Kastély - Műemlékeink.
Ferenczy Károly
Műemlékvédelem. V. évf. 1961. 1. sz.
.... A hazai kastélyok zöme nem kimagasló értékű, nem is nagyszabású épület. Nem érdektelen, ha nagyságrendileg osztályozzuk őket, hiszen éppen felhasználásuk és egész problematikájuk kapcsolatban van a kastélyok, kúriák nagyságával, azaz a bennük levő helyiségek számával, az emelet magassággal stb. Három csoportot állítottunk fel. A kúriák vagy kiskastélyok csoportját, lényegében a nullától 5.000 m3-ig terjedően, ebbe a kategóriába tartozik az 567 kastély 70 %-a, azaz több mint kétharmadrész. 5-től 10.000 m3-ig a közepes nagyságúak között csak 20 %-ot, 10.000 m3 felüli nagyságú kastélyt pedig csak 10 %-ot találunk.
Álljon itt egy kimutatás, a legnagyobb 10 hazai kastélyról, légköbméter nagyságának közlésével. Ha hinni lehet az adatok pontosságának, akkor az általános közhiedelemmel szemben nem a fertődi kastély áll az első helyen, hanem a gödöllői Grassalkovics-kastély. A legnagyobb 74.000 m3-rel, és csak utána következik a fertődi, 66.000 m3-rel, ami körülbelül egy kétemeletes magas, 10 m széles és 500 m hosszú épületnek felel meg. 3. Keszthely, Festetics-kastély 44.000 lég m3. 4. Pápa, Esterházy kastély 40.000 lég m3. 5. Sárospatak Rákóczy várkastély 34.000 lég m3. 6. Kalocsa, Püspöki palota 29.000 lég m3. 7. Aszód, Podmaniczky kastély 27.000 lég m3. 8. Hédervár, Khuen Hédervári várkastély 25.000 lég m3. 9. Dég, Festetics kastély 24.000 lég m3. 10. Edelény, L'Huillier-Coburg és Ráckeve, Savoyai kastély, egyenként 22.000 lég m3.
... A Habsburg-elnyomás félgyarmati állapotában általában még a vezető főuraknak sem volt elég pénzük itthon valamiféle európai szintű nagyszabású kastélyépítkezés megvalósítására. Bécs vezető építészegyéniségeit csak akkor találjuk magyar földön, pl. Ráckevén Johann Lukas von Hildebrandot, 1702-ben, ha egy Szavoyai Jenő herceg, a felszabadító hadsereg vezére akart építkezni. Eszterházy Fényes Miklós amikor nagystílűen a magyar Versailles-t akarja Fertődön megteremteni, az építkezést egy Jacoby nevű építészre bízza. Az ismeretlen építész erejéből inkább csak a méretekre telt, a főépület átalakításával, az épület csoportosításával nehezebben birkózott meg.
A hazai kastélyok sem méretben, sem minőségben nem versenyezhetnek az osztrák, a francia, az orosz, stb. kastélyokkal. Külországokból jött építészeti stílusáramlatokat dolgoztunk fel, adaptáltunk. A félgyarmati állapothoz hozzájárult a felszabadulásig tartó agonizáló, fél-feudális állapot. A XIX. század végén, a XX. század elején épült kastélyok már szükségletükben, rendszerükben elavultak, tartalmilag és formailag többszörösen ellentmondásossá váltak. De a főurak még mindig ragaszkodtak a kastélyokhoz.
... egyre inkább elképzelhetetlen lesz, hogy régi épületeket emberek huzamosan lakóhelyül használjanak ... azért, mert az új felé vonzódásuk nem fogja megengedni.