Velladics Márta.
Egy apró, ámde érdekes adat Fertőd építéstörténetéhez
Soproni Szemle, 1996. 1. sz.
A fertődi kastély építéstörténete és a munkálatokat végző mesterek kiléte régóta foglalkoztatja a kutatókat. A korabeli* - főként Esterházy ,,fényes" Miklósnak gazdagságát, ízlését dícsérő - leírások után a XX. század elején Meller Simon2, majd a második világháború alatt a család levéltárosa, Hárich János3 írta meg a kastély építéstörténetét.
A második világháború után üresen álló és rohamosan pusztuló épületre4 az 1950-es évek elején megjelent művészettörténeti tanulmányok hívták fel ismét a figyelmet. Valkó Arisztid5. a családi levéltár, ezen belül ,,fényes" Miklós levelei és számlái alapján próbálta rekonstruálni a kastély építéstörténetét.6 Vele egyidőben jutott hasonló következtetésekre Balogh András.7
1957-ben - Joseph Haydn (1732-1809) halálának 150. évfordulójára - megindult a kastély restaurálása, s ennek kapcsán az 1960-as években megsokasodtak az épületről8, a parkról és a környék kialakításáról9 írt tanulmányok10.
Az építéstörténetet máig sem sikerült megnyugtatóan tisztázni. Az általam ismert - egymásnak több ponton ellentmondó - tanulmányok alapján a következő építési periodizáció vázolható fel: a szerzők - Ferenczy Károly kivételével - egyetértettek abban, hogy a kastély építésének kezdetét 1720-ra, az Anton Erhard Martinelli tervei alapján emelt, 20 szobából és 2 díszteremből álló egyemeletes épületre lehet visszavezetni. Az 1730-as évekből csak a vadászlak karbantartásáról maradtak fenn számlák, majd a komolyabb építkezések az 1750-es években indultak meg ismét, mikor Esterházy Miklós kártyaadósságai miatt kénytelen volt a süttöri (fertődi) birtokra visszavonulni.11 A hercegi lakosztály 1754-re készült el. 1754-1763 között épült ki a két oldalszárnnyal csak sarkain érintkező egyemeletes együttes, melynek szárnyait 1763-1765 között kapcsolták egybe. 1765-től - feltehetőleg - Melchior Hefele tevékenysége nyomán jött létre a ma is látható főépület.12 Ha az egyes építési fázisok időpontjaban nem is, de a szerzők - Mőcsényi Mihály13 kivételével - szintén egyetértettek abban, hogy a főépület mai formájában az 1770-es évekre készen állt 14 hiszen 1768-tól a teljes udvartartás átköltözött Kismartonból Fertődre, és 1771-től megkezdődtek azok a fogadások, vendégjárások, melyeknek reprezentáns vendége volt maga a császárnő, Mária Terézia, lánya, Mâria Krisztina és annak férje, Albert szász-tescheni herceg is. Az 1957-1959 között folyó helyreállítási munkák során a díszlépcső javításakor előkerült az egyik kibontott lépcsőfok belső lapjára vésett 1768-as évszám, mely szintén az 1770 körüli befejezést látszik igazolni.15 (Tudjuk, hogy a kerti épületek, vízesések kialakítása 1784-ig elhúzódott.)
Az Esterházy-család levéltára három leltárkönyvet is őriz a fertődi kastély berendezési tárgyairól.16 A legkorábbi 1823-ban készült,17 a következő 1832-ben,18 míg az utolsó 1856-ban.19 Azonban az épület mobiliáit, a mindenkori herceg 2-4 évenként ellenőriztette, hiszen akkora volt a forgalom Bécs, Kismarton, Fraknó és Eszterháza között, hogy e nélkül maga sem követhette volna ingóságainak hollétét. Nem minden revízió alkalmával nyitottak új leltárkönyvet, hanem a már meglévők közül elővéve abban vezették a változásokat. Az 1823-32 közötti időszakból nem maradt nyoma az ismétlődő ellenőrzéseknek, de az 1832-es leltárkönyvben már megtalálhatók az 1834. és 1838. év bejegyzései, az 1856-os leltárkönyvbe került az 1864-es év, majd az 1823-as leltárkönyvben folytatták a változások jegyzését. Igy maradtak fenn az adatok 1875-ből, 1876-ból, 1886-ból, 1878-ból, 1894-ből és 1904-ből. A gondnok (Schloß-Pfleger) Ugymond átadta a kastélyt a család központi könyvelésétől (Esterházy Central-Buchhalterey) kiküldött személynek (Cassavenvalter, Verwalter), s az inventarium hitelességét aláírásukkal igazolták. A leltárak segítségével figyelemmel kísérhető a berendezés XIX. századi folyamatos apadása. A könyvekben a szobák számozása megfelel a Beschreibungban megjelent alaprajz számozásának. (ábra)
1894 februárjában és márciusában Johann Flor (Schloß-Pfleger) végezte a leltározást. A könyvbe 1823-ban bejegyzett leltár 20 tollal, németül íródott a baloldali lapra, a változásokat rögzítő bejegyzések a jobb oldalon olvashatók, 1894-ben ceruzával és magyarul történt a felsorolás. (Lásd a mellékletet.) Két kézírást különböztethetünk meg, egy kecsesebbet, íráshoz szokottat, aki lelkiismeretesen vezette az immár tetemesnek nevezhető változást, s helyenként az ellenőrzést végző Johann Flor - szintén ceruzával - dátummal és kézjegyével hitelesítette a lapokat. A 384. lapon ,,Zu ebener Erde im Gange links, im Naturalien Cabinet N. 42." 21 a ceruzás bejegyzések között a következő olvasható: ,,Egy gerenda Belvederből, melyen 1776. sz. látható és az ácsok nevei olvasatlanok." Az oldal alján nincs hitelesítő aláírás.22
Nem tudni, hogy a leltározast végzó Johannes Flor honnan szerezte információját a szóban forg6 gerenda származási helyét illetően. Arra sincs utalás, hogy mikor, milyen körülmények között került a gerenda a földszinti kabinettbe. Azt sem tudni, hogy eredeti helyén milyen funkciót töltött be, milyen fából készült, s mekkora méretű volt. A leltárkönyv arról sem ad információt, hogy a leltározást végzők maguk próbalták-e meg elolvasni az egykori bevésést, s így jöttek rá, hogy a gerendával együtt az ácsok neveit őrizte meg az Esterházy család, vagy a kastély személyzetétől kaptak erről felvilágosítást. Sőt, ha a faanyag annyira rossz állapotba került az évek folyamán. hogy cseréje elengedhetetlenné, s a rajta lévő felirat olvashatatlanná vált, esetleg az évszám félreolvasasával - a 0 és a 6-os, esetleg 9-es szám összetévesztésével - is számolni kell.
Az évszám és a munkát végző személyek nevének bevésésére csak az építkezés jelentős szakaszainak befejezésekor került sor, így a mestergerendaként használt gerendán volt szokás feltüntetni az ácsok nevét és a befejezés dátumát. Mivel a szóban forgó gerenda az előző leltárakban még nem szerepelt, feltételezhetjük, hogy a századforduló környékén végzett tatarozás alkalmával - több helyen cserélték - a födémgerendákat és a tetőt is kijavították,23 ekkor távolíthatták el a gerendát. A család pedig megőrizte, mint a kastély építésének egykori dokumentumát.
A felirat alapján a főépületet 1776-ban, esetleg 1777-ben fejezték be. A főhomlokzat a második emelet ráépítésével 1771-re már készen állhatott, de a Belvedere megépítésére csak az 1770-es évek második felében kerülhetett sor. Valkó Arisztid 1960-ban írott tanulmányában megemlíti, hogy Jacoby a margarétai kőfaragómesterrel 1775-ben kötött szerződést, ,,...mintegy 6778 láb faragványt készített Eszterházán folyó munkáihoz. A felsorolás 28 ablakkeretről és 73 öl ballusztertagról emlékezik meg." 24 A faragványok bármely kerti épülethez is készülhettek. mégsem zárható ki a Belvederével való esetleges összefüggés.
Ez az új dátum a kastély építéstörténetét nem oldja meg, de Melchior Hefele 1765-ös feltételezett megjelenésétől egy öt, esetleg hat évig tartó építési periódus helyett, körülbelül tizenegy évig elhúzódó építési időszakkal kell számolni. Mi lehetett az építkezés elhúzódásának oka? Vajon a Belvedere építésének terve csak utólag merült fel és került megvalósításra? E kérdésekre további kutatás adhat választ.
1 Dallos Márton: Eszterházi várnak és ához tartozandó nevezetesebb helyeinek rövid leírása. Sopron 1781.; Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Eszterháß im Königreiche Ungern. Preßburg 1784.
2 Meller Simon: Az Esterházy képtár története. Budapest 1915.
3 Hárich János: Eszterháza. I. Műtörténet. 1944. OSZK. Kézirat. Fol. Hung. 2151.
4 A kastély állapotát írja le a MOB 1947. december 3-án az Oktatasügyi Minisztérium Művészeti Ügyosztályának küldött jelentése. Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Irattár, ltsz.: 468/1947.
5 Valkó Arisztid: A fertődi (eszterházi) kastély művészei, mesterei. Müvészettörténeti Értesítö (1953) II. 1. sz. 134-137.; Adattár. Fertőd (Eszterháza; Süttör: Győr-Sopron megye) mesterei, művészei 1720-1768 között. Művészettörténeti Értesítö (1955) IV. 1. sz. 127-133.; Jacoby Miklós mérnök magyarországi szereplése és működése, különös tekintettel a fertődi kastély építésére. In: Müvészettörténeti Tanulmanyok A Müvészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve 1956-58. Budapest 1960. 129-145.; Újabb adatok a fertődi (eszterházi) kastély építéstörténetéhez. Ars Hungarica (1982) X. 1. sL 75-84.
6 Ő főleg az 1760-as évek első felének munkálataival, Johann Ferdinand Mödlhammer tevékenységével foglalkozott behatóan.
7 Balogh András: A fertődi kastély építéstörténetének főbb mozzanatai. Művészenörténeti Értesítö (1953) II. 130-133.; A "magyar Verszália" építője. Műemlékvédelem (1962) VI. 2. sz. 108-111.
8 Ferenczy Károly: Adatok a fertődi kastély értékeléséhez. Műemlékvédelem (1961) V. 4. sz 224-229.
9 Mőcsényi Mihály: A fertődi táj-, park-, kastély-együttesről. Műemlékvédelem (1966) X. 4. sz. 214-217.; Műemlékvédelem (1967) XI. 2. sz. 80-82.; 4. sz. 228-234.; Műemlékvédelem (1968) XII. 3. sz. 171-177.
10 Cs. Katona Imre: A fertődi (eszterházai) kastély kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények (1959) III. 1-2. sz. 77-129.; A fertődi kastély kialakításának és helyreállításának néhány kérdése. Művészet (1962) III. 10. sz. 3-6.; A fertődi kastélyrendszer kialakulása. Ssz. 1976, 130-143.
11 Valkó Arisztid: Újabb adatok a fertődi (eszterházi) kastély építéstörténetéhez Ars Hungarica (1982) X. 1. sz 77.
12 Ferenczy Károly szerint az egyemeletes épület már 1763-ra készen volt, Johann Ferdinánd Mödlhammer nem a patkó alakú, hanem a toldalékszámyak kiépítését végezte az 1760-as évek elején. Müemlékvédelem (1961) V. 4. sz. 224-229.
13 Mőcsényi Mihálytól megkaptam a kastély építéstörténetét tárgyaló legújabb tanulmányának kéziratát, melyet ezúton is köszönök. Szerinte az 1760-as évek építkezései során a főépület ún. ,,babilon"-kupolát kapott, melyet 1776 után bontottak le és húzták fel helyére a mai Belvederét.
14 "...s közvetlen adatok hiányában csak valószínűsíthetjük hogy a kastély a mai alakjában már 1767-ben készen lehetett." Balogh András: A fertődi kastély építéstörténetének föbb mozzanatai. Múvészettörténeti Értesítő (1953) II. 132.; ,,Az építkezések felsö határát sem lehet lezárni az 1770-es évvel, bár kétségtelen, akkorra (a kastély) már készen állt." Cs. Katona Imre: A fertődi (eszterhází) kastély kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények (1959) III. 1-2. sz 116.; ,,Hefele megjelenése, illetve távozása nem jelentett zárókövet Eszterháza építésében, mert a külső-belső építési, díszítő munkálatok - egyéb mesterek, művészek bevonásával, kertmüvészeti remekek létrehozása még évekig, kb. az 1770-es évig eltartottak. Tömegében a palota már nem változott, s a kisebb alakítások "fényes" Miklós haláláig, 1790-ig tartottak." Valkó Arisztid: Ujabb adatok a fertődi (eszterházi) kastély építéstörténetéhez. Ars Hungarica (l982) X. 1. sz. 80.
15 Kubinszky Mihály - Varga István: A fertődi kastély helyreállítása (1957-1960}. Müemlékvédelem (1961) V. 3. sz. 149.
16 Az Esterházy-család Levéltárában több leltár is megtalálható, mely a kastélyok és várak ingóságait és kincseit tartalmazza. A fraknói kincstár leltáraival foglalkoztak a legtöbbet. A fraknói leltárakról nyújt kitűnő összefoglalást: Katona Imre: A fraknói kincstár 1725-ös leltára. Művészettörténeti Értesítő (1980) XXIX. 2. sz. 131-147.
17 OL. Esterházy-család levéltára P112 127. kötet.
18 OL. Esterházy-család levéltára P112 130. kötet.
19 OL. Esterházy-család levéltára P112 32. kötet.
20 1823-ra utaló dátumot vagy bejegyzést a leltárkönyvben nem találtam, nézetem szerint ezt a leltárkönyvet 1875-ben nyitották meg. A könyv címe: 119./2193. uradalom IV. HERCZEGI LAKOK LELTÁRA; Pag. 1.: INVENTARIUM über die in dem hochfürstlich Esterházyschen Eszterházer Schlossze und andern verschiedenen Gebäuden befindlichen Mobilien und Effecten.
21 A ,,Beschreibung"-ban 42. szám alatt szereplő helyiség: ,,Das Billardzimmer", mint "Naturalien Cabinet" a XIX. században nyerhette ezt a funkciót. A leltárjegyzékből látható, hogy a szoba már rég nem töltötte be ezt a funkcióját sem, így a gerenda sem számíthatott már kuriózumnak, csak egy volt az ott heverö tárgyak közül.
22 A 379. lapon 1894. február 28-i dátum szerepel, utána a 397. lapot írta Flor alá 1894. március 6-án. tehát felthetöleg ez alatt az egy hét alatt végeztek az ezeken a lapokon szereplő tizenhét szoba revíziójával.
23 Kubinszky Mihály -Varga István: A fertődi kastély helyreállítása (1957-1960). Müemlékvédelem (1961) V. 3. sz. 150.; Borsa Antal - Filippovits Ferenc: A fertődi volt Esterházy-kastély díszterem freskómentése és födémcseréje. Műemlékvédelem (1968) XII. 4. sz 221.
24 Valkó Ansztid: Jacoby Miklós mémök magyarországi szereplése és működése, különös tekintettel a fertődi kastély építésére. In: Müvészettörténeti Tanulmányok A Művészenörténdi Dokumentációs Központ Évkönyve 1956-58.Budapest 1960. 136.
Alább közöljük az ismertetett leltárkönyv bejegyzéseit:
384. lap, bal oldal, eredeti jegyzék (ld. 20. jegyzet)
1., Ein Beinkleid = Putzbrett in zwei Theilen v. Weichen Holz
2., Ein seit Stifel
3., Zwei Jagd Stiefel mit sechs Füßeln
4., Ein chinesische Chatulle, inwendig schwarz eingestrichen
5., Ein Camin = Feuerzange und Schürhagen, mit Messingknöpfe
6., Ein Canapee von Eichenholz, gelb angestrichen, Sitz und Lehne Stohr geflochten, mit schadhaften Zitzüberzogen, und acht Geisfüßen
7., Zwei Armlehsessel, grün weiß angestrichen, Sitz und Rüklehne gepolstert ohne Ueberzug
8., Ein Spieltisch von Eichenholz, mit doppelt grünen Ueberzug, welche schadhaft, ferner 4. Geißfüßen, das Tischl ohne Ladl
9., Ein ordinaire Tisch mit vier gedrehten Füßen, und Füßschemmel, auf vier Kugeln ruhend
10., Ein Bankbett von Eichenholz, der Aufsatz gebrochen
11., Ein kleines 4 ekiges Tischl, mit vier Füßen, wovon einer gebrochen
12., Ein Bettschemmel, auch als Tisch zu benützen, gefladert mit vier Geisfüßen, dasselbe ist in schadhaften Zustande
13., Ein Schreibpulttisch mit zwei außern Laden, drei Schlößer ohne Schlüße
14., Ein Leibstuhl schadhaft ohne Topf
15., Ein gebrochener Spuknapf(?)
16., Ein Kaminschirm mit ord. Leinwand überspannt
17., Zwei Schriftenkästen von weichen Holz, Silberfarb angestreichen, mit kleinen Fächer Abtheilungen
18., Ein kleiner enger Kasten, v. weichen Holz Silberfarb angestreichen rmt Schloß u. Schlüssl
19., Zwei Kisten eine größere, und eine kleinere, mit Akten von der Herrschaft Kittsee, respective Preßburger Casa Venwaltung
20., Ein Aufsatzkasten Silberfarb angestrichen v. weichen Holz, mit einen oberen offeren Fach, unter zwei Thürl, Schloß u. Schlüssl
21., Ein breiter Schnften Kasten mit verschiedenen kleinen Fächern, v. weichen Holz,
Silberfarb angestrichen, Schlon u. einen Schlüssl
22., Eine Stafferei von weichen Holz unangestrichen
384. lap, jobb oldal, 1894-es bejegyzés:
1., Egy nadradtisztító két rész
2., Egy csizma ráma
4., Egy kis chinai chatulle (tollal) Positio 3. két vadász csizma ráma Bécsbe küldetett Kessy camerdienernek 1878-ik évi september hó 22-én
5., Egy tűzfogó
10., Egy padágy
14., Egy szobaclosett törött
16., Egy kandalóernyő
17., Két kettős ajtajú szekrény írásokkal 25
18., Egy egyajtós kis szekrény irásokkal
20., Egy felrakott szekrény írásokkal
21., Egy széles szekrény írásokkal
22., Egy festőállvány
Egy nagy szmyrna szőnyeg
Egy nagy szekrény 379/7 26
Egy kisebb szőnyeg teljes rongy
Egy pár vörös selyem függöny teljesen rosz
Egy egész új szalmazsák
Három pár függöny kék fehér szövet egész rongy - fatartó
Két pár kettős vörös selyem függöny
Két széles egyszárnyú selyem függöny - vastartó pléh (sárga) diszítésekkel
Tizenhét bőrvánkos és egy selyemvánkos székekre
Tizennégy függönyrúd, 4 drb függöny vasrúd
Egy ruhatartó rosz 381/4
Egy fakosár fehér-kék szövettel 441/4
Egy gerenda Belvederből, melyen 1776. sz. látható és az ácsok nevei olvasatlanok
Egy fekete chatul törött
Két puhafakeret
Egy bőrfújó