rendszere is. Három fasor hegyes szögben fut szét a nagy parterből, kettő azonban, mint láttuk, párhuzamosan halad a főfasorral, s a belső kertet határolja. Nagyon fontos, hogy Versailles évről-évre fejlődött, alakult, s XIV. Lajos fiatalságát, férfikorát és öregségét új és új részletekkel örökítette meg. Ezzel szemben Esterháza egységes tervezet, amely, amint megvalósult, nyomban változhatatlanná lett. S végül ne felejtsük, hogy Esterházat majdnern egy század választja el Versaillestől, ez magyarázza, hogy - miként Majorhazán - a kisebb utak ,,angol módra" kanyarognak, s egy faszobor a herceget angol ruhában ábrázolja. Versaillesben lehetetlen lett volna valamit angol módra alkotni,