Zenélő és ütő toronyórák hajdani Esterházy kastélyokon

Valkó Arisztid

Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei. II. 1955. 280-287 old.

a kastély építésének utolsó szakaszában, 1768. évben szereltette fel az órát, mely hazánkban a legnagyobb ilyen alkotások egyike. Az óramű a második világháború alatt súlyosan megrongálódott.

Barokk kastélyaink némelyikének oromzatán, váltakozva találunk figurális díszítéseket, ritkábban órákat

Az eszterházai (mai nevén: Fertőd, Sopron megye) volt Esterházy-féle kastély órájának készítésére és felszerelésére vonatkozóan, értékes művelődéstörténeti adatokat találunk az Országos Levéltárban őrzött "Esterházy család irataiban". Ezeknek a művelődéstörténeti iratoknak feldolgozását megkönnyíti az Iparművészeti Múzeum Adattárában fekvő képanyag, mely a kastély egykori külsejét, berendezési műtárgyait őrizte meg számunkra.

Esterházy "fényes" Miklós (1714-1790),. A három Esterházy kastélyra: Eszterháza, Kismarton és Köpcsény, a XVIII. század második felében szerelik fel az órákat.

Eszterházán és Köpcsényben a középrizalit timpanonjába, míg Kismartonban a várkastély egyik tornyába építették bele az óraműveket.

Az Esterházy családnál a különféle álló, fali, dísz- és egyéb órák gyűjtése, vásárlása nem tartozott a ritkább esetek közé. Az inventárak azt igazolják, hogy az eszterházai kastély 126 helyisége közül csaknem mindegyikben voltak órák, sőt a herceg lakosztályában egyszerre több is mutatta az időt.1 Miklós elődje és bátyja, Pál (1711-1762) nemcsak Eszterházán, hanem Kismartonban (volt Sopron vm.) és Köpcsényben (volt Moson vm.) is előszeretettel építkezett és e kastélyok külső-belső díszítésére sokat áldozott.

A rendelkezésünkre álló adatok szerint a kismartoni várkastély óráját is ő alakíttatta át és építtette újjá. Az óraműhöz, mint nagy zenebarát, különleges muzsikáló szerkezetet is készíttetett. Ehhez a kaputorony elromlott harangjátékának alkaltrészeit is felhasználtatta.2

1750-1752 közötti években nápolyi követ volt. Innen küld utasításokat Herbewiller kormányzójának. A bennünket közelebbről érintő rendelkezéseinek egyike szerint, azt kívánja Herbewillertől, hogy kerestessen egy olyan mestert, aki a kismartoni kastély óraművét meg tudja javítani, illetve képes azt átépíteni. Kívánsága az volt, hogy mire nápolyi hivatali megbizatása lejár, a kismartoni várkastély zenélő óraműve is elkészüljön.

A kormányzó 1752. évben Pretauer János bécsi órásmesterrel köt - a herceg nevében - szerződést.3 Az egyezségi okmányok szerint, az órához harangjáték is tartozott, amelyet úgy kellett megszerkesztenie, hogy az huszonnégy óra leforgása alatt négyszer szolgáltasson zenét, éspedig reggel hat órakor, délben, este hat órakor és éjfélkor. E szerkezet harangokból, sípokból, zongoraszerűségből és ezeket mozgató hengerből állott s a fenti időpontokban önmagától más és más dallamokat játszott. E művön a zenejáték akkor indult meg, amikor az óra egészet ütött, majd ezt a nagy harang megismételte. A melódiák lágyak, könnyűek voltak és azokat a játszóműnek érthetően, tisztán kellett visszaadni.4 A szerkezet 8 dalt vagy egyéb áriát tudott lejátszani. Esterházy távollétében, a zeneművek kiválasztását Herbewiller ízlésére bízta, de kikötötte, hogy a dalok közismertek és franciák legyenek.5 A zenélő-szerkezet érdekességét még az is fokozta, hogy a lejátszásra kerülő dalokat időnként változtatni lehetett, és így a zene sohasem vált unalmassá.

A zenejáték hangterjedelmét a későbbiekben növelték, amit úgy értek el, hogy az eleinte bekapcsolt 14 kisharangot több darabbal szaporították. Pretauer a maga nemében mesterművet alkotott. Megjavította a zongorát is, amelyet ha kiiktattak, még külön is lehetett azon játszani. Ez akkor vált szükségessé, ha valamilyen szerkezeti hiba folytán a játszómű nem működött.

Az egyezség szerint Pretauer a munkáért 1200 forintot kért. Előlegül havonta 15 forint élelmezési pénzt kapott. Pretauer az elkészült toronyóra karbantartására, valamint a szerkezet időnkénti felhúzása fejében, 1752. augusztus 16 - 1753. december 31-e közti időben, mint szerződéses udvari órás, 248 forint 15 krajcár javadalmazást vett fel. A szerződést 3 évre kötötték. Előírták, hogy az óraműhöz szükséges réz, ólom, vas és egyéb fémalkatrészeket, továbbá a hangsípokat és vonószerkezetet ő előlegezze.

Esterházi Pál nápolyi tartózkodása alatt az olaszországi harangjátékokat is tanulmányozhatta. Erre vallanak szakszerű utasításai, levelezései.

A kismartoni toronyóra és harangjáték ismeretes volt Esterházy Miklós előtt is, amikor ő másfél évtized után 1768. évben, Eszterháza főépületének homlokzatára szereltet fel óraművet. Őt azonban, mint jó muzsikust, az óramű mesterkélt, erőltetett zenéje nem érdekelte, mert ez időben már Haydn és világhírű zenekara szórakoztatta, Eszterháza pedig az operaelőadások zenéjétől volt hangos.

Esterházy Miklós azonban nagyon kedvelhette a kisebb fajta zenélő- és egyéb díszórákat, melyeknek több darabja udvari emberétől, a sokoldalú Niemetz Primitivustól származott.

Az eszterházi kastély homlokzatára szerelt nagy ütőóra, a célszerűség mellett dekoratív jelentőségű is volt. Míg az óra számlapja a cour d'honneur felőli részen a középrizalitot lezáró timpanon felületébe épült, addig annak szerkezete a torony belső aljában nyert elhelyezést.6

Számlapját stukkó-keret övezte, amelyből ma csak töredékek maradtak fenn. Egykor rokokó ízlésű stilizált akantusz levelek övezték, amelyből három felfelé hajló levéltöredék, mint koronázódísz, illeszkedik a timpanon záró csúcsába.

A háromszögű oromzat felső részén ágyúk, fegyverek, zászlók, majd klasszikus harcos alakok, trófeaszerűen helyezkednek el. Középen van Pallas Athene ülő szobra, kezében ovális pajzs és lándzsa.

A szobrászművészi alkotások Schick és Ressler mesterek vésői alól kerültek ki 1766. évben.7 A túlhalmozott trófea-csoport azonban nem rontja le azt az esztétikai hatást, melyet az óra kevesebb díszével vált ki, mivel uralkodó helyet foglal el a timpanon közepén és széles keretével, annak magasságát csaknem kitölti.

Az órának a kerti homlokzat felé is volt számlapja. Ezt a számlapot a timpanon mély árnyékot vető, profilírozott tagjai által határolt felületre szerelték fel, amelyet gazdag lombozat, széles levelek, ágazat és virágdísz vett körül. A stilizált növényi ornamentika is jobban érvényesült ezen az oldalon, mert egyrészt a homlokzat építészeti összhatása nyugodtabb, másrészt itt a háromszögű oromzat felső párkánya nem olyan gazdagon díszített. Az oromcsúcsra helyezett váza és a két szoboralak, az óra keretdíszítésével harmonikus egésszé olvad.

A homlokzatnak ez a rokokó ízlésű megoldása Hefele Menyhért építész nevéhez fűződik (1765).8

Az órának egykor mindkét oldalon sokkal gazdagabb díszítése volt. Vahot Imre: "Eszterháza, fénykorában" című tanulmányában9 megemlíti, hogy az udvari fronton az óra "gyermekek tömbével" volt díszítve, a kert felőli részen pedig "gallyazat" vette körül. Ugyanezen műben szerepel a Fuchsthaller-féle metszet, amely "Eszterházai várkastély 1784" felirattal a kastélyt, a kerti oldalról mutatja be; a metszet nem mindenben mondható korhűnek, de megvilágítja előttünk a leírásban foglaltakat és az oromzat síkjába elhelyezett órát az egész felületet kitöltő gazdag növényi inda- s virágdíszek közé helyezi.

Térjünk most vissza az óramű szerkezetéhez és hasonlítsuk össze az Iparművészeti Múzeumban őrzött XIX. századvégi fényképfelvételen látható órát a mesterek ajánlataiban szereplő adatokkal.

Nem lehet vitás, hogy a számlap két részből állt, éspedig egy külső számgyűrűből, mely fekete alapon mutatta, a sugárszerűen elhelyezett fehér római számokat, míg a másik rész a tisztán, fehéren hagyott belső felület. Ennek átmérője nagyobb, mint a kisebbik mutató hossza.

Mind a két mutató sárgarézből készült, hogy az időt már messziről lehessen olvasni a számlapról. A mutatónak az a vége, mely az órákat jelezte, két domború dísszel bővült stilizált nyílhegy volt; az ellensúly része, vagyis a másik vége, félhold alakot mutatott. Mindkét mutatóvég azonos súllyal bírt, tehát a mutató ki volt egyensúlyozva. A mutatók külsőben azonosak, méretben azonban eltértek egymástól.

A mutatók tengelyére, belülről egy olyan számlaphoz hasonló tárcsa volt iktatva, melynek segítségével percekre menő pontossággal lehetett azokat beállítani.

Az óra a megállapodás tartalmából következtetve, angol szerkezetű volt és egy 8 láb (2,50 méter) hosszú inga ("Englischer Perpendicl) tartotta mozgásban.

Az "angol járat" megítélésünk szerint a Graham-járat, melyet 1715. év körül talált fel George Graham (1673-1751). Másképp nyugvó anker-járatnak, vagy horgony-járatnak is szokták nevezni. Mindenesetre a felszerelés időpontjában, mint a legtökéletesebb járat volt ismeretes.

Az óramű hajtószerkezetét csak igen körülményesen lehetett a harmadik emelet aljáig nyúló oromzat belső részén elhelyezni, mivel a mindenhol beépített tér s a nagytömegű torony, "Belveder" nehezítette a felszerelést.

Az egyik órásmester, Hartmann javaslatára egy biztosító csigasort is szereltek fel az órasúlyok számára. Ő számította ki a mutatót hajtó tengely hosszát 15 ölre (ez körülbelül 28,50 méter) és ennek súlyát, melyet ő 110 fontra becsült.

Ez a mutatókat forgató tengely "Zeuger Stangen", az udvari és kerti homlokzat számlapjain, tehát mindkét oldalon, egyszerre mutatta az időt. A tengely a torony hosszabbik oldalán haladt át, csuklós villákkal és fogakkal volt felszerelve s csapágyakban mozgott.

A kivitelezésre Hartmann József10 és Gstettner János bécsi órások egyenlő eséllyel nyújtották be ajánlatukat. A két számadás lényegében egyezett.

Hartmann a helyszínen szemügyre vette az épület azon részét, ahová az óra kerül, megállapította nagyságát, súlyát, hajtóművét s feltárta a kivitelezés és felszerelés során előálló nehézségeket. Árajánlata szakvéleménynek is fogható fel, mivel javaslatából többet átvettek. Így a biztosító berendezés, a henger beiktatkása a 24 súllyal, csak az ő tervében szerepel. Az óramű összsúlyát: 5-5,5 mázsában állapította meg, elkészítéséért pedig fontonként 1 forint 6 krajcárt kért.

Miklós, nem tudni mi okból, a másik órás, Gstettner11 ajánlatát fogadta el. Ez pénzbelileg kedvezőbbnek látszott, amennyiben Gstettner az óra áráért fontonként csak 1 forintot kért. A szerződésben megjegyzi, hogy az óra súlyát, súlyok nélkül négy mázsára tervezi, ez azonban csak hozzávetőleges súly és amennyiben több anyagot dolgozna bele, úgy fontonként arányos megtérítést kér. Ha pedig történetesen az óramű súlya kevesebbet tenne ki, úgy tudomásul veszi, hogy a megállapodás értelmében a különbözet munkadíjából levonásba kerül. Kötelezi magát, hogy az óraművet a szerződéskötés napjától, tehát 1768. február 15-étől számított négy hónap alatt készíti el és azt saját költségén szereli fel. Továbbiakban aláveti magát a megállapodásban foglalt büntető résznek, mely szerint, ha a munkával a kitűzött határidőre nem készülne el, úgy az őt megillető pénzösszegből naponta 1 forintot vonhatnak le fizetés alkalmával. A herceg a felszereléshez ácsokat, szállításhoz pedig ingyenfuvart bocsátott rendelkezésére s viselte az ólomsúlyok beszerzésének költségeit. Gstettner kötelezte magát, hogy munkájáért jótáll és a hibákat díjmentesen javítja meg.

Itt említjük meg, hogy az iratok között egy fogalmazvány12 is található, mely az óra súlyát hat mázsában és fontonkénti munkadíját 26 krajcárban állapította meg. Erre vonatkozó hiteles pótszerződés azonban ez ideig nem került elő. A készítés és felszerelés azonban a Gstettner-féle szerződés alapján megindult.

Az egykori Esterházy kastélyok közül fenti leírásunkban főleg azért foglalkoztunk az említett három kastély toronyóráinak ismertetésével, mert azok a művészetpártolásban kimagasló mecénások, Esterházy Pál és Miklós elhatározásai folytán készültek a XVIII. században. Az idegen mesterek által felszerelt órák olyan remekművek voltak, hogy azok termékenyítőleg hatottak a magyar óramívesekre.13 A hiteles mesteradatok fontos láncszemet nyújthatnak hazánk egyéb toronyóráinak történeti szemléletéhez. Köpcsény, Kismarton és Eszterháza művészeti élete a múltban egymástól elválaszthatatlan volt, egy művészi körbe vonta szerepüket az itt alkotó mesterek, művészek nagy száma.

x x x x x

1/ Esterházy Pál hitbizományi ingóságai. Az 1936.XL. tc. 10. §-a alapján hitbizományi kötöttség alatt maradó bútorok és berendezési tárgyak kimutatása. Eszterházai Várkastély. (OL. Esterházy család levéltára, fasc. 2229).

2/ ...in dem in Schlossthor zu Eisenstadt ein Glocken Spill ware, wie dann so wohl die Waltzen, als auch die Glocke annoch vorhand seynd, mithin glaube, dass die Reparation nicht viele Speesen erfordern wird. Sie beliebe, den nach eine dergleichen entweder in Neustattt, oder Wien ausfündig zu mache, der solche Reparation verstheet, und mit ihme zu reden, was er darvor verlanget? Hingegen müsse er auch nach folgende Arth gemacht werden: 1-mo/, musste diese Glocken Spiel in der fruhe umb 6 Uhr, dann umb mittag, als unb 12 Uhr, wiederumb 6 Uhr Abents, und endlich 12 Uhr nachts, folglich innerhalb 24 Stund 4 mahl von sich selbesten Spillen, und zwar allzeit ein anderes Stuck.

2-do/, musste es auch auf Arth eines Clavieres gericht werden, damit mann mit der Hand auch andern Stücke spillen kunnte.

So fern sie demnach verstandige funden, und sehe werden, dass es mit leichtlichen Ankosten kann auf vorschriebene Arth gemacht worden, ware mir lieb, wann sie solches annoch in meiner Abwesenheit verförtige lasse.

Es musste aber gute bekannte Stück aufgesucht werden, welche mann leicht verstehen, und solche das Uhrwerk Gut exprimirn üsste. Neapel, 1751 jun."

(OL. Esterházy család levéltára, fasc. 713. pag. 1085.)

3/ ...Eisenstädter Schloss Uhr und alda befindlichen Clavier ist mit einen Wiener Uhrmacher, Johann Pretauer, ein Contract geschlossen und selber gegen deme, dass Er sowohl besagte Schlossthurm Uhr, mit allen requisiten: als denen Uhr tafeln, der Mond Kugl, Uhr Zeigern, als auch das Glockenspiel, mit einer messingenen Waltzen und eisenes Steften, oder Notten auf 8 verschiedene Arien, oder Musicalische Stück, wie mann ihme solche von seithen der Herrschaft aufgesetzter behändigen wird, abwechslungsweise Spillen, und nach jeder geschlagenen und auf der grossen Glocken repetirten Stund hievon spiel machen solle. Ferners aber, das gemeltes Glockenspiel, mit der behörigte Registern, dergestalten versehen müsse, wo mit die abwechslung deren Arien gantz füglich geschoben werde, annosonsten aber auch, nach dem ausser deren 14 Glocken, welche zu dem Glocken spiele gewidmet, noch andere mehrer vorfindig seynd, welche ehe dessen, eben auf dem Thurm, auf denen Claviren geschlagen worde, auch das clavier womit nach allen gefahlen darauf geschlagen worden könne, neu herstellen, und alles nemblichen: Eisen, Stahl, Messing, Kohl, Bley, Gewicht-Stimmer, Aufzug Seiler, in summa alles, was zur herstellung der Uhr, und des Glocken Spills erforderlich seyn wird, aus eigen verschaffen solle. Von seiten der Herrschaft, egra drey jähriger Caution, seiner Arbaith,

1200 Flor.

nach verrichteten Werks in zwischen aber á Conto, zu seiner Alimentation monatlich 15 Fl. pactiret werden. Eysenstadt, 1752."

(OL. Esterházy család levéltára, fasc. 719. pag 540)

4/ "... Was die Arien anbelanget vor des Glockenspill, über lasse es Ihnen, dass Sie dergleichen franzősische Bekannte Arien, nach Ihren Gusto, aussuchen mechte; nur klare und deutliche Arien seyn mechten, damit selbe gut esprimiert werden, und das mann solche deutlich verstehen mőge... Neapel, 1752."

(OL. Esterházy család levéltára, fasc. 710. pag. 142.)

5/ "... Weillen der Uhrmacher, welcher das Glockenspill einzurichten übernohmen hat, gestorben ist, beliebe Sie ein andern ausfündig zu mache, der selbes in Stand bringet. Was aber die Arien anbedriffe, lasse ich welche Ihr gutte über. Sie belieben einige franzősische auszusuchen, jedoch das selbe bekannte und deutliche seynd. Dann da Glockenspill in sich selbst gibt einen confusen thon, mithin ist nőthig, dass die Arien gantz glat deutlich und bekant seyn müssen..."

Neapel, den 31-t Jul. 1752."

(OL. Esterházy család levéltára, fasc. 710. pag. 128.)

6/ A süttöri kastély építését Anton Erhardt Martinelli indította meg 1720 évben. Az épület barokk stílusban épült. Fokozatos kiépítése az örökös nevéhez, "fényes" Miklóshoz fúződik. Teljes átépítése és kibővítése 1760-1770 közötti évekre esik, amikor számos külföldi és hazai mester együttműködésével, hazánk legszebb rokokó kastélyává alakul. Építői közül Mődlhammer, Jacoby és Hefele nevét emelhetjük ki. A főépület és ehhez csatlakozó patkóalakú szárnyépület 1765-ben kapta "Eszterháza" elnevezést. Új nevét "Fertőd" 1951. év óta viseli. Lásd még a Művészettörténeti Értesítő 1953. évi 1-2. számát és 1955. évi 1. kötetét.

7/ OL. Esterházy család levéltára, fasc. 798.

8/ OL. Esterházy család levéltára, Gen.Archiv.

9/ Magyarország és Erdély képekben II. kötet. Kubinyi-Vahot. 1853. 18. old.

10/ Überschlag von mir Endes benannten auf das gut des Ihro hochfl. durchl. Esterhásy eine grosse Uhr. Nachdem ich auf ihro hfl. Aufforderung den Blatz, und die gelegenheit der Uhr ihrer Stellung personlich abgenommen, so erachte ich selbe auf treyerley gantz natürlichen, und nothwendigen Uhrsachen die alleinigen Uhr in sich selbst 5 oder 5,5 Centen angeordnet zu werden, sofern ich mich der vollkommen Versicherung ohne Verzeugung des Werck und nach folgenden Beystand versprechen will. Diese bekräftige ich auch deren annotirten Puncten.

Primo:

Hat die Uhr zu treiben die Zeuger Stangen 15 abgemessene Klaffter weit von ein andero, welche Stangen a Proportione der länge, sambt deren Gabeln und Schlüssen, wie auch trag Scheuben in Circa 100 oder 110 Pfund auswegen werden.

Secundo: Ist der Blatz die Gewichter hinunter zu zihen sehr beschwerlich, woran selb gewester durch Waltzen von ein andero müssen gesichert werden. Tertio: Muss die Uhr durch mehreren Zeit überzetzet werden, weillen selbe auf 24 Steine anzurichten nicht hinlegliche hőche hat. Ein folglichen so wohl ein aber die andern beschwerde (welche die Uhr durch Mangel den sonst ordentlichen Blatzen zu ertragen hat), durch schwäre Gewichter auf dirigiret werden, mithin auch gantz unlautbahr das Werck, wie ich oben Notiret von dessen Gewicht erfordet werde. Das Pfund als gut verfertigter Arbeit per 1 F. 06 xr. mit sambt Reparirung der zeuger Wercken. Josephus Hartmann, Senior Burg. Uhrmacher Meister mp."

(OL. Esterházy család levéltára, fasc. 804. pag. 229.)

11/ "Überschlag von wegen Einer Thurmuhr von Ihro durchlaucht Fürsten v. Esterhásy, welche in dem Schloss Eszterház aufzurichten kommt. Erstens verspricht H. Uhrmacher Johann Georg Gstattner Sr. durchl. dass diese Uhr Viertl, und Stund solle schlagen, auch viertl, und Stundt auf 2 Seiten zeigen, mit einem Englischen Perpendicl zu machen, die Perpendicl von 8 Schuch. Item wird zu dieser Uhr eine So genante Reib Scheiben gemacht, damit sich der jene auf eine Minuten zu richten weis; und solle diese Uhr Beylauffig in gewicht auf 4 Centen kommen, allenfahl aber es Schwärer, oder Ringer ausfallen thate, ist mir solches die schware zu bezahlen, die Ringerung aber pfundt weis abzuziehen. Vor Ersagte Uhr verbindte mich Jahr und Tag gut zustehen, wegen allen unverhoffne Fehler, ohne Entgelt zu machen, und alles in guten Standt zu setzen; das Pfundt vor Ein Gulden. Wien, den 15 Febr. 1768.

Johann Georg Gstattner burg. Stadt Uhrmacher mp. -

Obiger Überschlag wird Ihme Uhrmacher Meister Johann Georg Gstättner in allen accordirt doch mit dem ausdrücklichen Vorbelhalt, dass solche gut, dauerhaft und in seinem accuraten Standt an Orth und Stelle, dass ist in dem Schloss Eszterház, von heut Dato, inner 4 Monathen auf seine Kösten aufgerichtet werden solle; wiedrigen fahl und wegen der spatterer Ablieferung, ihme vor jeden Tag 1. Fl. abgezogen werden solle. Die Fuhren sein von der Herrschaft gratis zu geben, wie auch die Zahlung des Betrags gleich nach verferttigenden Werckh und dessen Aufstellung zu leisten. Die Bley gewichter und Buml muss auch die Herrschafft extra anzuschaffen.

Joh. Ant. Zürscher mp."

(OL. Esterházy család levéltára, fasc. 804. pag. 230.)

12/ "Aufsatz wegen der zu verfertigenden Schloss Thurm Uhr:

1. Wird diese Uhr beyläuffig 6 Centen, ohne dem Gewicht, welches von seiten der hoch gnadigen Herschaft besonders anzuschaffen konnte schwer seyn, und verlange vor jedes Pfund nur 26 Groschen Arbeits lohn.

2. Waren zu transportirung der Uhr und was deme anhängig die benőthige Fuhren von Seiten der Herrschaft herbey zu schaffen.

3. Bey Aufsetzung der Uhre mit einen Zimmermann und Tagwerker in so lange, bis die Uhr vollständig errichtet worden, zur hilfe ohnentgeltlich zu geben.

4. Aber auch in so land ich mich bey vornehmender Aufsetzung daselbst aufzuhalten bemüssiget bin, für mich und dem beyhabenden Gesellen die benőthigte Kost und Quartier zu verschaffen..."

(OL. Esterházy család levéltára, fasc. 804. pag 231.)

13/ "Specification. Was des Uhrmacher Prethauer sein Gehalt von 16-ten Aug. 1752 bis letzten X-bris 1753 als vor ein Jahr und 4,5 Monath ertragen, undt aus dem Rändtambt bezahlt worden, als folgt: Erst pro Ao. 1752 wegen aufziehen und nachsehung der Schloss Uhr, vor Jährl. 26 Fl. Gehalt von 16-ten Aug. bis letzten X-br. Vor 4,5 Monath, das betragente mit 9 Fl. 45 xr. Item pro 1753 vor dergleichen Gehalt von 1-ten Jenner bis 16-ten Februar, vor 1 Monath 16 Tag, 3 Fl. 18,25 xr.

Dann pro Ay. 1753 vermőg Convention vor 50 Fl. Jährlich Geld Besoldung von 17-ten Febr. bis letzten X-bris vor 10 Monath 12 Tag, 43 Fl. 15 xr.

Vor jährlich Quartier Geld auf solche Zeit, 13 Fl. 5 xr.

Vor 250 Pfundt Rindt Fleisch macht 11 Fl. 9 3/4 xr.

Vorf 23 Pfundt Schmalz á 15 xr. 5 Fl. 15 xr.

Vor 2/4 Metzet Erbsen und Lins, 1 Fl. 8,25 xr.

Summa: 86 Fl. 56 xr.

... richtig bezahlt worden hierüber bescheine...

Schloss Eisenstadt, den letzten X-bris 1753.

Johannes Prethauer Hof Uhrmachaer mp."

(OSZK. Esterházy gyűjtemény, Acta Musicalia, fasc. VI. 389.)