A FERTŐDI KASTÉLY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉNEK FŐBB MOZZANATAI

Balogh András

A fertődi kastély építéstörténetéhez 3 értékes adatot szolgáltat Valkó Arisztid gyűjtése a volt Esterházy családi levéltár anyagából:

1. Egy nagyméretű, vászonra húzott lavirozott tervrajz, mely a nagy művet kialakulásának forrpontja előtt ábrázolja. (E. cs. Lvt. 1560.) A tervrajzon semilyen felirat dátum vagy aláírás nincs.

2. Deimbler Márk ácsmester megbízólevele 1760. augusztus 20-ról (E. cs. lvt. 798. köteg XVIII. sz.-i iratok.)

3. Intézkedés a kastély előtt elterülő Lösch-ben 3 allée kiirtására (kigazolására). (E. cs. lvt. 798. köteg.)

Ha a három értékes adat összefüggését meg akarjuk érteni és a belőlük adódó helyes következtetéseket levonni, tudnunk kell a következőket:

A süttöri vadászkastély, melyet 1720-ban építtetett E. József és amely a jelenlegi kastély kiindulási alapjául szolgált, alighanem U-alakban egymásfelé forduló három épületből állt; a tulajdonképpeni kastélyból és két uradalmi épületből, melyeknek egyike istálló a másik kamra lehetett. A három épület egy nagyobbszabású kastéllyá való öszszekötését és kiképzését célozó építkezéseket Esterházy "Fényes" Miklós már bátyja életében, tehát a majorátus öröklése előtt megkezdi.

Deimbler Márk szentmiklósi ácsmesternek adott megbízása magyar fordításban így hangzik:

»Deimbler Márk szentmiklósi ácsmester kötelezi magát, hogy az építendő folyosót - (alighanem folyosónak kell forditanunk a "corso" szót) - vagyis a kastély mindkét oldalán a nagy szórakozóháztól a nagy falig és ismét egyik oldalon az istállóig, a másikon a pajtáig (Schupfen) az ezen helyekre felállitásra kerülő szórakozóházak kivételével, melyek a szerződésben nem is szerepelnek, a következők szerint elkészíti: Saját maga kimegy az erdőbe, a kívánt 250 db oszlopfát kiválasztja, ugyancsak saját költségein megszerzi az építéshez szükséges oszlopokat, dongafát, léceket amennyi ezen munkához szükséges és mindezt kifogástalanul feldolgozza. Az oszlopokat földbehelyezi és az egész folyosót (Gang) 1760. szeptember utoljáig teljesen készre hozza. A herceg ezzel szemben a fák kivágásához égetéséhez földbehelyezéséhez robotosokat bocsájt rendelkezésre, valamint az ásók részére 105 forintot készpénzben, valamint 8 mázsa gabonát. Amennyiben a munkában hiány lenne, úgy az ácsmestert a kifogások erejéig elmarasztalják. Az elrontott fák, szögek árát megtéríttetik vele. Biztosítékkal két példányban állították ki a szerződést. Süttör 1760. augusztus 26. Gr. Nicolas Esterházy General Feldmarschall Lieut. 3 részletben 84.45 frt. kífizetése".

Az istálló és a pajta helyére felállított Lusthausoknak a főépülettel való összekötése íves megoldássaI történt, de nem az itt publikált tervrajz szerint. Ez nem bíztosított volna reprezentatív átjárást a főépület és a hozzákerített oldalszárnyak között. Tervrajzunkon más a homlokzat és a tetőszerkezet kiképzése, hiányzik a mai torony, a tetőkorlát, a lépcsőfeljáró és az a két szárnyépület is, mely később a képtár és a szobortár céljait szolgálta. Viszont mai formában látható tervünkön az a patkóalakúan kiképzett galéria, meIy - (alighenem a régi kastélyudvar keritésének mentén) - az udvar mai karakterét megadja.

A három különböző épület összekötésére utal az emeleti ablakok színtkülönbsége a kastély középső része és a hozzákerített oldalszárnyak között és innen ered a mai tetőszerkezet daraboltsága is.

Tervrajzunk és a kastély első, ma ismert ábrázolása, a "Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Eszterhász im Königreiche Ungern Pressburg 1784." - között mintegy 24 év telik el s közvetlen adatok hiányában csak valószínűsíthetjük, hogy a kastély mai alakjában már 1767-ben készen lehetett.

A kastély építéstörténetének kiindulópontjául szolgáló süttöri vadászkastélytól, a Beschreibung metszetein látható mai alakjáig, a kastély kialakulásánalr az alább vázolt mozzanatait különböztethetjük meg.

A kastély előtti erdőben három sugárút irtása már 1761-ben készen van -egyelőre mind a három négy bécsi öl szélességben. Ezeknek kiírtására, helyesebben kigazolására nézve intézkedik a harmadik levéltári adatunk. Ez szószerinti fordításban így hangzik:

»Három alattvaló (jobbágy) kötelezi magát, hogy a Süttör mellett fekvő Lösch-ben található alléekat magukhoz veendő 12 személlyel tisztára kiirtják (kigazolják), olyképpen hogy mindegyik allée négy bécsi öl széles legyen. Legközelebbi pénteken, vagyis szeptember 6.-án megkezdik a munkát és mindaddig folytatják, amig a föld meg nem fagy vagy a hó a földet be nem lepi. A jövö tavasszal, amint lehet már dolgozni a földeken, újból megkezdik a munkákat és egészen a szőlőművelésig folytatjak, illetve befejezik. A herceg ezzel szemben egy száz öl hosszában és négy öl szélességben kitisztított és rendbehozott allée-ért négy forint harminc krajcárt fizet. Egy robotos aki a kiirtott gyökereket összehordja, csákányok rendelkezésére bocsájtása mellett, a lemért irtványok után kapja a fizetést. Az uradalom kötelezi magát, hogy szerződés szerint teijesiti a fizetéseket minden száz öl munka után, - viszont a vállalt munka nem teljesitése esetén 5 frt. visszatartásra jogosult. 176l. szeptember 3-án Süttör. Munkások kézjegye."

Arra nézve, hogy a főallée kiszélesítésére mikor került sor, nincs közvetlen adatunk. Az itt publikált tervrajzon, melynek 1760. előtt kellett készülnie, már mindenesetre tervbe van véve. Egyébként a park előtere tervrajzunkon a barokk virágtáblás korára emlékeztet. Gazdagrajzú, de kissé elaprózott "parterjei" a Beschreibung metszetein tágasabbá válnak és elhagyva a négyzetes osztást, a mai alaprajzi elrendezésében valósulnak meg.

A három adat bizonyító erővel mutatja, hogy a süttöri építkezéseket Esterházy "Fényes" Miklós már bátyja életében, tehát a mai szakirodalomtól eltérően, a majorátus öröklése előtt elkezdi és hogy a nagy mű fővonásai az egész kompozíció kialakulását már ekkor meghatározták.

Felmerül a kérdés, kinek a műve az itt publikált tervrajz? Egyáltalában kinek a tervei szerint épült a fertődi kastély ?

A mai szakirodalom a kastély épitőjének Karl Jacoby Freiherr von Eckholmot valószínűsíti. Ez azonban csak feltevés, mely arra a tényre támaszkodik, hogy a Beschreibung metszetei között a másodikon ez áll: Jacoby del. et aedif. azaz rajzolta és építette Jacoby. (A metszet a kastély alaprajzát mutatja az előtte elterülő park előterével.) KétségteIen, hogy volt a család szolgálatában egy Jacoby nevű építész, aki a kismartoni kórházhoz, vadaskerthez és a bécsi "Vörös-ház" alakítási munkálataihoz is készített tervrajzokát, ez a Jacoby azonban nem Karl Freiherr von Eckholm, hanem Jacoby Miklós, akinek a volt hercegi levéltár nem egy nyugtamásolatát őrzi. (E. cs. lvt. 790. köteg).

Jacoby kvalitásai és a süttöri mű között olyan űr tátong, amit valaki másnak kellett kitöltenie. Rajzai elvetik annak lehetőségét, hogy a kastély az ő tervei szerint készült volna. Közvetett adatok emlegetik ugyan, hogy a herceg hozzájárult ahhoz, hogy a park felőli homlokzaton Jacoby tervei szerint végezzenek alakitási munkákat, lényegében azonban Jacoby a süttöri építkezéseknél rajzoló és építésvezető mérnök lehetett.

A kastélyról szóló szakirodalomból érezhető, hogy Jacoby szerepének tisztázása egymagában nem vezet annak a kérdésnek megoldásához, hogy kinek kell a süttöri mü tervezését tulajdonítani. A mindvégig homályban maradt Jacoby pályája egyáltalában nem nyújt elfogadható alapot a fertődi kastély nagyszabású terveihez, s így mindig is érezhető volt, hogy nem a "Jacoby del. et aedif." alapján kell kiindulnunk, ha a kastély építőjét keressük.

Jacoby szerepének tisztázásánál sokkal fontosabb az építtető Esterházy "Fényes" Miklós művészi kapcsolatait felderíteni. E téren kiindulópontul szolgálhat az a közvetett adat, miszerint a volt hercegi levéltár Hefele nyugtákat őrzött. Ezeken Hefele a kastély építésénél végzett munkáiért vett fel összegeket. (A nyugták a budai harcok alatt, 1945-ben elégtek.)

Felmerül a kérdés, milyen indokok alapján tehetjük fel, hogy az említett Hefele a kastély tervezője, Hefele Menyhért lett volna?

A kérdéses időben Hefele Menyhért, aki 1716-ban született, 44 éves. Életrajz-írója Kemény Lajos (Hefele Menyhért életrajza 1915.) Schanf J. pozsonyi rajztanár közléseire támaszkodva Hefele ifjúkoráról a következő fontosabb adatokat írja: "Apja kőmíves volt. Először Balthasar Neumann mellett tanult és a würzburgi hercegérseki palota építkezésénél kivitelezési rajzokat készitett. Az olasz-német barokk legtökéletesebb mintái állhattak itt előtte." Különösen figyelemre méltó Hefele alig ismert ifjúkorából az az adat, hogy a hercegérseki palota építkezéseinek befejeztével Oegg Györgynek a világhírű würzburgi lakatosmesternek, a "német Lamour"-nak rajziskoláját vezette a würzburgi műhelyben. (Ez a körülmény talán a fertődi kastély vasművű kapuit illetően is eredményes kutatások kiindulásául szolgálhat.) Hefele Menyhért életrajzából ismeretes továbbá az a másik döntő fontosságú adat, hogy Hefele a würzburgi évek után a bécsi magyar testőrségen volt a rajzművészet tanára. Ez azért fontos körülmény, mert Esterházy "Fényes" Miklósnak Hefelevel való kapcsolatait világíthatja meg. Köztudomású ugyanis Esterházy "Fényes" Miklósnak a bécsi magyar nemesi testőrségben vitt szerepe (1765-ben a testőrség élére is kerüIt) - és ha visszagondolunk a "Beschreibung" leírására, miszerint a kastély két szobáját több műtárgy között a herceg sajátkezű vízfestményei díszitették, akkor magától kinálkozik a következtetés, hogy míképpen kerül Hefele a herceg süttöri munkálatainak szolgálatába. Esterházy "Fényes" Miklós egy vízfestményét itt is közöljük. (E. cs. lvt. 44. köteg 1529.)

Hefele, akit az 1751-ben tervezett sonntagsbergi templom márványfőoltárának elkészítéséért 1757-ben a bécsi képzőművészeti akadémia tagjává választott, a bennünket érdeklő időben mint K. K. Architekt Baumeister szerepel. Arra nézve azonban, hogy a süttöri mű - (amennyiben az tényleg neki tulajdonitható) - széles hírnevet nem szerezhetett neki, meg kell állapitanunk, hogy Hefelét még a passau-i érseki palotán végzett alakíási munkálatai után sem ismerik. (Ez a munka 1763-72-ig tartott.) Életrajz-írója szerint Wolfgang Schmiedt műtörténész még ez után is ismeretlennek tartja. Nagyobb feladatokat 1770 körül kapott. Nyugatmagyarországi működésé a győri székesegyházon végzett alakításai óta általánosan ismert.

Miért nem volt ismeretes eddig, hogy a fertődi kastélyt Hefele tervezte?

E kérdésre többféle válasz lehetséges. Egyrészt a fertődi kastély azért nem árulja el Hefele egyéniségét, mert a kastély alapgondolata nem az övé, hanem a helyi adottságokból kiinduló Esterházy "Fényes" Miklósé. Hefele úgyszólván ekkor kezd egyéniségében magára találni. Sajátos, első tekintetre felismerhető stílusa még nincs. A helyzeti adottságok oly erős mértékben befolyásolják, hogy a herceg által támasztott követelmények és kîvánságok mellett ö maga alig jut szóhoz.

Ha meggondoljuk, hogy Esterházy "Fényes" Miklós a süttöri építkezéseket annyira kézben tartotta, hogy még a tapéták színének megválasztását is magának tartotta fenn (E. cs. lvt. 798 köteg. Sedelmeyer aranyozó 1767-ben kapott megbízásából tűnik ez ki: Seiner Ex. befügt sich die Farben selbst aus zu suchen), akkor beláthatjuk hogy az ő irányítása mellett Hefele egyénisége alig jut szóhoz.

A kutatókat az vezette félre, hogy Jacoby, aki az építkezés vezetője és a rajzok készítője volt, nevét ráírta a Beschreibung metszeteire, ami alapjában igaz adatot tartalmaz, mert a kastély rajzait valóban ő készítette, és az építkezéseket a helyszinen ö vezette.

Összefoglalva az elmondottakat: a fertődi kastély építője nézetem szerint Hefele Menyhért, de igazi tervezője Esterházy "Fényes" Miklós, aki az 1720-ban épített süttöri vadászkastélyban a "Magyar Versália" lehetőségeit meglátta .

Arra nézve, hogy az itt publikált tervrajz Hefele Menyhért kezeitől származik-e, a további kutatások gondos stíluselemzései adhatnak választ.