MELCHIOR HEFELE (1716-1794)

ÉPITÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁ SA

GEDENKAUSSTELLUNG DES ARCHITEKTEN

MELCHIOR HEFELE (1716-1794)

SZOMBATHELYI KÉPTÁR

1994 augusztus 30 - november 27.

BILDERGALERIE SZOMBATHELY

30. August - November 27. 1994.

A kiállítást ismertető igen nívós kiadvány Hefelének Eszterházával kapcsolatos valódii (vagy vélt) tevékenységéről szóló anyagrészeit - a szerzők nevével - az alábbiakban közlöm.

Wilhelm Brenner. "Hefele Menyhért - egy közép-európai építész (1716-1794)

.....Ez a tény különösen felismerhetö a Hefele által tervezett lépcsős épületeken, pompás lépcsőinek következetes barokk kiképzésén, még abban az idöben is, amikor már szilárdan a klasszicizmus talaján állt.

A Würzburgban szerzett élmény egyszerűen meghatározó és döntő volt, ettől már soha többé nem tudott elszakadni. Ez egyike volt az oly gyakori történelmi véletleneknek: a würzburgi díszlépcső megalkotásával elérte Baltasar Neumann vitathatatlanul művészetének tetöfokát.... ennek nagyobb hatást kellett kifejtenie Hefelére, mint bármi másnak Würzburgban.

.......... 1692-től az intézmény mint magánakadémia múködött, 1705-ben I. József császár hivatalos intézménnyé alakította át. A 18. század közepén jelentös személyiségek álltak az Akadémia szolgálatában, csak néhányat ha említünk: Milldorfer, Troger, Donner és Schletterer. Az Akadémia ,,tényleges" tagjai nem feltétlenül kellett, hogy azonosak legyenek a tantestület tagjaival. 1754-ben jelent meg az elsö, a tagok névsorat tartalmazó ,,tábla". 51 nevet tartalmaz, ebböl 31 festő, 9 szobrász és 6 építész. Ebben a névsorban Hefele is szerepel. Az akadémiai tagság több okból is nagy jelentőségű volt...

.......1766-tól Hefele Schmutzer Akadémiáján építészetet tanitott. Hogy valaha is elnyerte volna a hivatalos professzori címet, kétségbe vonható...

........Vannak olyan jogos feltételezések, melyek szerint Hefele már évekkel előbb megkapta első magyarországi megbízását, mint ahogy azt sokáig tudni véltük. Itt a Sopron közelében levö Kópháza búcsújáró templomának oltárára és szószékére gondolunk.

Az oltár és a szószék egy ,,profí" munkái és messze túlszárnyalják az annak idején szokásos színvonalat ezen a területen. Mindkettő Sonntagbergre, mint példaképre emlékeztet. Az oltárkép eredetileg Paul Trogertöl származik (1698-1762). Troger tanár volt és idöszakosan a bécsi Művészeti Akadémia rektora, tiroli származású éppúgy, mint Hefele. Együtt dolgoztak a sonntagbergi munkálatokon, de Bécsben is, a neulerchenfeldi plébániatemplom föoltáranak megalkotasán (1764).

A két művész között sokéves és szívélyes viszony alakult ki. Troger kb. 1750-tőll Magyarországon dolgozott, mindenekelőtt a györi püspökség számára. Igy tehát nem zárható ki, hogy Hefele Troger közvetítésével már a 18. század hatvanas éveiben dolgozott Magyarországon.

Van egy kérdés, mely különösen intenzív kutatási munkát igényel; és amely a fertődi Eszterházy kastély építésével kapcsolatban merül fel.

Magyarország legjelentösebb későbarokk kastélya minden bizonnyal sok tekintetben összefüggésbe hozható Hefelével. A díszrácsok, ha óvatosan fogalmazunk is, Oegg würzburgi kovácsoltvas-művészetére emlékeztetnek - bizony Hefele is vele együtt munkálkodott ott! Megkockáztathatjuk azt az állítást, mi szerint a kastély főhomlokzatát Eszterházy Miklós irányításával Hefele rajzolta meg.

Bizonyított ténynek tekinthető az is, hogy Hefele 1765 körül a hercegi építési hivatal ,,konzulenseként" dolgozott és Eszterházy udvari építőmesterének, F. Mödlhammernek tanácsadója volt. Mödlhammer bizonyosan nem lehetett a kastély tervezője, az ő feladatköre inkább az építkezés kivitelezésére és annak felügyeletére terjedt ki. Fertőd és Hefele kapcsolata azonban akár a festö Josef lgnaz Milldorfer útján is létrejöhetett. Milldorfer ugyancsak tiroli származású volt, Troger tanítványa, a bécsi Művészeti Akadémia díjnyertese, majd késöbb tanára. A fertödi kastély mennyezetfreskói Milldorfertől származnak.