ADATOK A FERTŐDI KASTÉLY ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Ferenczy Károly

 

Magyarország legjelentősebb barokk kastélyát nehéz elfogulatlanul vizsgálni és építéstörténetét tisztázni. A behízelgő rokokó architektúra és a parkirozott környezet impozáns együttese magávalragadó. Esterházy Fényes Miklós XVIII. századvégi ragyogása pedig árnyékot borított a kastély korábbi történetére. A kastély felrnérésekor azonban feltűnt néhány fogyatékossága, melyeknek okát kutatva olyan adatokhoz jutottam, arnelyek - miközben határokat szabnak Esterházy szerepének - felderítik a kastély építéstörténetének korábbi időszakát.

Félreértések elkerülése végett hangsúlyozom: nem akarom elperelni Esterházy Miklóstól a ,,fényes" jelzőt. Hisz akinek olyan kulturális igénye volt, hogy udvari zenekarát Haydn vezette, olyan összeköttetései, hogy kastélyában Mária Terézia megszálll, Bessenyei György pedig az ,,Esterházi vigasságok"-ban így írt róla: ,,Mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Esterháza magát csudává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Páris és Londonban nevelkedett francia kivánság Magyarországban gyönyörűségét feltalálhatja, melyen tett álmélkodása hazánknak tisztességét ketségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja." - megérdernli e jelzőt.

Vizsgálódásaim adatainak közlésével a fertődi kastély építészettörténetének tisztázását igyekszem elősegíteni, de ezen túl példával szeretném bizonyitani, mennyire lényeges a rnűemlékeknek nemcsak pozitiv, hanem negatív oldalairól való elfogulatlan és bátor vizsgálata, mert csak az ilyen összehasonlító medszertől várhatjuk a müemlék számára oly fontos objektív értékelést.

Esterházy Miklós 1762-ben örököIte a majorátust. 1768-tól kezdve a Bécshez közel fekvő Fertődon kastély, őrségház, operaház, marionette-színhaz, muzsikaház, beszálló-vendeglö, tisztviselő épületek, istálló, lovarda, franciapark, vadaskert, kerti lakok, pavillonok, diszkutak, szobrok, télikert stb. nagyszabású együttesében rendezi be könnyed eleganciájú ragyogó, független udvartartását.

A kérdés : mi állt mindebből 1762 előtt?

Az eddigi felfogás szerint az együttes 1764-66 között épült, egy kisebb vadászkastély felhasználásával. ,,Létrehozója Esterházy Fényes Miklós nem egyszerüen építtetője, hanem tervezője, megalkotója volt a csodálatos épületegyüttesnek... Elképzeléseit valósították meg a művészek és mesterek... Esterházy egységes irányításának köszönhető, hogy a sok kéz ellenére a kastély művészi harmóniája töretlen."

Megfigyelésem szerint mindez nem egészen így van. Először is, ami a mai állapot épitészeti harrnóniáját illeti, ,,Eszterháza díszítésén középszerű, nem annyira művészek, mint inkább jó rnesteremberek fáradoztak" megállapitásomat (Müemlékvédelem, 1961. évf. 1. sz.) rninden ellenkező véleménnyel szernben (amelyeknek Rozványiné, Tombor Ilona adott hangot, Müemlékvédelem 1961. évf. 3. sz.) az épitészetre vonatkozóan is fenntartom. Esterházy Fényes Miklós építészeti ízlése - mind az általa terveztetett, vagy tervezni engedett, mind a sajátmaga által tervezetteket illetően - azon a jó képességű dilletáns szinten mozgott, amit sajátkezű festményei képviselnek. Mire alapozorn ezt? A fertődi kastély szépségét megoldatlanságok, aránytalanságok zavarják. Az egyenetlenségeket, csiszolatlanságokat röviden fogalmazni elég nehéz, de a különböző magasságban levő és kedvezőtlenül találkozó főpárkányok, bizonyos párkányszakaszok csekély rnervű, épp ezért bántó profil eltérései (6. kép), az udvari íves homlokzatnak suta - emeletek közé szorított - oromzatai, amelyek ezen felül értelmetlenül még a pilasztereket is elmetszik, a díszlépcső hátterében szervetlenül elhelyezkedő oszlopos erkélyek, a tetösikok, kémények ,,úgy, ahogy jött" kiképzése, az épületcsoportosítás, arányosítás elnagyolt jellege, funkcionális zavarok, mint arnilyen az oldalszárnyak rosszul elhelyezett, alárendelt bejáratokon és lépcsőkön át való megközelítése. Ilyen a belső kiképzések stílustörése nem egy helyen, pl. a Sala terrena, az emeleti díszterem és előtereik között stb. A megállapításokat szubjektív állásfoglalásnak lehetne tartani, ha keletkezésük okait nern magyaráznák az új adatok. Az Esterházy család budapesti hitbizományi levéltárában van egy XVIII. századi rajz (1. kép), amelyet Balogh András közölt, és tervnek tartott (Művészettörténeti Értesítő 1953. évf.).

Szerintem ez a rajz nem terv, hanem az Esterházy Fényes Miklós féle átépítés előtti helyzetet ábrázolja: a rajzon a kastély alapvető elrendezése a rnaival azonos, rnanzardtetős, egyerneletes, a föépület erősen mozgatott tömegű (2. kép) és a toldalékszárnyak (télikert, képtár) hiányoznak. A kastély elött négyzetes táblákra osztott, aprólékosan tagolt barokk diszpark (4. kép), a park oldalán hosszan elnyúló emeletes épületek, nyolcszögletü víztornyok, növényházak stb. láthatók. Az együttes fejlett érzékü építészeti rnegoldás, kvalitásos harokk kompozició (2. kép).

Hogy a képen ábrázolt állapot valóban létezett, azt igazolja: 1. A jelenlegi homlokzat helyreállítás elött jól lehetett látni a korábbi egyemeletes architektúra vakolatnyomait, söt nemcsak azt, amit a rajz ábrázol, hanem egy még korábbi, nem oszloprenddel, hanem tükörmélyitéssel tagolt kiképzést (3. kép). 2. A fejezettel, lábazattal ellátott mai falsávokat (lizénarend) utólag aplikálták a kétemeletes homlokzatra. A falisáv posztamensének lábazatában másodlagosan elhelyezett, faragott ablakkeret kövek fekszenek. 3. A földszinti íves ajtónyílások mind utólagos nyilásbővítések. 4. A főépület középrizalitjában a főpárkany vizorral ellátott függőlemeze az egykori épületsarkon derékszögben visszafordul (6.kép). 5. A főépületben, mégpedig annak az egykori rajzon ábrázolt helyiségeiben a mai faldíszités alatt mindenütt - legalábbis ahogyan látni lehetett (sajnos feltárás nem történt) - chinoiserie festés rejlik, kizárólag kék színben felfestetten, stb.

Milyen korból származhat a rajzon látható épület? 1. Jacoby 1780-ban készült metszete a kastélyt már az Esterházy Fényes Miklós féle átépítés után mutatja. Az átépítés 1762-ben, vagy 1764-ben kezdődhetett, és a 70-es években befejeződhetett, mert a teljes udvartartás 1768-ban már Fertődön van, az első hires ünnepélyt 1771-ben tartjak. 2. Valkó Arisztid adattári közlése szerint (Művtört. Ért. 1955) 1763-ban J. F. Mödlhammer építőmester elkésziti a kastély patkó alakú szárnyépületeinek költsegvetését és megkezdi az építkezést. ,,Specificacion was zu dennen zweyen seiten Gebäuen..." A közölt szövegben, ugyan a ,,patkó alakú" szó nem szerepel, de két oldalsó épület, vagyis feltételezhető, hogy a toldalékszárnyakról van szó. Ebben az esetben a rajz az 1763. év előtti állapotot ábrázolja, mert ezen a toldalékszárnyak még nincsenek meg. Egyéb adatok is ezt támasztják alá. 3. További adattári közlés A. E. Martinelli (1727-1735 között a pesti Invalidus-ház épitője) 1721-ben a süttöri kastély épitéséért pénzt vesz fel. ..A Seötör new angelegte Gebäude...." (Eszterháza és Süttör ma Fertőd néven egyesített községek).

1720 és 1760 között mindössze 40 esztendő telik el, és még erre az időszakra is két eltérő homlokzatrendszer esik. (3.kép.)

Feltételezern, hogy az 1720-ban épült kastély nem lehetett jelentékten épület, hanem közel azonos volt az 1760 körül ábrázolt egyemeletes kastéllyal. A fertődi kastély kerti erkélyéről céltudatos elrendezéssel, három község: Süttör Fertőszéplak, Fertöszentrniklós templomainak tornyait látni. E nagyszabású barokk gondolatot tükröző nézőpontot jelölték ki már az ősépület építésekor és e nagyarányú diszpozíció nehezen hozható össze kisszerü épülettel. Mindezek alapján állítjuk: a fertődi kastély és nagyszabású parkja nem a XVIII. sz. végén, hanem első felében épült.

Ezek után az Esterházy F. Miklós idején végzett munkákat az alábbiakban határolnám körül: 1. A kastélyra felhuzzák a második emeletet és ennek megfelelően átalakítják a homlokzatokat. Felépülnek a toldalékszárnyak. Belső átalakítások és belső kiképzések folynak. 2. Megépülnek, a szórakozó- (operaház és marionette-szinház) és a diszépületek. 3. Bővitik a szolgálati lakásokat és a gazdasági épiileteket. 4. Lecsapoljak a kastély környékének vizes területét és új vízművet létesítenek. 5. Kiszélesitik az alléket és a korabarokk park helyén az idöközben tört átlós fasoroknak az eredeti park aprólékosságához képest nagyobbarányú (de befejezetlenül maradt) gondolatát továbbfejlesztve átalakítják a kastély előterét és parkját (5. kép). 6. Kiteljesitik a fertődi kastély udvari életet.

Esterházy Fényes Miklós épitkezéseinek pontosabb körülhatárolásával az átalakitás erényei és fogyatékosságai is magyarázatot nyernek. A körülötte tevékenykedő építészek: M. Jacoby, J. F. Mödlhammer, Hefele Menyhért, Grusz Tinnler Ferenc. Szobrászok: S. G. Steinböck, J. D. Schichk, J. M. Reiff, J. F. Schroth. Festők: N. Kauffer, J. I. Milldorffer, Grundemann. Egyéb mesterek : G. Stollnberger, C. Santyn, B. Corvetta, J. K. Franke.

Azt hiszem ezek utan meg szabad állapítani: a fertődi barokk kastély átalakításának, kiteljesítésének lehetőségét Esterházy Miklós igénye, vagyona és hatalma teremtette meg, de a teljes értékű méltó megoldáshoz a megfelelő képességű, vagy cselekvésében nem korlátozott alkotó hiányzott.

A fertődi kastélynak 1954-ben a Műszaki Egyetem 1.sz. Építészettörténeti tanszék keretében - Rados J., Hajnóczi Gy., Nagy E. építészekkel elkészítettük felhasználási javaslatát. Felmértem a Sala terrenat és 1958-ban az un. Muzsikaházat. Adataim közreadására a Műemlékvédelem 1961. 3. számhan megielent hozzászólás késztetett.

6. A műemléki kutatások, illetve megfigyelések adatai: 1. A legkorábbi ,,tükörkeretes" vakolat-architektúra (vakolatmaradványok és elszineződés alapján). - 2. A jelenlegi 2 emeletet átfogó lizéna alatt egy emelet magas korábbi lizéna vakolatmaradványa. - 3. j. jelenlegi lizéna 3. j. szakasza a felfalazással együtt. - 4. 4. j. szakasza utólagos ráfalazással készült. (A téglafal bizonyos távolságonként vízszintes téglasorral bekötve.) A lizénák lábazatában sok helyen a 7. j. ablakkereteit is befalazták. 5. Végigmenő elszineződés. - 6. Egykori párkánykifalazás nyoma (cca. 2 téglasor széles lefaragva). - 7. A kőkeretes ablakok helyébe utólag ives záródásli ajtókat véstek be. A kivésés nyomát a kifalazások is mutatják. - 8. Főpárkány a középrizalit szakaszán. - 9. Főpárkány az oldalsó szakaszon. - 10. A főpárkány vizorral ellátott függőlemeze, a korábbi állapotnak megfelelően befordul a falba. - 11. Az oldalszárny földszintjén, korábbi nyílásboltozat, falvég stb. nyomai látszanak