FERTŐD ÉS KlSMARTON PARKJAI A XVIII. ÉS XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN

Balogh András

...,,Nemzetünk dicsősége kívánta, hogy
Eszterháza magát csudává tegye. Meg kellett
mutatni, hogy a Párizs és Londonban nevekedett
francia kivánság Magyarországban gyönyörű-
ségét feltalálhatja, melyen tett álmélkodása
hazánknak tisztességét kétségkívül minden
idegeneknél dicsőíteni fogja." Bessenyei.'

Fertőd és Kismarton a kertépítés többezeréves történetében sem jelentéktelen helyek. Hazai vonatkozásaik mellett külön érdekessé teszi számunkra az itt létesitett parkok esztétikai vizsgálatát az a körülmény, hogy két egymáshoz közelfekvő helyen, aránylag gyors időbeni egymásutánban keletkezett müveken állithatjuk szembe a XVIII. század francia barokk kertépitését a XIX. századi klasszicista ú. n. angol tájkertjével.

E tanulmány célja: a két park stilusvizsgálatán keresztül rámutatni arra, hogy a kertépités, mint önálló müvészeti ág, mint tukrözi a mindenkori társadalmi viszonyoktól formált életét és kultúrát, eloszlatni azt a homályt, mely mind e napig a ,,magyar Verszália" keletkezésének történetét fedte, továbbá mai kertépítő művészetünknek új adatokat szolgáltatni a magyar kertkultúra történetéböl.

Vizsgáljuk elöször a XVIII. század második felében keletkezett fertödi, majd az 1800-as évek elején tájkertté alakitott kismartoni parkot. A fertődi: Magyarország legjelentősebb barokk kori ú. n. francia stilusban épített parkja.

Maga a francia kertépítő stílus a felvilágosodás szellemi áramlatának egyik megnyilvánulása. Varázsát a nyírt ligetekkel és fasorokkal övezett gazdag gyeptábla-osztásainak, szoborsorainak és víztükreinek köszönheti. Háttérben felbecsülhetetlen főúri vagyon áll és a felvilágosodás eszmeáramlata, mely a XVII. század kőzepétől a gondolkodás alapjául a matematikát teszi. Kialakulására nézetem szerint Descartes, a felvilágosodás első filozófusa hathatott indítólag. Descartes 1650-ben hal meg és 10 évvel később, a szazad 60-as éveiben tervezi Versaillest Le Nôtre.

Le Nôtre versailles-i parkja matematikai fegyelmet mutató rendjével, geometrikus szerkezetével, a descartes-i gondolkodással mutat rokonságot. Érdekes megfigyelni, hogy a descartes-i szubjektivizmus, mely később Kantban teljesedik ki, a francia barokk kertépítésnél a kastélyra irányuIó centrális sugárszerkezetben nyilvánul meg. A kertépítés kastélyra irányuló centrális szerkezetét a feudáIis társadalom szívesen látta, mert képletesen azt az egocentrikus magatartást fejezte ki, mely végtelenbe nyúló karokkal az átölelt teret saját hatalmába húzza. Versailles alkotója a város felé és a park felé is alkalmazza a térrendezés kastélyra irányuló centrális szerkezetét. Elég egy pillantást vetnünk a park alaprajzára, szinte megszólal belőle a napkirály gőgös jelmondata: ,,Az állam én vagyok".

Le Blond 1709-ben publikálja az új stílus esztétikai elveit, melynek hatására a francia kertépítő szellemet a XVIII. század folyamán egész Európa átveszi.

Eszterháza mintegy 100 évvel marad el ideálja, a Le Nôtre-i Versailles mögött. Az elválaszthatatlan egységet alkotó kastély és park mégis egyik legnagyszerűbb barokk-kori emlékünk. Stílustörténeti vizsgálatánál ki kell térnünk a nagy mű keletkezésének körülményeire s ez esetben nem hagyhatjuk számításon kívül az építtető egyéniségének és lelki alkatának behatóbb vizsgálatát sem.(3)

Meller Simon az Esterházi képtár története (1915) című munkájáhan ezt írja: ,,Ez a park Fényes (3) Miklós legsajátosabb alkotása. Ő maga tervezte s személyes felügyelete alatt bontakozik ki felséges szépségében Magyarország legnagyszerűbb kertjévé.

Lényegében a park tervezőjének, a kastély és a park 1784-ben névtelenül megjelent leírása is (Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterház, Pressburg 1784) Esterházy Fényes Miklóst jelöli meg. (5) Viszont a kiadvány illusztrációjaként megjelent 9 metszet közül a másodikon (mely a kastély es a park alaprajzát mutatja) alul ez áll: ,,Jacoby del. et aedif." - azaz rajzolta és építette Jacoby. Ismerve az építtetőknek azt a szokását, hogy szeretik magukat tervezőnek feltüntetni, érthető, hogy a kutatás abba az irányba terelődött, vajjon ki az a szerényen háttérbe szoruló és a művészettörténet előtt eladdig ismeretlen Jacoby, aki a grandiózus művet létrehozta ? (6)

(Balogh András jelen tanulmányában viszonylag sok az olyan lábjegyzet, amelynek közlése véleményem szerint fontos. Ezért azokat a lábjegyzetes "kiegészítéseket", amelyek lényegeseknek minősíthetők, mindenkor az eredeti közleménynek megfelelő "renben" szerepelnek, az "alapszöveg" szerinti számutalásoknak megfelelően. Így:)

(3) Bár általánossághan helyesen állapítja meg Zádor Anna ,,A Grassalkovics levéltár kerttervei" c. tanulmányban (M. M. 1931. 258. o.), hogy: Lényeges nem egy kertépítő ismeretlenül maradása szempontjából az az eléggé gyakori eset, hogy botanizálással szívesen foglaIkozó,de rendszerint dilettáns kertépíttetők néhány többé-kevésbbé fontos utasítást adva a tervezőnek, szívesen hallgatják el annak a nevét és maguk szerepelnek helyette. E körülménynek tulajdonítható, hogy Európaszerte olyan gyakran olvasható egykorú leírásokban a kertalkotással kapcsolatban az építtető neve és a kivitelezők hosszú soráról, a tulajdonképpeni ,,kertművészekről" mit se tudunk."

Eszterháza esetében azonban éppen fordított a helyzet.

A süttöri mű keletkezését borító homályt csak úgy tudjuk eloszlatni, az alkotás egésze csak úgy válhat világossá előttünk, ha a tervezőt nem a kivitelező mesterek között, hanem az építtető egyéniségében keressük rneg.

(4) Esterházy Miklóst később pompaszeretetéről nevezték Fényes Miklósnak. Negyedik generáció a család föúri rangra emelkedett ágában. Dédunokája annak az Esterházy Miklósnak, aki rnég izes magyar nyelven hivogatja feleségét Kismartonba, ahol szép kertet készített neki. (Rapaics: Magyar Kertek), unokája Esterházy Pál nádornak és fia E. Józsefnek, aki a fertődi építkezések kiindulópontjául szolgáló vadászkastélyt építette. A család Mária Terézia tudatos házasítási politikája folytán elnémetesedik. A korán elhúnyt E. József özvegye - báró Gilleis Mária - a fiúkat elnémetesíti, rnondhatni Miklóst a magyar kultúra nagy kárára. Fényes Miklós iratai már német és francia nyelvűek.

(5) A 42. oldalon felül ez olvasható: ,,Die Austeilung des Gartens ist nach einer von dem Fürsten selbst entworvenen Idee angelegt."

(6) Kaposi János a M. M. (Magyar Művészet) 1927. 290. oldalán ,,Késő barokk építészet Magyarországon" c. tanulmányában ezt írja Jakobyról: ,,Lehet, hogy azonos a brünni tartományi építészeti hivatal későbbi, bár szintén meglehetősen ismeretlen igazgatójával Karl Jacoby Freiher von Eckholmmal, akit a bécsi levéltárakban őrzött írott források, mint kiváló építészt emlegetnek. ,,Der schon grosse Proben seiner Geschiklichkeit abgegeben hat." Karl Jacoby Freiherr von Eckholmot valószínüsíti Genthon István is ,,Magyarország műemlékei" c. rnunkájában.

Kétségtelen, hogy voll a család szolgálatában egy Jacoby nevű építész, aki a kismartoni kórházhoz, vadaskerthez és a bécsi ,,Vörös-ház" alakításához is készített tervrajzokat. (7) Jakoby Miklós kvalitásai és a süttöri mű között azonban olyan űr tátong, amit valaki másnak kellett kitöltenie. Ez pedig az építtető Esterházy Fényes Miklós volt.

Negyvennyolc éves, mikor fejedelmi vagyon örökösévé válik. A magyarországi arisztokrácia egészének áruló magatartását tekintetbe véve, kivételes egyéniség.

Mig e kor magyar főurai vagyonukat Bécsben mulatozták el, és közben birtokaikat, koncra-éhes gazdatisztekre bízták, addig Esterházy Miklós a vagyon öröklésével nagyratörő gyűjtő és építő munkába kezd, lakóhelyéül pedig a magyarországi Süttört választja. Gyűjtő munkájával mai Szépművészeti Múzeumunk régi képtárának alapját adó gyűjtemény gyarapításába kezd, Bessenyein keresztül pedig - akinek figyelmét alighanem ő irányította a kor haladó francia műveltségére - irodalmunk megújhodásában van közvetett szerepe. Goethe, aki fiatal korában Frankfurtban találkozott vele, később így írja le alakját a Dichtung und Warheitben: ,,Fürst Esterházy war nicht gross aber wohlgebaut, lebhaft und zugleich vornehm anstaendig ohne stolz und kälte. Ich hatte eine besondere Neigung zu ihm, weil er mich an den Marschall von Broglio erinnerte."

Goethe visszaemlékszik egy Fényes Miklós által ugyanitt rendezett ünnepségre is.

A leírásból ráisrnerünk a későbbi ünnepségek leleményes rendezőjére, a fényes diplomáciai és katonai multtal rendelkező, nagyrnűveltségü házigazdára, arra a Fényes Miklósra, aki mint egy nagyvonalú ezermester, egész tehetségét és leleményességét, a süttöri műben összpontosította mintegy gigászi játékba fektetve azt a zsenialitást, melyből komolyabb életcél felismerése mellett talán egy nagy államférfi is kitelhetett volna.

A ,,magyar Verszália" nern egyik napról a rnásikra keletkezik. Az a hihetetlennek tűnö gyorsaság, amivel 1764 és 66 között (a mai szakirodalom szerint) a kastélyt építik (Rados Jenő : Magyar kastélyok 1939. 51. oldal) - az egész mű kialakulásának csak egy lendületes, de igen rövid időszaka. Valójában (levéltári irataink igazolják) már 1760-ban javában folynak az építkezések, kisebb-nagobb megszakításokkal Fényes Miklós haláláig tartanak és az 1784-ben megjelent pozsonyi leírás az első, amikor a mü teljesnek tekinthető. Ez alatt a 24 év alatt Fényes Miklós a hochbarokk tervet fokozatosan a rokokó jellegzetességei felé viszi és modernizálja.

A levéltári kutatásokat nagyon megnehezítette, hogy a volt hercegi levéltár többszöri átrendezés folytán úgyszólván áttekinthetetlenné vált és a vagonszámra menő iratok között a kutatás csak vaktában folyhat. A szórványosan előkerülö dokumentumokból lassan formálódott ki képünk a nagyszabású munkálatokról. A munkálatok a mesteremberek egész hadát foglalkoztatták, de véletlenül sem vetődött fel olyannnk a neve, aki irányitás nélkül nagyohb teljesítményre lett volna képes. Az a Fényes Miklós, aki utazásai sorân Rafael és Teniers képeket vásárol, számitáson kivül hagyja korának nagy müvészeit és szakembereit. Életmüvét úgy látszik, maga akarja létrehozni. Erélyes parancsolás és felszólító mód jellemzi utasításait, melynek önérzetes, kiforrott müvészek talán nem is engedelmeskedtek volna. (9)

A park keletkezésére jellemző fényt vet Fényes Miklósnak a fertöszéplaki erdő alakítására adott utasitása, mikor a térképbe ceruzával rajzolja be az alléekat Vadász inspektornak személyesen adott utasítasok mellett.

Így történhetett a kerti mű kijelölése Eszterházán is. Erre 1760-ból és 1761-ból az alábbi írásos dokumentumot találtuk. Forditásban igy hangzik: ,,3 jobbâgy kötelezi magát, hogy a Süttör mellett fekvö Lösch-ben található alléekat - 1761-ben rnár készen vannak - a magukhoz veendő 12 személlyel tisztára kiirtják (kigazolják) olyképprn, hogy mindegyik allee négy bécsi öl - (kb. 8 m) - nagyságú legyen szélességben. Legközelebbi pénteken, vagyis szeptember 6-án megkezdik a munkat és mindaddig folytatják, amíg a fagy, vagy a hó a földet be nem lepi. A jövő tavasszal, amint lehet már dolgozni a föIdeken, újból megkezdik a munkákat és egészen a szőlőművelésig folytatják, illetve befejezik. A herceg ezzel szemben egy 100 öl hosszban és 4 öl szélességben kitisztított és rendbehozott allée-ért 4 forint 30 krajcárt fizet. Egy robotos, aki a kiirtott gyökereket összehordja, csákányok rendelkezésre bocsátása mellett a lemért irtványok utan kapja a fizetést. Az uradalom kötelezi magát, hogy szerződés szerint teljesíti a fizetségeket minden 100 öl munka után, viszont a vállalt munka nem teIjesítése esetén 4 1/2 forint visszatartására jogosult.

1761. szeptember 3. Süttör. Munkások kézjegye.

Esterházy családi levéltár 798. csomó.

A kastély és kert építéstörténetéhez értékes dokumentként járul az a - sajnos igen rossz állapotban lévő - felirat nélküli, vászonra húzott nagyméretü lavirozott tervrajz, amely az egész művet kialakulásának forrpontja előtt ábrázolja.

Hochbarokk a kert és az épület is. Nem tudhatjuk, hogy csak a tervezésnek vagy magának a műnek is egybizonyos ideig tartó stádiumával állunk e szemben, az első ismert ábrázolások (Jacoby metszetei) a kastélyt és a parkot az épitkezés kezdetétől számitott 24 év rnulva már mai allapotáhan mutatják, de ez a mai állapot a közölt tervrajzból elképzelhetően kifejleszthető.

Az a megállapításunk, hogy Fényes Miklós a hochbarokk tervet a rokokó kor jellegzetességeihez fokozatosan vitte közelebb, arra vonatkozik, hogy a park a virágtáblás kertépítés korára emlekeztető, gazdag rajzolatú, de elaprózott és régies előtere Jacoby rnetszeteiben már nagyszámú vendégseregnek enged teret, a park ligetei pedig kinai házaikkal, antik templomaikkal, labirintusaikkal, hintáival és remeteségeivel már egész más világot tükröznek, mint amely a mü elindítását sugalmazta. Versailles-ben a férfikora delén álló Fényes Miklós saját főúri becsvágyának művészi megformálását látta és legszivesebben talán hazavitte voIna az egészet úgy, amint volt, de lemásolni megváltozott viszonyok között semmit sem lehet s talán ez volt a szerencse.

A feszes kereteket jelentő geometrikus szerkezetű parkha a kor rokokó vendégei más életet vittek, mint amely annakidején a barokk Versailles-t létrehozta. A ceremóniákra készült grandiózus Versailles mintájára létesülő parkban rokokó dámák mulatnak a parasztok birkaevő versenyén, és huncut bécsi párok surrannak az ünnepélyes hatású vue-kről az erdő tekervényesebb útjaira...(13)

Eszterháza - bár ideáljának a lenyügöző hatalmat tükröző Versailles-t tekinti - korának társadalmi erőitől ájtformálva, a jétékos rokokónal köt ki.

Az 1760-84-ig terjedő 24 év a park berendezésével, diszeinek és játékainak gazdagításával telik el. A tüzvész áldozatául esett operát 80-ban újjáépítik, 82-ben pedig cascade-ok épitése foglalkoztatja a herceget. Grúz mérnök szobrokkal díszitett terveket készit hozzá, de úgy látszik a hercegnek ez a terv nem tetszik. Új terveket készíttet 1783-ban. Ezek a cascade-ok kerülnek kivitelezésre és amint az egy elszámolásból kiderü1, sokezer téglát használnak fel hozzá az uradalom fertőszéplaki téglagyárából.

A cascade-ok elhelyezése a 3 sugár-allée összefutásánál adódó ivben történt, a fő allée-től jobbra és balra, amint azt a pozsonyi kiadvány metszetei közül a második - (ez 1782-ben készült) - már fel is tünteti.

A parkról alkotolt fogalmunkhoz és az itt folyó élethez egy-egy részleteet a nagy és tarka képhez egy-egy mozaikkövet szolgáltat a levéltári kutatásaink folyamán a 44. kötegből előkerült 1530. számú kerti lugas, a 43. köteghől előkerült 1356. számú kínai ház (tánc és teaház remekmű tervrajza) és Pietro Travaiának egy diszletterve - a 42. kötegből 1376. számmal - alighanem az operaház részére, végül egy gyökértépő herendezés rajza és egy elszámolás a Fertőszentmiklós közelében épített Monbijoux nevü Lusthaus kerti munkálatairól.

Igen érdekes még a Fényes Miklós iratai közül most előkerült gyermekrajz, mely a N.E. (Nikolaus Esterházy) rnonogramm után ítélve alighanem Fényes Miklos kezeitöl származik.

De a részletek után irányítsuk tekintetünket újból a mű egészére, és próbáljuk meg helyét megtalálni a kor európai müvészetében. Ha a XVIII. század második felének, tehát a park keletkezési és fénykorának európai müvészetét tekintjük, meg kell állapítanunk, hony valamennyi müvészeti ág közül talán a kertépités tükrözi legjellegzetesebben ezt a kort.

Azok a társadalomformáIó hatások, melyek a század közepétöl kezdve Anglia felől éreztetik hatásukat a szárazföldon, a legtöbb európai nép életében viharos kort jelentenek. A polgárság rálép a hatalomhoz vezető útra s ennek következtében két kultúra váIik el egymástól. Müvek és események érdekes szinekkel szövődnek egybe s ha ezt a forrongó kort, melly végül is a francia forradalomhoz vezet, meg akarjuk érteni, egyszerre kell tekintenünk valamennyi megnyilvánulásában.

Franciaországban Rousseau fellépte előzi a bennünket érdeklő időszakot. hatására megváltozik a kor természetszemlélete. Rousseau a magános emberi kéztől érintetlen természet fennségét dícséri, az égbe meredő sziklák és zúgó vizesések nagyszerűségét, komor ködbe burkolt, fenyőerdős magaslatokról beszél, jéggel borított hegyfokokon csillogó napsugárról, harmatos üde erdőkről, melyekben madarak csiripelnek.

A dekadenciába hanyatló feudális társadalom már nem tudja Rousseau-t a maga számára hasznosítani. A fenséges hegyfokok helyett galamdúcos majorságokban és Le Notre parkültetvényeiben selyemruhás pásztorgrófnők fáradtan fejik a teheneket. Az illuzió rózsaszín látásában polgári pásztorjátékok válnak divatossá. (Persze a nép egyszerű fia másképpen fest majd a francia forradalomban, mint amilyennek a század első felében a pásztorjátékok elképzelik.) (Muther).

Az egyszerűségre való vágyakozás azonban mégis eltölti ezt a korszakot és a rokobóból a görög világhoz juttatja. 1755-ben építette Soufflot a Pantheont Grirnm pedig igy ír 1673-ban: ,,Nehány év óta kezdik felkeresni az antik építményeket és alakokat. Olyan közkedveltek ezek, hogy ,,á la grecque" készítenek mindent. A házak belső és külső disze, a bútorok, az ötvös munkák: görög izlés bélyegét viseli minden." Ezek a hatâsok érezhetők Eszterháza Vénusz-, Fortuna-, Diana- és Naptemplomaiban, a görög istenszobrokon s a ,,játékpiacokon" előadott tragédiákban is.

A görög világhoz vezető fonalat a polgárság is kezébe veszi s kialakitja belőle a diadalra jutását kísérő klasszicista müvészetet. 1762-ben jelent meg Stuart- és Revett nagy munkája Athén régiségeiről. Winkelmann 1764-ben irta meg az ókor müvészetének történetét s egész írói tevékenysege az újra rnegtalált, újra felfedezett antik világ dicsöitése volt. A kor feudális társadalma közben érzi, hogy ideje lejárt. Mintha vesztüket éreznék, egyre súlyosabb melankólia üli meg a lelkeket. Sirhantokat és rnauzoleumokat építenek és urnákat a fajdalom kendőivel. Azt hitték, hogy az erényhez és az idillí egyszerűséghez való visszatéréssel elhárítlhatják a romlást, de most, mikor lassan megérkeznek a fekete gondok: gondűzőnek, Sans-souci-nak hívják a falusi nyaralókat.

A kor kertjeiben bánatosan susognak a nyárfák, koronáik sirokra vetik árnyékukat. Szomorúfüzek hajtják le ágaikat és a feliratok a földi dolgok mulandóságára emlékeztetnek. Divatba jön a ,,bleu mourant", a haldokló kék s a rézkarcokon a romoké a legnagyobb szerep. Minden mulandóhoz, szétesőhöz vonzódnak, mintha tudatában volnának annak, hogy a régi kultúra pusztulásáról van szó. Megérkeztünk a szentimentális kert jellegzetességeihez, mely a feudális társadalom pusztulásának vetülete a kertépitő művészetben. Eszterházára ez a probléma nem jut el. Fényes Miklóstól távol áll a bágyadt haldoklás érzése s míg rokonai Tatán szentimentális kertet telepítenek (1783-ban), ő a cascade-ok épitésével foglalkozik. Erőltetett dolog is volna a Fényes Miklós lelki alkatától oly távoleső szentimentális kor jellegzetességeit kimutatni Eszterházában. A mű alkotójának nem élménye - az akkori magyarországi társadalmi viszonyok között - nem problémája a nyugaton végóráit élő arisztokrácia rossz előérzete. A parknak egy szentimentális kor divatjaként berendezett részlete van, a remeteség.

A század második felében az irodalomban Németország veszi át a vezető szerepet. A királyokról és az államférfiakról szóló tragédiák helyébe a polgári körökben játszódó darabok lépnek. A kezdetben józan polgári erkölcsöket hirdető korszak után a vad zsenialitásért való rajongás következik. A régi emberekért, nagy teljesítményekért kezdenek lekesedni. Őrült lovaglásokban, éjszakai korcsolyaversenyekben és egyéb virtuskodásokban tesznek túl egymáson. A nyers erő és bátorság válik ideállá. S a szelid írói nemzedék után új, harcias következik, mely vérrel és vassal szeretne új világot teremteni. Az 1774-ben megjelenő Werther szerelmi történet ugyan, de egyuttal egy ifjú titán kinyilatkozása is, aki szabadságra törve, a társadalom összes választófalait ledönti. Nemsokára Schiller következik, minden létezőnek hadat üzenő ifjúkori művekkel, Franciaországban pedig a forradalom, mely előtt már gyűlöletes az arisztokrácia minden megnyilvánulása.

A kor megváltozott természetszemlélete a vad, sötét erdőket, sziklákat és vihartálló fenyőket ünnepli, azt a fenséges és ünnepélyes természetet, melynek tiszteletére a század végefelé Európaszerte kezdik a francia kerteket angol tájkertté alakítani.

Bár távol áll és elmarad e kortól mindaz, amit Eszterháza tükröz, de annál közelebb áll hozzá maga a regénybe illő teljesítmény, amely ezt a parkóriást a Fertő mocsárvilágából létrehozta. Az angol tájkerti hatás csak a vue-kkel szegélyezett erdő kanyargós útjaiban mutatkozik a vadaskert természetformálta szépségében.

Eszterháza az elmaradt feudális Magyarország óriástükre. Fényes Miklós személyes műve, mely a korból annyit tükröz, amennyi a kor feudális társadalmát és Fényes Miklóst ebben az időben belőle eltölti.

Ha Fényes Miklós müvét a haladó kor szemével nézzük, meg kell állapítanunk, hogy lényegéhen már keletkezésének idején a múlté. Ez az oka korai hanyatlásának is. Esterházy Miklós halalával fénye ellobban (1790). A többezer lámpával kivilágított kertre a század végén az elhagyatottság csöndje borul. Az elromlott cascade-ok ólomcsöveit ellopdossák, sa tölgyrengetegbe vágott sugárirtásokon törött szobrok között süvít a Fertő szele. A nagyhírű Haydn-zenekar szétszéled s Eszterháza a századfordulón már az enyészeté. (15) A figyelem Kismarlonra terelődik, a klasszicista kertépités első jellemző magvarországi alkotására.

Ha Eszterházát az egyszeri vállalkozás jellemzi, akkor Kismartont a folyamatosság.

Virágtáblás, francia stilusú, (17) majd angol tájkerti múltja a magyarországi kertépités három nagy fázisát mutatja. Bennünket rnost a 3 fázishól főleg az utolsó, az angol stilusú tájkert érdekel.

A kastély előtt fekvő területet, melyre nézve Gervaia tervét bemutatjuk, Rothenstein így írja le (1772-ben). ,,A földszinti nagyteremből hídon át jutottunk a kertbe, mely nagyon gyönyörű. Nagy parterjének táblái világosak és közepén szökőkút van. (A parteren túl a kilátást gyertyánkapuk és rácsozatok zárják le. Itt sok narancsfa áll.)"

Ennek a leírásnak a Pölt-féle rajzok (háromféléről tudunk -- a harmadik itt publikálva, 42. köteg 1562.szám, évszám és signatura nélkü1)(53. ábra) és a Gervaia rajz is nagyjából rnegfelelnek, ellenben a leirás további soraiból, mely a kert jobbkézfelőli részét írja le, kevésnek érzik Rothenstein lelkesedése ahhoz, mely a Pölt-féle rajz akármelyikének megvalósulása esetén indokolt lett. volna: ,,Itt a partertől jobbra és balra - irja Rothenstein - sok gyertyánsövény van s a nyírt sövények között rácsos kerti lakok vannak, ezekea túl pedig vadgesztenyefasorok. A kert végén egy kis tó terül el, melyet szobrok díszítenek. A tavon túl van a hercegnő állatkertje. (A hercegi levéltárban szintén láthatjuk az állatkert rajzát évszám és szerző nélkül 2. köteg 1383/1. szám). ,,Ez szép földszinti épület díszes szobákkal. Itt a legszebb tyúkok láthatók, melyek különböző országokból származnak. Az állatkert mellett szép, virágos kertecske díszlik, oldalán csinos kerti-lak."

A Jacoby-féle vadaskert rajzból és a lelkesedés nélküli leírásból azt a következtetést kell levonnunk, hogy Kismarton díszes franciakori kertje lényegében csak közvetlen a kastély előtti területre szorítkozhatott.

Ha felvetjük a kérdést, hogy mit jelent az angol kert általában akkor valami tájképhatâsú természetelvű elrendezés képe lebeg a szemünk előtt, ahol a kompozició egységét és zártságát nem a mértani elemek kapcsolata, hanem a képi hatások összessége adja. Az angol kert kerü1 minden szimmetriát, mindent, ami a szó iparmüvészeti értelmében dekorativ. A díszitő hatásokat a növények festői csoportositása adja benne, s a kert tervezésénél a térbeli dimenzió mellett nagy fontosságot nyer az időbeli dimenzió is. Karakterére nézve éppen a francia kert ellentéte. Míg a francia kert az építészeti elv uralmát jelenti, a növények belülről induló fejlödése felett - addig az angol kert erre a belülről adódó fejlödésre bízza a terv megvalósulását és erre alapozza kifejlödés után a kert hatásait. Mig a francia kertnek eleme a szimmetria és a geometrikus épitészeti elgondolás, addig az angol kert eleme a képi értelemben vett aszimmetria és annak a természetelvű gondolkodásnak az érvényesülése, mely épitészeti elvek mögött a növény magától-formálódó, szépségének adja át a vezető szerepet.

Arra nézve, hogy a tájkert fogalma miért forrt össze ezidőben az angol szóval, a következökben találunk indokolást. Egyrészt maga az angol lelkület alapjaiban más mint a francia. Elmondhatjuk, hogy amilyen jól érezte magát a fegyelmezetlen francia a fegyelmet mutató nyírott kertben, olyan szabadnak és feloldottnak érzi magát a fegyelmezett angol a természet szabadon alakuló formái közölt. Másrészt angol viszonyok között sohasem hágott az önistenítés a francia parkban megnyilvánuló fokára. (Az angol kertépités múltjára nézve érdekes megfigyelnünk, Szepsi Csombor Márton "Europica Varietas" cimü útleirásából Jakab király kertjének ismertetését 1620):

,,Mikor az Westmünstertől az ember az király palotái felé feljő, szép két faragott kőből csinált és szép statuákkal ékesitett kapun kell béjönni. Itt az béjövőknek balkeze felöl vagyon egy szentegyházformára épitett ház, ebben vagynak sok különbféle játszóhelyek, kiben lapdát,kiben tekét, kiben karikát, kiben golyóbist játszódnak. És ha bemégy, az kertben elcsudálkozol a kertnek rnivoltán, de főképpen az bennejátszóknak szép rendjin, kik némelyck követ hánynak, némelyek rudat, némelyek küszködnek, ugrosnak, némelyek főképpen az ifjú asszonynépek és gyenge szűzek énekléssel vetekednek. Mindezeket meglátván az poéták Olympusát és Helikonát félretéve az helynek gyönyörűségén álmélkodnál. Az egész kertben aláfoly egy folyóviz, mely a kertet kétfelé szakasztja: az egyik fele játéknak és a király halastójának mellyben sokféle víziállatok, gödények, récék, tengeri hollók, hattyuk vagynak - rendeltetett. Az fele penig vadkert, de úgy hogy mindenfelől bele lehel láthatni. Sok vadak benne, szarvasok, fejir és fekete nyulak, úrökrök, özek, fekete bialok s az többi. Ez kert elött mindjárt az király palotái - némelyik csak téglaépület, némelyik penig faragott kö, mindeneknek szabad bémenése. Az udvarban nem kérdik mit keressz, vagy miért jöttél".... ,,Ezeket a palotákat mindenfelől mulatókerlek fogják bé és azonkivül is ez városban számtalan sok hársfákkal megültetett sétálóhelyek, játszóterek elannyira, hogy Olaszország kívüI nern hiszem hogy egy ország városát ezen felett mutogathassa. És az ki angol királynak kerteit udvara népét és paIotáit megláthatta ez városban, semminek itéli az Németországnak kelletlen muzsikáit.

Érthetö ezekután, hogy Angliában a francia kertépítésnek rövid életü múltja van. Az angol lázadt fel legelőször ,,a növény barbár megcsankitásának divatja" ellen. Náluk a tájkertépítés múltjának lélektani alapjai vannak.

Megállapithatjuk, hogy az angol bizonyos nosztalgiával viseltetik a természet szépségei iránt. A ködös ország kertészeti lapjai, albumai, Prospektusai, de nagymúltú tájfestészete is szereti a napfényt. Gyakran örökítik meg, mert ritkán van benne részük. Ugyanigy a kertjeikben azt a természetet szeretik, melytől civilizált életmódjuk következtében elszakadtak, azt, ami Angliában oly kevés: a természet magától adódó szépségét.

És egy másik negatív vonás is a tájkerti stílus felé sodorja az angolokat. Ez pedig a stilizáló kedv hiánya. Megállapithatjuk, hogy a stílusformálás mint kulturtevékenység legelevenebb a Földközi-tenger népeiben. A civilizáció tekintetében elöljáró népek a stilusformálással hadilábon állnak. Mintha a stílus melegben vagy lustaságban tenyészne, mintha a szemlélődő semmitevésnek volna a világa. A hűvösebb klimán a szorgalmas, számitó praktikum országaiban háttérbe szorul a stilizáló kedv s helyét átveszi az idegen stilusok elfogadása és felhasználása - vagy a speciális helyzetű kerttervezés esetében a természetnek úgyszólván alakítás nélküli elfogadása. Ez nem azt jelenti, hogy a tájkert általában inkább mellőzhetné az alakítás és formálás minden müvészi tevékenységre egyformán jellemző előfeltételeit, de speciálisan az angol tájkert esetén, a természetnek ez a stilizáló készség hiányában való elfogadása valóban fennforog. Ami a stilusformáló készséget illeti, az a századforduló előtti viharos időkben háttérbe szorult az európai szárazföld egyéb országaiban is. Nem is lehetett ez máskép az új társadalom porondra lépésének idején. A porondra lépő polgárság alkotó erejét elsősorban helyzetének biztositásában éli fel. A szépet először nem létrehozni, hanem valamely már meglévő szépben megtalálni tudja. Diadalát a görög világ alkotásaival ünnepelte - kertészetileg pedig azzal a szabad természettel - melynek legformásabb kerti megnyilvánulásait az angol tájkertben találta meg. Innen a XIX. század klasszicizmusa is a vele szoros egységbe forrott, ú. n. angol tájkert.

E kor kertesztetikáját külföldön talán legjobban Goethe ,,Vonzások és választások" c. társadalmi regénye tükrözi. Ebben valósággal biológiai módon szövődnek az emberek egymáshoz való vonzalmai s a regény újszerü paradicsomi hátteréül egy park berendezése szolgál, mely jó alkalom arra, hogy Goethe a regény szereplőinek nézetében a kor egészen új kertesztetikájának kialakulását mutassa be.

Magyarországon az átmenet a francia stilusból az angol tájkerti stílusba két esztéta munkáiban tükröződik. Az egyik Petri Bernhardt, a másik Kazinczy Ferenc. A francia forradalom elől Magyarországra rnenekült Petrri Bernhardt az angol tájkerti hatásokat - az arisztokrácia szempontjából - dekadens szentimenlális tájkertté értékeli, a haladó eszméért hétévi fogságot szenvedett Kazinczy Ferenc pedig az angol tájkertet a feltörő polgárság klasszicista szellemében ünnepli. Petri szentimentális leírásokkal egészíti ki tájkertjeit, Kazinczy pedig a természet teljes vezetőszerepéért küzd benne. ,,Most tehát egy rövid teoriáját az anglus kertészségnek - irja 7 pontba foglalt kertesztétikai értekezésében - s egy kis utasítást azoknak. akik anglus kertet akarnak állitani." - ,,Láttuk, hogy az egyenes hosszú utak, a nyirbált gesztenyék, az eleven falak, folyósók, ernyők ellenére vannak a természetnek: láttuk, hogy az igy nyírbált fa mindig nyomorék fa, s abbahagynánk a Le Nôtre-i kerteket. De visszatértünk-e a természethez - írja továbbá - (s itt támadja a szentimentális kerteket, melyeket ,,görbe útú bábszerekkel felcifrázott kertek"-nek nevez). Végül hitet tesz az angol kert mellett: ,,A nagy stílusú angol kert az, midőn az idegen nem kertben, hanem szép természetben érzi magát."

A tájkert fognlmának s hazai értelmezésének ilyen tisztázása után Kisrnarton angol parkja nem okoz olyan problémát, mint Eszterháza.

Amilyen fontos volt Eszterháza esetében a park keletkezésének és egész rnűvészi megjelenésének szempontjából az épittető egyénisége, olyan másodlagos fontosságú Kismarton esetében. Nem mintha a XIX. század elsö éveiben Kismartonban építkező Esterházy Miklós kulturáltság, müvészet-szeretet, vagy pazarlásig menő gyűjtö és épitő szenvedély tekintetében elmaradt volna nagyapja, Fényes Miklós mögött, hanem azért, mert Kismarton angol parkja nem az ő személyes rnűve. A kastély és a park átépítését Esterházy Miklós a nagy tehetségű Charles Moreau-ra bízta, aki az akkori kor divatja szerint a Carlo Martino Carlone-féle XVII. századbeli barokk várkastélyt klasszicista stilusban, a régi francia kertet pedig kibövített területen, az új épülethez illő tajkerti stílusban átalakította. Ezidőben a kor feudális társadalma Magyorországon még virágkorát éli, de kulturális tekintetben rnár nem zárkózik el a nyugaton diadalra jutott polgárság új müvészeti szellemétől. Ez az oka annnk, hogy Kismartonban -- bár az épittető még az arisztokrácia - a tulajdonképpeni szellemi hangadó benne már az arisztokrata körökig feltört polgárság.

A herceg egyre nagyobb arányokat öltő képgyűjtését tulajdonképpen nem is ö, hanem polgári származású festője, Fischer József irányitja. A Leopoldina csarnok részére az új klasszicizmus legünnepeltebb mestere, a polgári származású Canova készít márványszobrot, a hercegné névünnepére Bethovennél rendelnek rnisét, aki 1807. szeptember 13-án maga vezényli művét a kismartoni kápolnában.

A kastély mögötti park közel 100 holdnyi. Felfut egész a Lajta hegység gerincéig. Kápráztató természeti szépségek találkozóhelye, olyan dendrológiai ritkaság, melynek 130 év óta csodájára járnak a botanikusok. A parkban 3 tó van. Müvészettel kiképzett partjukon bámulatos nyugalom ömlik el. A természet szelleme sehol nincs igába törve, semmi keresettség. A fák paradicsomi mennyezete hajlik fölénk, a vizen hattyúk szántanak és körül virágok ezrei. Madarak, lepkék és bogarak zenéje várja a jövevényt. Verseket, muzsikákat ont minden - és ahogy egy életrajzból olvassuk - ,,a ritkaságszámba menö fák dombról dombra küldik a nagy Haydn és Beethoven dallamait". A kastély régi oszloprendje és a napfényes természet a klasszicista művészet eleyeumi egységbe olvad itt.

A herceg türelmetlen gyüjtöszenvedélye mellett a park is a polgári szarmazasú Niemayer Antal kertésznek köszönheti virágzását. A Világ minden tájáról hatalmas összegekért érkeznek ide növényi érdekességek és Kismarton a XIX. század első éveiben a Magyarországra érkező disznövénykuriózumok kapuja. Rapaics szerint a muskátli is a kismartoni hajtatóházakban jelenik meg először Magyarországon, a rnonarchia első gőzgépét is itt alkalmazzák. A kismartoni park és kertészet növényanyagáról sem a Csaplovich, sem a Böhnis-féle leírás nem ad képet, s így csak az volt eddig ismeretes belőle, amit egy Uhl nevü ajándékozó Kismartonból eljuttatott a szenci gyüjteménynek.

Levéltári kutatásaink eredményeképpen most előkerült az az inventarium - 1823-ból - mely 1826-os kiegészitéssel a kismartoni parknak és növényházainak teljes anyagát tartalmazza, mintegy 3000 fajtát, fajtánként 14 adattal. Ebben Niemayer Antal főkertész Joseph Föedisch nevü utódjának adja át a virágkorat élö kertészetet. (21) .

(21) Vegyes leltárak. 120-as tétel 1823-évből. INVENTARIUM aller in den Treiberei-Abteilungen des Eisenstädter hochfürstlichen Schlossgartens befindlichen Bäumen, Gewächsen und Pflanzen, so wie auch in der Nötzlichen und Pflanzen, Gartenanlage in Freien. Esterházy levéltár 2211. conspectus alapján.

A kor tájkertjeinek értékelését a növényanyag vezető szernpontjai miatt gyakran azok a ritkaságok szabták meg, melyeknek mohó gyűjtése a XIX. század első éveinek szokása és divatja volt.

Tanulmányom célja azonban sem Eszterháza, sem Kismarton esetében nem a parkok leirása volt, inkább azoknak a szálaknak felfedése, amelyek rninden eseményt és kultúrrnegnyilvánulást a korszellem egységébe foglalnak össze. A kismartoni inventárium ismertetése külön tanulmányok célja lehet. Ezek a tanulmányok majd megvilágitjak azt a hihetetlen nagyarányú kertészeti apparátust, ami ezt a parkot a kor egyik legérdekesebb, megnyilvánulásává avatja. A Rivierára emlékeztető éghajlatú Kismartonban olyan narancs- és citromkultúra volt, mely ma is bámulatba ejt minket. Az ujdonság-számba rnenő muskátlinak is vagy 50 fajtája virágzott az üvegházakban. Ezeknek az üvegházaknak a tervrajzai is most jutottak a kezünkbe.

És mosl röviden tegyünk összehasonlítást: fejlödést jelent-e Kismarlon parkja az eszterházival szemben? Két oldalról megvilágított fcleletet adhatunk. Egyrészt, ha azt nézzük, hogy a két mű (bár mind a kettő a feudális Magyarország viszonyai között keletkezett) a világ társadalmi fejlődésének milyen hatalmas lépését tükrözi, akkor Eszterháza francia barokk kertjével szemben a kismartoni ú. n. angol-tájkert fejlödés.

De ha az összehasonlitást abból a szempontból tesszük, hogy melyik park alkalmazza magára korának szellemét és slilusát találóbban, akkor azt kell megállapítanunk, hogy bár Kismarton időszerűbbnek tűnik a kor magyarországi társadalmára nézve, a találóbb mégiscsak Eszterháza.

Haladó hagyományaink szempontjából Eszterháza értékét sajátos, egyszer előforduló jellege mellett régi kora és az is fokozza, hogy ma is Magyarorszag területén van. Eszterházának, rnint az ország úgyszólván egyetlen meglevő barokk-kori kertemlékének megőrzése felelőséggel járó feladatunk, nemcsak azért, mert tanulságos, nagyvonalú és szép, hanem azért is, mert a süttöri nagy mű sok, kisebb helyi mesterember igyekezetének, a dolgozó magyar nép munkájának eredménye.

A volt Esterházy-levéltár kertterveire Voith Pál hivta fel a figyelmemet. A levéltári gyűjtés anyagát Valkó Arisztid bocsátotta rendelkezésemre, Ormos Imre professzor pedig kutatásaimban értékes észrevételekkel adott irányítást. Ezért ezúton mondok köszönetet.

13. Pedig Vályi A. Magyarországnak leírása Buda 1799. II. 373-8. oldal közötti leirásából olvashatjuk, hogy ,,a kertet leábrázoló árnyéktartók (napernyők) osztogattattak ki a kertbeli útaknak konnyebben lehető megtartásokra ..."

(15) A Tudományos Gyüjtemény 1824. III..kötetében ,,Utazasbeli jegyzetek..." c. cikkben ez olvasható... Ha valaki Eszterházának .... teszi vlzsgáIását, sok jeles.... készülékeket lerontva, sok alkotásokat elhagyatva talál" ..., a játékszínekben széna tarttatik, (egy ilyen jatékszíntérröl fogalmat nyujt az Eszterházy családi levéltár XLIV. köteg 1541. számú rajza, 53. ábra).....

(17) A franciakert korához érdekes adalékul szolgál az itt közölt Gervaia Louia terv (E. csl. lvt. 44. köteg, 1515.) évszám nélkül, melyet a toscanai mester a kastély előtt elterülő parter részére készitett. Feladatául annak a részletnek megoldását tűzi ki, mely Pölt Mátyás tervében is a kastély előtti területen látható. Nem tudhatjuk, hogy ennek a kiváló mesternek nincs e szerepe az Eszterházy parterrajzok tervezésében is. A levéltári kutatások még érdekes idevonatkozó eredrnényekkel járhatnak. Ami a Pölt-féle tervet illeti, ha az 1754-ben -- amint Rapaics Magyar Kertek c. könyvében (122. oldal) megállapítja - megvalósult volna, látható lenne az 1759-ben készült Jacoby--féle vadaskert metszetén. Ennek a metszetnek amellett, hogy arra hívja fel a figyelmünket, hogy a nagyarányú francia park legalábbis 1759-ig nem valósult meg, még egy érdekessége van: ugyanis rajzolóként (éppúgy mint az Eszterházi metszeteken) Jacobyt tünteti fel. Viszont szerepel rajta a rézmetsző neve is. Tehát ezzel eloszlik az a kétségünk, hogy Jacoby az eszterházai épitkezéseket illetően nem csupán rézmetsző lehetett-e.