A fertődi kastély leírása 1858-ból

Szalmás Erik

Soproni Szemle, XIX. évf. 1965. 2. szám 179. old.

Gregus Ágost neves esztétikus és Hunfalvy János földrajztudó szerkesztette a Család Könyve című havi folyóiratot. Ennek harmadik évfolyamában, 1858-ban jelent meg az 578-580. lapon a fertődi kastély leírása Hunfalvy személyes tapasztalatai alapján:

"Széplakról 450 öl hosszú fasor vezet a herczegi kastály felé. Elsőben több csinos ház előtt haladunk el, mellyekben azelőtt a herczeg szolgálatában volt kézművesek laktak, azután a herczegi istállók, a kanczellária-épület s az erdészlak(?) mellett haladunk el; így jutunk a kastélyhoz, melly bal felől van, míg jobb felől a kert nagyobb része terül. A kastély olasz modorban van építve, köröskörül futó karzattal és számos szoborral és díszedénynyel ékesítve. Három emeletű, a főkapu felett a herczegi címer van. De belseje sokkal nevezetesebb, mint külseje. Mindössze 80 szoba és terem van benne. Szép oszlopcsarnokon keresztül a főudvarra jutunk, mellynek közepén /most száraz/ vízmedencze van s mellyet számos képszobor ékesít. A kastély egyik oldalához épített melléképületekben a könyvtár, a porcellán- és szertár, a másik oldalon 16 konyha, mellyek többnyire most szobákká vannak átalakítva, s a czukrászat van. A szertárban a legbecsesebb tárgyakat találjuk. Ezek között megemlítjük: a békateknőből való hegedűt, a borostyánkőből való nagy ékszerszekrénykét, a hegyjegöczből való mosdómedencét, mellyet egykor Mária Terézia használt, midőn Eszterházán mulatott. Azonkívül vannak benne becses alabastrom szobrok és faragványok, s egyéb régiségek, képek és műdarabok.

A porcellántárban sok sinai és japán s egyéb drága porczellán és műdarab van.

A könyvtárban sok könyv ugyan nincsen, miután legnagyobb része a herczeg bécsi palotájába szállítatott, de nevezetesek a benne levő műdarabok és képek. Itt van többi között az 5 1/2 láb magas halász és halászné, mellyek egészen csiga-, kagyló- és gyöngybűl vannak összerakva, s melly műdarabért a herczeg állítólag 8000 forintot adott.

A tulajdonképi kastély földszintjén elsőben a díszes zeneterembe jutunk, melly mellett a még díszesebb nyári ebédlő van. Ennek műdarabjai, játszóórái, karrári márvány díszedényei igen nevezetesek. E teremtől jobbra tájképekkel díszített szobába jutunk, mellyben többi között becses csillagászati óra van, azután a sinai szőnyegszobába, s végre a herczegasszony hálótermébe, melly utóbbit sinai festmények díszesítnek.

A másik oldalon elsőben festményekkel ékesített előterembe, azután a társalgási, végre az edényterembe jutunk. A társalgási teremben a medici Venus sikerült másolata karrári márványból s nevezetes mozaik darabok vannak. A herczeg hálószobája még hajdani állapotában s pompásan van bútorozva. Ehhez az indián szoba csatlakozik.

Az első emeleten a téli terem van, melly arannyal és drága fával van kirakva; azután a nagy társalgási terem, mellyben 2 1/2 öl magas képek, sok becses díszedény, szobrok és nagy tükrök vannak, s mellynél díszesebb termet alig találunk. A következő teremben nagy képek vannak, mellyek Mária Terézia tiszteletére rendezett vadásztot ábrázolják. E mellett azon szoba van még egészen hajdani állapotjában, melly I. Ferencz császár, Mária Terézia férje hálóterméül szolgált. Aztán számos, szintén igen szép szoba következik, végre Mária Terézia hálótermébe jutunk.

A második és harmadik emeleten is még sok felséges szoba van. A harmadik emeletről csapóajtó segítségével az erkélyre jutunk, honnan gyönyörű kilátás nyílik a kertre és tóra.

A kert két órányi terjedelmű, egészen síkságon terül el, azért szép messzelátványokat nem nyújt; mulató házai többnyire már pusztulásnak idultak, tavai kiszáradtak; mégis facsoportjai és sorai, virágtelepei és gyeptérségei még most is elragadják az utast. A kastélytól jobbra egészen magában épült a színház, mellyben egykor a Haydn által szerzett operákat adták elő.

Eszterháza még száz esztendeje sem áll, mégis hajdani dicsőségéből már csak egyes, noha drága foszlányok láthatók".