A "Magyar Verszália" építője
Műemlékvédelem 1962
Balogh András
A művészetnek úgyszólván valamennyi ágazatában vannak csodálatos alkotások, tele ú.n. hibákkal és vannak ú.n. hibátlan alkotások, tele unalommal. A fertődi Esterházy kastély az előbbiekhez tartozik.
Dolgozatomban egy emlékemet idézem fel. 1952 őszén vacsorára vártam a kastély udvarán. A díszudvar körvonalai árnyékhatásban jelentkeztek. Egyszerre világossá vált előttem, hogy ez a kastély nem egy, hanem három, U alakban egymás felé forduló épület; lényegében különböző épületek összekötése. Régi épületek elé emelt homlokzatok teremtik meg a díszudvar egységét. Lázas izgalommal jártam végig a baloldali patkó folyosóit s aztán újra kimentem az udvarra. Az épület tördelt tömegei, a zaklatott tetőszerkezet azt mutatta, hogy ez egy, a toldozás jegyeit és dilettáns vonásokat magán viselő mű, mégis magával ragadó, lenyűgöző hatású és zseniális alkotás. Szenvedélyesen kezdett tehát érdekelni az alkotó személye.
Valkó Arisztid levéltári kutatásaihoz csatlakozva az ő gyűjtésanyagából kiválogattam a nézeteimet alátámasztó adatokat. Hamarosan két dolgozatot tettem közzé. Egyik a kastély evolúciójára, az ekkor általam megnevezett Héfele Menyhért és Esterházy Fényes Miklós kapcsolatára, valamint Jakoby Miklós szerepére szorítkozott1, a másik dolgozat pedig Esterházy Fényes Miklós jellemzésén keresztűl, a park kialakulásának történetével foglalkozott2. Nézeteimet, ha ezt a szerzők nem is mindíg hangoztatták, lényegében azóta a szakirodalom magáévá tette3.
Legutóbb Ferenczy Károly cikke járult hozzá fertődi ismereteink bővítéséhez4. Ehhez a cikkhez szeretnék most néhány észrevételt fűzni.
"Az eddigi felfogás szerint" -írja Ferenczy- "az együttes 1764-66 között épült". Az csak az építkezés lendületes korszaka. A hercegi levéltár hozzáférte óta, mintegy 10 esztendeje köztudomású, hogy Miklós herceg, (noha még a majorátus vezetése bátyja kezében van), már 1754-ben hozzáfog a süttöri vadászkastély kialakításához. Annak, hogy jóval a majorátus öröklése előtt Eszterházának nem Pál Antal herceg, hanem Fényes Miklós a tényleges ura, említett dolgozatomban már én is hangot adtam, még részletesebben Cs. Katona Imre, aki "A fertődi /Eszterházai/ kastély kialakulása" című dolgozatában5 részletesen foglalkozik azzal, hogy míg a Martinelli féle süttöri vadászkastély elkészültétől /1721/ az 1754 évig csak egyetlen olyan adatunk van (éspedig 1732-ből), amely a kastélyon folyó munkákról tudósít, addig 1754-től úgyszólván minden év valami újat jelent a kastély és környezetének életében. Attól kezdve, hogy Gottfried Wolf festő 1754-ben kifesti a süttöri kastélyban elkészült hercegi szobát, Fényes Miklós jelenléte nyilvánvaló. 1754-től minden alakítási munkálat szála az ő kezében fut össze6.
Ferenczy Károly ott követi el tehát a hibát, hogy Fényes Miklós előtti kornak nevezi a majorátus öröklése előtti kort, holott az Eszterházát illetően 1754-től éppúgy Fényes Miklós kora, mint az 1762 utáni, tehát a majorátus öröklése utáni időszak.
Az épület "anatómiájában" mutatkozó leletek, melyeket Ferenczy Károly cikkében ismertet, az épület végleges megoldásához vezető átmeneti állapotokból erednek. A kastély evolúciójával már Katona Imre is részletesen foglalkozott, az átmeneti alakzatokat azonban ő is Fényes Miklós munkálatainak tulajdonítja. Jakoby Miklós, Mödlhammer és a végleges kialakítást biztosító Héfele Menyhért tervező munkái mindvégig az ő intenciói szerint folynak.
Azt különösképpen nem tudom, honnan gondolja Ferenczy Károly, hogy a Martinelli-féle vadászkastély előtti területen, a hivatkozott tervrajzon látható kert magvalósult a Fényes Miklós előtti korszakban.
Tény, a süttöri kastélyból irányították ezidőben a (Martinelli féle kastély fennállásának idején) Fertőszentmiklós, Széplak, Endréd, Csapod, Szerdahely és Sarród birtok-ügyeit, de az aligha tehető fel, hogy egy fenntartási költségeiben is elképesztő parkóriás állott az akkori vadászkastély mellett, ahol a vadászati idényen kívüli időben, azt gondolom csak az uradalom emberei laktak.
Ezzel szemben 1761 szeptember 3-ról rendelkezésünkre áll egy levéltári adat, (Esterházy-levéltár 798 csomó), miszerint 3 jobbágy kötelezi magát, hogy a magukhoz veendő 12 személlyel tisztára kigazolják az allékat, olyképpen, hogy mindegyik allé négy bécsi öl széles legyen /kb. 8 méter/.
Mármost, tudni kell, hogy a vadászatnál az erdőrengetegben való tájékozódás céljait szolgáló sugárirtások, melyek érthető okokból a kastélyra irányulnak, (hiszen a vadászatból egyszer haza is kell menni), nem jelentettek még önmagukban Le Notre-i koncepciót7. Ezzel szemben ezeknek az elhanyagolt vuek-nek a kitisztogatása már esztétikai célból történt, de csak 1761-ben. Ekkor azonban még mind a három allé egyforma széles. Nem lehet tehát az a rajz "Fényes Miklós előtti állapot", ha azon már a középallé kiszélesített alakban szerepel. Ellenkező esetben nem adtak volna 1761-ben utasítást arra, hogy a három allét egyforma szélességben irtsák, illetve tisztítsák ki. Ennek eléréséhez a középső allé-ban vissza kellett volna ültetni a fákat..
Tény az, hogy a kastély park felőli homlokzata előtti parterrek a hivatkozott tervrajz szerint 1761 utáni időkben megvalósultak. Ezt igazolja a Színháztörténeti Múzeumban látható legyező is, amely a parkot négyzetes parterrekkel ábrázolja (4.ábra). E legyezőt érdemes különös gonddal szemügyre vennünk. Korát 1765 és 1768 közé kell tennünk, mivel a díszudvart a Héfele Menyhért által 1765 decemberében végérvényessé tett állapot után ábrázolja, visszont nincs még rajta az 1768-ban megnyílt opera.
Ezekről a parkot ábrázoló legyezőkről Vályi A. Magyarországnak leírása Buda 1799, II. 373-378. o. között is megemlékezik8. Nála olvashatjuk, hogy "a kertet leábrázoló árnyéktartók osztogattattak ki a kertbeli utaknak könnyebben lehető megtartásokra...".
A legyező mindkét oldalán a kastélyt és a parkot ábrázolja, de az egyik oldalon a kastély felőli nézetből tünteti fel a tárgyakat, a másik oldalon viszont (a hazatérésnek megfelelően) fordítva, Szentmiklós felől. Feltünteti a legyező a Diana- és Nap-templomot, melyek eszerint az első kerti épületek lehettek Fertődön. De figyelemre méltó az is, hogy a kastély toldalékszárnyai (a szobortár és a télikert) még nem szerepelnek a rajzon, amiből azt láthatjuk, hogy az 1763-ban, Mödlhammernek, a kastély szárnyépületeinek kiképzésére adott megbízás nem ezekre a toldalékszárnyakra vonatkozott, mint ahogy azt Ferenczy Károly gondolja, hanem a kastély patkó alakú szárnyépületeire, amint azt Valkó Arisztid vonatkoztatta. Valószerűtlen ugyanis, hogy az épület fejlesztésének heves ütemében Mödlhammer a megbízás átvétele után két évig nem csinált semmit, a kastély patkó alakú épületeit közben ismeretlen kezek pedig fölépítették.
Ez a legyező dolog egyébként Fényes Miklóst újra mint leleményes házigazdát világítja meg, ki a parkjában vadászó és sétáló vendégeit idejében hazatérésre segíti, tapintatosan és figyelmesen.
A legyezőn feltüntetett park úgy, mint azt a nagyméretű tervrajzon is látjuk, és csakúgy mint a Beschreibung metszetén látható végleges alakzat is, az ő személyes elgondolásai szerint keletkezett. Különben is, mi okunk volna az Esterházy családi levéltárba annak idején teljes betekintést élvező Meller Simon szavaiban kételkedni, ki szerint "ez a park Fényes Miklós legsajátosabb alkotása. Ő maga tervezte s személyes felügyelete alatt bontakozik ki felséges szépségében Magyarország legnagyszerűbb kertjévé".
Bizony a süttöri vadászkastélyból a fertődi "Magyar Verszália" Fényes Miklós koncepciójára jön létre és az ő műve a park is, mely az épülettel való együttesében egy kéznek, egy nagyízlésű alkotónak bélyegét viseli magán.
Budapest, 1962. január Balogh András
(tud. munkatárs)
JEGYZET
1. Balogh András:A fertődi kastély építéstörténetének főbb mozzanatai.
Művtört.Ért./1963/130-133.old.
2. Balogh András:Fertőd és Kismarton parkjai a XVIII. és XIX. század fordulóján.
Kertészeti és Szőlészeti Főiskola évk. /1953/ 144-167.old
3.Csatkay-Dercsényi:Sopron és környéke műemlékei.
/1956 /Budapest
Sallay Marianna:A fertődi Esterházy kastély.
Képzőműv. Alap Kiadó Váll. Budapest /1959/
Cs. Katona Imre:A fertődi eszterházai kastély kialakulása
Építés - és Közl.tud.-i Közlemények /1959/ 1.-2.sz. 77-129.old.
Cs. Katona Imre:Fertőd Haydn századában.
Zenetudományi Tanulmányok, Akad. Kiadó /1960/ 687-709.old.
Genthon István:Magyarország művészeti emlékei.1.
Dunántúl Képzőművészeti Alap.Budapest /1959/
Horányi Mátyás:Eszterházi vigasságok.
Akadémia Kiadó /1959/
4.Ferenczy Károly:Adatok a fertődi kastőly értékeléséhez.
Műemlékvédelem V. évf. 4. sz. /1961/224-225. old.
5.Ép. tud. Közlm./1959/ 77-129.old.
6.Valkó Arisztid:Művészettörténeti Értesítő /1955/.
Fertőd mesterei, művészei 1720-1768 között.
Művészettörténeti Értesítő /1955/ 127-133. old.
7.Megjegyzendő, hogy a Versailles-i vadászkastély és park együttesénél is alighanem hasonló gyakorlatias cél szolgált a park szerkezeti vázánál kiindulásul. A Le Notre-i francia kertrendszer magvát is alighanem ezekben a kastélyra irányuló, vadászati célt szolgáló sugárirtásokban kell keresnünk.
8.Nem tudni, hogy árnyéktartók alatt nem kell-e esetleg ernyőkre is gondolnunk.