SOPRON ÉS KÖRNYÉKE MŰEMLÉKEI

FERTŐD

Dercsényi Dezső - Csatkai Endre

Története

Esterházy Miklós építtette 1764-66 közt. Tervezője Jacoby nevű építész, ahogy azt 1784-ben a kastélyról megjelent névtelen szerzőjű könyv egyik metszete jelzésével tanúsítja (Jacoby del. et aedif.). A kastély helyén egy vadászkastély állott, a mainak középső része, Versailles mintájára főúri szeszélyből építtette ide Esterházy Miklós a magyar Versaillest a Fertő zsombékos partjára. A kastély építéstörténete majdnem teljesen homályban van. Meller Simonnak sikerült néhány elég kis rangú művésznevet összeszedni, akiket az építésnél alkalmaztak, így dolgozott itt Schrott Frigyes, Breyer és Reindl Simon, mindhárom bécsi szobrász. Kis ideig alkalmazták Guttenbrunn Lőrincet és Messerschmidt Józsefet 1774-ben, akik 47 fekete tusrajzot készítettek. Ezek tájképek voltak (Meller: Az Esterházy képtár története XXVIII-XXXII). Bizonyára dolgoztak itt a kismartoni udvar művészei is. Az operaház díszletfestői közül Meller Le Bon, Alessio, Cantini és főleg Travaglia Péter nevét találta meg, legállandóbban Grundemann Bazilt foglalkoztatták, aki a freskókat festette. De a süttöri anyakönyvek sem tartalmaznak nagyobb számú művésznevet; ami arra mutat, hogy a kastély elkészülte után a legtöbb művész elhagyta Eszterházát. 1764 január 2-án születik Schrott (Schrod) Frigyes szobrásznak gyermeke; nagyobbfajta megbizatása lehetett, hogy feleségestül ideköltözött. 1766-ban hal meg itt Stock Márton pozsonyi festőnek négyhónapos fiacskája. Működéséről adat vagy nyom nincs. A többi adat Grundemannra és Travagliara vonatkozik. Az utóbbi 1783-ban 30 éves korában kötött házasságot, tanúja Grundemann volt, akit az anyakönyv mint Cubiculorum pictor, azaz szobafestőt említ. Mindketten egyébként az eszterházy kastély életének megszűnése után Kismartonba költöztek; Grundemann ott is halt meg 1798-ban, míg Travaglia neve még 1801-ben előfordul a kismartoni anyakönyvekben. Végül már 1792-ben, azaz amikor már az udvartartás Kismartonba költözött, a süttöri anyakönyvben szerepel Portenhausen Corbinián müncheni születésű színházi asztalos, házasságkötésénél Ringer Ferenc és Guba Pál kőművesek tanúskodtak, az utóbbi céhmester.

1790-ben meghalt a kastély építtetője. Utóda nyilván nem akarta az udvartartást fenntartani abban az időben, amikor Párisban már lángra gyúlt a nagy forradalom. Beiktatása még az eszterházi kastélyban történt, de azután a zenészeket, színházi személyzetet szélnek eresztette. Maga és utódai is inkább Kismartonban éltek. A magyar Versailles-t teljesen elhanyagolták, a színházat gazdasági célokra használták fel, mintegy 1900-ig senki sem törődött a hajdani szépségek fenntartásával, a leírások a legszomorúbb pusztulás képéről adnak számot. 1900 táján az Esterházy család legalább a főépületet karba hozatta, de a tudományos feldolgozás elől mereven elzárkózott. Az 1944-1945-ös háborús események kapcsán a kastélyt mind állagában, mind berendezésében igen nagy veszteségek és károk érték. Jelenleg kertészeti gimnázium és kísérleti állomás van benne. Nagy része azonban még felhasználatlan. A híres park az 1900-as helyreállítás után sem közelítette meg a régi szépségét.

Általános leírás

A bejárat felől íves alaprajzú, óriási cour d'honneuros elrendezésű kastély-épület, kétemeletes főépülettel a tengelyben és kétemeletes oldalszárnyakkal, majd ezekhez csatlakozó földszintes íves szárnyak, melyek pillérek közötti három díszes, kovácsoltvas kapuval alkotják a bejárati tengelyt. Az épület cour d'honneur-jének oldalszárnyaihoz a külső oldalon hosszan elnyúló egyenes menetek (szárnyépületek) csatlakoznak.

Főépület - Udvari homlokzat

Kétemeletes, 11 tengelyes. Háromtengelyes, nagyon enyhe középrizalit harmadik emelettel. Ez a kiemelkedő harmadik emeletes rész sík fedésű. Földszint középütt kosáríves és szélül majdnem egyenes zárású ajtó. Négy toszkán oszloppáron és a fal mellett ugyancsak ugyanannyi félpillérpáron nyitott erkély, dúsan díszített kovácsoltvas korláttal, az oszloppároknak megfelelő széles dúcokon középütt rokokóurnák, puttófejekkel és fonattal (jelenleg csak egy), szélül egy-egy fekvő puttó. Az erkélyhez egyszer forduló, kétíves-karú lépcső visz, mindig magasabb pilléreken. A rokokó kovácsoltvas korlát oszlopszékein a lépcső tetején álló, a fordulónál ülő puttók. Az első emeleten félköríves zsalus ajtók, felettük fűzérdísz és egyenes szemöldökpárkány, a második emeleten ívelt, rokokódíszes kőkeretes ablakok. A két emeletet korintuszi félpillérek fogják össze. A háromrészes párkány felett oromzat órával és csúcsa mentén trófeák. A harmadik emelet háromtengelyes, kőkeretes ablakok jón félpillérek közt. Fonatos és fogas friz. A lapos tető körül körökben áttört kőkorlát. A harmadik emelet oldalai az udvari homlokzatokhoz hasonlóak, héttengelyesek. A homlokzat oldalai a földszinten sávosan vakoltak, két szélül egy-egy szögletes ajtó és három-három hasonló záródású ablak. A két szélső tengelyben mindkét oldalon toszkán oszlopokon nyitott kovácsoltvas korlátos erkély. Az emeleteket jón félpillérek fogják össze, a széleken felezetten. Az első emeleten zsalúleveles ajtók, kis vasrácsos erkéllyel, ékben felhúzott szemöldökpárkány, alatta rokokódísz. A második emeleten enyhe hajlású kosáríves ajtók vasrácsos erkéllyel, melynek lemezét két konzol tartja. A koronázó párkány felett mellvéd, posztamensek között áttört kőrács, a posztamenseken váltakozva mitológaiai alakok és vázák.

Kerti homokzat

Kétemeletes, 11 tengelyes, háromtengelyes és háromemeletes enyhe középrizalittal. A középütt nagyobb, a széleken keskenyebb kosáríves ajtó. Négy toszkán oszlopon nyitott vaskorlátos erkély. A két emeletet jón félpillérek fogják be. Az első emeleten három kosáríves, zsalúleveles ajtó, felettük rokokó fűzér, két szélül kosáríves, középütt ékben felemelt szemöldökpárkány. A második emeleten íves oldalú, rokokódíszes ablakok. Oromzata Esterházy címerrel, az oromszárnyakon két puttó, a csúcson váza. A háromtengelyes és az udvari homlokzattal egyébként egyező harmadik emelet korlátján Esterházy-címer. A homlokzat oldalai a földszinten sávosan vakoltak, négy-négy kosáríves, zsalúleveles ablak rokokódísszel a zárókőben.

Az emeletet copfos jón félpillérek fogják át, mindkét szinten ajtók kovácsoltvas ráccsal, konzolokon nyugvó erkéllyel. Az első emeleten a két szélen szögben, a középen ívben felemelt szemöldökpárkány, alatta rokokódísz. A második emeleten kosáríves záródású zárköves ablakok, hasonlóan íves szemöldökpárkánnyal. A koronázópárkány felett az udvari homlokzathoz hasonló kőkorlát.

A főépület oldalai (keleti és nyugati szárny) hat-hat tengelyesek és a kerti homlokzat oldalaival megegyező díszítésűek.

Összekötő szárny - Udvari homokzat

Alacsonyabb mint a főépület. A főépülethez ívben csatlakozik. Kétemeletes, héttengelyes, enyhe egyemeletes középrizalittal. Földszintjét sávos lizénák tagolják, középütt kosáríves ajtó. Felette ékben felemelt szemöldökpárkány, a jobboldalon fejjel. Az ablakok felett rokokódísz. Az emeleteket copfos jón félpillérek fogják be, a rizalitban mintegy átbújnak az ormon és folytatódnak. Szögletesen zárt zsalúleveles ajtók, előttük vasrácsos erkéllyel, felettük fűzér. A rizalitban oromzat, fekvő ovális kőkeretes ablakkal és fűzérdísszel. A második emelet ablakai és a kőrács (szobrok nélkül) egyezik a főépület második emeletének oldalával. A kerti homlokzat kétemeletes, négytengelyes. Nagyjából megegyezik a főépület kerti homlokzatának oldalával, csak az első emeleti ablakok felett van fűzér, mint az udvari homlokzaton.

Oldalszárnyak

Az összekötő szárnyakhoz csatlakoznak. Egyformán kiképzettek. Kétemeletes, 13 tengelyes, földszinten sávos vakolás, két szélén egy-egy szögletes keretelésű ajtó tagolja. Ablakai mint az összekötő szárnyé. A középső tengelyeiben grotta, hatalmas szoborcsoporttal: mitológiai alak vízi szörnyet öl meg. A csoport alatt hullámos peremű medence, kifaragott vízinövényekkel. Igen jó minőségű szobrászmunka. Előtte toszkán oszlopokon vasrácsos, nyitott erkély. A középső három tengelyben félköríves záródású ajtók, a többi tengelyben mint az összekötő szárny oldalain. A fűzérdísz a középső három tengely kivételével azonos, ott másféle fonatdísz van. A második emelet az összekötő szárnnyal azonos, ugyanúgy a kőkorlát is az emeletek felett. Csupán a középső tengely felett zárt, e rész felett áttört kőrács, két puttóval és egy nagyobb urnával, köztük fűzér. A szárnyak kerti homlokzatán 17 tengelyesek mindkét oldalon. Teljesen azonosak az udvari homlokzattal. A három középső tengelyben szintén van attika és két puttóval.

Az előbbi emeletes szárnyakhoz a középtengelyek felé ívelő, földszintes két szárny csatlakozik, melyek sávos vakolásúak; a főhomlokzattól számított tizedik tengelyben a nyolcszög három oldalából alkotott előrelépő rész, két köríves ablakkal és hasonló ajtóval tagolt. Alacsony attika trófeákkal. Egyébként eddig a részig kilenc, a kiugró résztől a kapuig nyolc tengely. Félköríves vakárkádban ajtók és ablakok, a két oldalon nem szimmetrikusan elhelyezve. Tagozott kémények. A két szárny nem ér össze, íves alaprajz szerinti falsík között háromrészes rokokó kovácsoltvas kapu, két nagy és a falba süllyesztett, felezett pillér között. Törzsük előtt kettős lizéna volutás fejjel, szabad oldaluk sávosan kiképezve, tetejükön hatalmas rokokó vázák, oldalt felezve, dombormű módjára a falba süllyesztve. Az udvar közepén szökőkút. Kőszobor: két puttó, delfinnel.

Belső

A háborús események folytán rendkívül megviselt.

Sala terrena

Közepén négy pillér, közepükben magas fülke, régebben díszes rokokó vázával. Hevederek a mennyezetet kilenc részre osztják, csehsüvegboltozatok; hullámos keretelésű mezők, játszó puttókkal, valószínűleg Grundemann Bazil munkái. A két oldalfal közepén egy-egy grotta, hajdan szökőkút, kétoldalt beépített tükrök és ajtók.

Díszterem

A két emelet magasságában, a főépület rizalitjának szélességében. Az udvar és a park felé két tükör közt három kosáríves ajtó és felettük ívelt oldalú ablak, ezek közt fűzérdísz. Az oldalfalak két végén fülkében kosáríves ajtó, a fülke boltozatán levéldísz. Középütt tükör és alatta kandalló, kétoldalt nagy pannók rokokó keretben (az utóbbiak maradtak csak meg). A négy sarokban fülke a négy évszak szinezett szobraival magas, kerek fűzérdíszes talapzaton (kettő elég épségben még). A magasban friz, puttókkal és trófeákkal. Lapos mennyezet Grundemann Bazil közepes értékű freskójával: Apolló, mint napisten kocsin az Éj és a Nap megszemélyesítőivel. A szabálytalanul ívelt mező szélein trófeák.

Zeneterem

Az emeleten, magassága és szélessége mint a díszteremé, mintegy annak előterme. A falak mentén jón félpillérek. Az udvar és a díszterem felé három-három kosáríves ajtó, köztük keskeny, magas, fent körívesen végződő mező, lent muzsikáló puttók, gyertyatartókkal. Az oldalfalak mentén hullámos szegélyű, szélesebb mezők, a középen hatalmas, hengeres kályha urnával, két szélül puttók, mint a másik falakon. Lapos mennyezet.

A többi helyiség berendezése, parkettje, mennyezete, díszítése és kályhája vagy teljesen elpusztult, vagy roncsolt. Sajnálható veszteség egy németalföldi manierista kép eltűnése is, Krisztus temetése (16.sz.).

Park

A híres hajdaninak alig árnyékképe. Valamennyire megvannak az egykori sugárutak, amelyek a kastély előtt a szobrokkal körülvett szökőkutas térhez vittek. De semmi nyoma már a Diana-, Vénusz- és Fortuna templomnak, a remetelaknak, amelynek környékét embernagyságú kifaragott alakok töltötték meg. Eltűnt a kínai stílusú Bagatell nevű mulatóház is. Az operának egy falrészlete maradt csupán fenn.

Lovarda

Földszintes, 11 tengelyes. Sávos vakolású homlokzat, közepén kosáríves kapu. Klasszicista, medaillonos fejezetű lizénákkal, felette attika két konzollal és közöttük fonatos dísszel. Rajta elég rossz karban lévő szoborcsoport: lovat fékező férfi. Az egész homlokzaton copfos jón félpillérek közt körszeletíves nyílású ajtók. Golyvás párkány felett félemelet, minden második tengelyben köralakú kőkeretben szögletes ablak. Az első és utolsó tengelyben a félemelet felett, fekvő puttó.

Internátus

Régente gazdasági igazgatóság. Egyemeletes, 15 tengelyes. A földszintjén sávos vakolású homlokzat. Kapu a középső tengelyében, körszeletív lizenákon, felette hullámos párkány, két szélén urnával. Kőkeretes ablakok. Az emeleten lizenatagolás, keretnélküli ablakok. A három középső ablak felett levéldíszben és volutákban feloldott szárnyú oromzat Esterházy címerrel. A két szélső tengely felett trófeás attika.

Irodalom

Általában a leírások az 1784-ben megjelent német ismertetést ismételgetik. Fontosabbak azok a cikkek, amelyek a maguk korának állapotát rögzítik.

Pressburger Zeitung 1775 : 73.

G.R.v.R. leírása 1773-ból. Megjelent Bernouilli útirajz gyűjteményének IX. kötetében. (Reise durch einen Theil von Königreich Ungarn seit dem Jahre 1763).

Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Eszterház im Königreiche Ungarn 1784.

Mindenes Gyűjtemény. IV. kötet: 236.

Kazinczy Ferenc levelezése IV : 428. Csehy József leírása 1806.

Tudományos Gyűjtemény 1824. III. Utazásbeli jegyzetek Óvárról, Kismartonról és Eszterházáról.

Ludwig: Reise in Ungarn im Jahre 1831 : 13-14.

Magyarország és Erdély képekben. 1853. II. kötet. 17. Vachot: Eszterházy fénykorában.

Művészeti Ipar. 1894. 167-74. Pasteiner: Az eszterházi kastély.

Századok 1910. 124 - 5. Kent: Az eszterházi vigasságok egy francia tanúja.

Meller: Az Esterházy képtár története. XXVIII-XXXVI.

Rados: Magyar kastélyok. 223-225., 123-35.