Fertőd Esterházy Kastély

Bak Jolán szövegével, Filep István képeivel.

Módosított kiadás, Di Color Studio - 1996

 

,,Melly Vár vagyon Söjtör;
Sarród, és Széplaknak,
Szomszédságiban Endréd,
's szent Miklósnak,
Föllyül fertő-vize; újj úttya
Hanyságnak;
Allól Ikva mente,
's folyása Rábának."

 

Sarródi Dallos Márton, a 18. század költője (akit a továbbiakban versén keresztül idézünk), az 1781-ben kiadott ''Eszterházi Várnak és ához tartozandó nevezetessebb helyeinek rövid leírása ..." című költeményében ekként határozta meg a kastély helyét.

A napjainkban FERTŐD néven ismert város az, ahol Magyarország legnagyobb szabású, a 18. századi más európai rezidenciákkai vetekedő barokk építészeti alkotása található. 1950-ben Eszterházát és Süttört összevonták, a két községből született Fertőd, mely Győr-Moson-Sopron megyében, Soprontól mintegy 25 km-re fekszik. Eszterháza volt a kisebb település, a második világháború után még alig pár százan lakták. A község nevének keletkezéséről kétféle elgondolás olvasható: a Révai Nagy Lexikon 1912-es kiadása szerint a család vette fel a falu nevét. Dallos Márton véleménye szerint: a falu kapta nevét az Esterházy családtól.

 

"Úgy ESZTERHÁZ MIKLÓS
Söjtöri Várának,
Nevét változtattván,
már Eszterházának
Nevezi, hogy Nevét Familiájának,
örökre fönt hagygya
illy Találmányának."

 

Süttör a nagyobbik, a régebbi település volt. Már 1313-ban Sehter néven említi a fennmaradt levéltári anyag. Jobbágyközség volt, a Kanizsai, majd a Nádasdy család birtoka. Az Esterházy család 1681-ben szerezte meg. Esterházy PáI súlyos adósságai miatt Széchenyi György esztergomi érseknek, majd a máriacelli bencéseknek adta bérbe és 1719-ben váltották vissza.

A kastély újjáépítését Esterházy József kezdte meg, aki 1720 júliusában megbízást adott Anton Erhardt Martinelli építőmesternek egy kétszintes, húsz szobás, két dísztermes vadászlak tervezésére és építésére. A bécsi építész vállalta, hogy a megbízást három hónap alatt teljesíti. Így jött létre a mai kastély magva.

Az önálló főépület mellett, arra merőlegesen két építmény állt, mely valószínűleg istálló és pajta lehetett. Ezeket a szárnyépületeket később mulatóházakká alakították és kőkerítéssel kapcsolták a főépülethez. Ez a kőkerítés a mai patkó alakú földszintes épület falvonalára emlékeztetve körülhatárolta az udvart.

A kastélyon ezután hosszú ideig nem folyt építési munka. Az Esterházy család levéltári okiratai 1754-töl tanúskodnak újból a süttöri építkezésekről, amikoris Gottfried Wolf vállalkozott Miklós gróf szobáinak festésére. (A hercegi címet ekkor még bátyja viselte.) Az 1762. év jelentős időszak Süttör építésének történetében. (Az Eszterháza nevet csak 1765-ben kapta meg. Miklós herceg 1766. január 4-én kelt levelében olvasható: "Schloß Eszterháza" . )

Dallos Márton leírása szerint az építkezések már 1762-ben folytak:

 

"Ezer hétt száz hatvan kettödik
Esztendő
Gróf ESZTERHÁZ MIKLÓS.
mire lesz menendő?
Megmutatta; Herczeg lesz
mit mivellendő?
Már-láttni; Mitt mivelt? mi?
miben tetzendő?"

 

1763. január 11-én Miklós herceg összehívta a különböző birtokrészek tiszttartóit és gondnokait. Ez a "Comissio" meghatározta, hogy a "most jövő egészen új süttöri épület" felépítésénél kinek mi a feladata. Ekkor indult az a hatalmas építkezés, melynek eredménye Magyarország egyik legszebb kastélyegyüttese lett: a magyar "Versailles".

Az építkezés azzal kezdődött, hogy a két mulatóházat egybeépítették a vadászkastéllyal, és megépítették a két földszintes, patkó alakú szárnyat.

A kastély építéstörténetével foglalkozó kutatók véleménye eltérő a kastély újjáépítését, tervezőjét illetően. Az 1784-ben Pozsonyban kiadott s feltehetően Niemetz Primitivus irgalmasrendi páter által írt "Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterhaz im Königreiche Ungern" című könyv nyolc metszetet őrzött meg. Az A. N. I. jelű metszet bal alsó sarkán olvasható: "Jacoby del. et aedif", vagyis rajzolta és építette Jacoby.

A levéltárban számos nyugta-másolaton találjuk Jacoby Miklós építész nevét, aki 1756-tól dolgozott az Esterházy családnál, de nem tudhatjuk, ő tervezte-e a kastélyt. Ünnepségeket szervezett, kivitelező volt. Miklós herceg nagyrabecsülte, Haydn-nel azonos volt a fizetése, családjával ötszobás nemesi kúriában lakott.

Valószínű hogy Johann Ferdinand Mödlhammer építette az 1763-ra elkészült, a központi magot az oldalépületekkel összekötő - az udvari oldalon íves - épületeket. Melchior Hefele - aki Bécsben a magyar testőrség rajztanára volt - egy 1765-ben kelt nyugta tanúsága szerint a süttöri kastélyhoz készített tervrajzaiért és helyszíni szemlékért pénzt vett fel. Egyes kutatók szerint a főépület udvari, kétkarú díszlépcsője Hefele tervei alapján készült. Voit Pál véleménye szerint az 1761-62-ben készült vezérterv is Hefele alkotása, őt bízta meg a herceg a kastély teljes átépítésével. Voit véleménye szerint ő készítette a főépület főhomlokzata előtt kulisszaszerűen kialakított új homlokzati terveket is. Az egykori manzárd emeletet második emeletté alakította, a középrizalit felett harmadik emeletként emelt Belvederével és az első emeletre felvezető szabad díszlépcsővel a kastély középtengelyét telte hangsúlyossá. Voit Pál meglátása szerint a kastély egésze vitathatatlanul Hefele műve, Jacoby és Mödlhammer csak irányították az építkezést.

Ismeretes, hogy Esterházy Fényes Miklós igen határozottan beleszólt a tervezési munkába; az okiratok tanúsága szerint minden, az építkezésre vonatkozó kérdésben magának tartotta fenn a végső döntés jogát.

Most pedig pergessük vissza az idő kerekét 200 esztendővel, sétáljunk körül a hajdani tündérvilágban.

 

A kastély

A főbejárati, hármas tagolódású kovácsoltvas kapu a vasművesség remeke. A kapu választóoszlopait rokokó kővázák díszítik. (A kapu kivitelező mestere Johann Carl Franke volt.) Kétoldalt a kapuhoz ívesen hajló földszintes szárnyak csatlakoznak, majd kétemeletes szakaszokba mennek át és a háromemeletes főépülettel egybeépítve a tojásdad alakú belső udvart zárják körül.

 

"Az udvar közepén egy mesterséges
kút,
Áll; és két szárnyára miként
el-tér az út,
Sebes föl-ugrássa a' Víznek
úgy fel-jút,
Hogy annak zugássa távul-is
fülben gyút."

 

A földszintes épületek kőpárkányát vázák díszítik, mindkét oldalon egy-egy kiugró résszel, tetején trófeákkal díszített attika. Az emeletes szárnyépület ablakai egészen a padlóig érnek, gyámköveiken kissé kiugró küszöbbel és kovácsoltvas korlátokkal. Az egyenes épületszakaszon mindkét oldalon középütt négy kőoszlopon nyugvó erkély épült. Az erkélytartó oszlopok között egy-egy szökőkút, kőből faragott mitológiai alakokkal, A középső három ablak felett a tető peremén levő kőkorlátot kőváza, füzérdíszek és két puttó díszíti.

A középső főépület magasabb és díszesebb. A rizalit feletti oromzat mezejében nagy ütőóra látható, párkányán különféle alakok és fegyverek kőből mintázva. A középrész kő mellvéd posztamensein felváltva kővázák és szobrok állnak. A harmadik emelet lapos tetős, kőpárkánnyal díszítve. Az első emeleti, kettős oszlopokon nyugvó erkélyhez íves karú, kétmenetes díszlépcső vezet, melyet kovácsoltvas rokokó korlát szegélyez. A korlátot lámpásokat tartó puttók díszítik; az erkélyen két kőváza, középen az aranyozott hercegi címer. A díszlépcsőről a zeneterembe jutunk. Fehér alapon dúsan aranyozott, a falakon hasonló színű falikarokkal, 64 gyertyával. Innen a díszterembe léphetünk, mely fehérre festett, különböző harci jelvényekkel és puttókkal díszített, aranyozott.

Mennyezetén Joseph Ignatz Milldorfer freskója: Apolló a Nap-szekerén. A mennyezetről öt nagy csillár függ alá. A négy sarokban az évszakokat ábrázoló életnagyságú szobrok márványtalapzaton állnak.

"A falakat hat nagy falitükör, két rózsaszín márványkandalló díszíti. A kandallókon négy nagy és négy kisebb kalcedonból készült váza, két drágakövekkel kirakott óra, valamint négy, karos gyertyatartó.

Négy nagyméretű festmény függ a falakon; a képek mitológiai jeleneteket ábrázolnak. A székek és pamlagok bevonata arannyal szőtt vörös damaszt."

A zeneterem és a díszterem a háborús pusztítások ellenére jó állapotban megmaradt. Az egykori olajfestmények elpusztultak, helyükön ideiglenesen a 17. századból származó flamand és francia gobelin díszlik. Az itt látható vázák, szobrok, kandallók eredeti darabok.

"A díszteremtől jobbra eső szobák festett faburkolattal, vörös damaszttal, zöld toursi selyemmel, lakkozott táblákkal díszítettek. A szobák tele értékes órákkaI, porcelán díszedényekkel, indiai asztalokkal, szekrényekkel, tükrökkel. A bal oldali szobák semmiben sem maradnak el a jobb oldaliaktól; az egyik francia gobelinekkel fedett, egy másik indiai módra Gros de Tour festésekkel díszített ..."

A háromemeletes kastélyban a termeket és a Belvedere-t nem számítva összesen 126 helyiség van.

A földszinten található a nyári ebédlő, a Sala Terrena; padozata fehér márvány, a falak fehérek, részben zöldre festve, ezüst virágfüzérekkel. A mennyezeten mitológiai jeleneteket ábrázoló freskók, mesterük egyelőre nem ismert.

A két oldalsó fal közepén tükrökkeI kirakott bemélyedés, alatta kőlapon márvány medence, benne porcelán békák úsznak.

"Fölötte festett porcelán sárkány, szájából viz csordogál. A fülkék mindkét oldalán nagy falitükrök, alattuk fehérmárvány asztal, tele értékes porcelánokkal. A székek zöld színűek, aranyozottak. A föIdszinten négy szoba a hercegnő lakosztálya, az első festett faburkolattal díszített, a második szobában lakkozott falitáblák, értékes órák és porcelánok találhatók. A harmadik szoba indiai falitáblákkal díszes, hasonló szekrénnyel, órákkal, vázákkal ékesített. A baldachinos ágy a dívány és a székek dúsan aranyozott, zöld kelmével borítottak.

A Sala Terrenától jobbra eső szobákban látható a hercegi lakosztály. Ezek egyike fekete lakkal, aranyozott virágokkal és tájképekkel borított japán falitáblákkal díszített, melyekből tíz darab készült. Értékük egyenként ezer aranyra rúgott.

A második szobában egy karosszék is látható, melybe ha beleülnek fuvolaszerű dallamokat hallat.

A harmadik a hálószoba. Az ágy égszínkék damasztterítővel borított, a baldachin erősen aranyozott, rajta négy fehér kócsagtoll-bokréta.

A további szalonok is mind gazdagon aranyozott faburkolattal, számos vázával, porcelánedényekkel és díszórákkal ékesek. A földszinten helyezkedik el a könyvtár, a könyvek száma meghaladja a 7500-at."

 

"Van ezen Várnak
Nagy Bibliotekája,
Abban sok Országok
hitelyes-Mappája,
A'Porczollányoknak
különös szobája,
Illy nagy épülethez mértéklett
konyhája" .

 

A házi kápolnára így utalt a költő:

"Ennek a' ball-szárnya a' mint
ki-terjedett,
ott egy jelyes szép
Kápolna emelkedett,
Mellyben szent Antalnak képe
hehesztetett
És annak Nevére föl-is szenteltetett."

A "Beschreibung" leírja a porcelánszobát, azon szobákat, ahol mindazokat a "drágaságokat, remekműveket, bútorokat" tartják, melyek a többi szobában nem férnek el. Megemlíti az óragyűjteményt, a csodálatos drágaköves órát, melynek mutatói és díszítése "tiszta-brilliántos kő"

Felsorolja az étkészletet és azokat a tárgyakat, melyeket Mária Terézia királynő az 1773-ban tett látogatása alkalmával használt.

A felsorolt termek helyreállítása megtörtént. Berendezésének csak kis hányada került elő így azokat más kastélyokból vásárolt, korabeli bútorokkal rendezték be. Napjainkban 21 szalon szépségében gyönyörködhet a látogató.

Télikert, orangéria

"Itt télen a' Szőlő, Szilva,
és Cseresznye
Érik, a' kertésznek annyi veteménye
Vagyon, hogy érette senkinek erszénye
Nem nyílik; de mégis
meg-telik edénye.

 

A patkólakú kastélyépülethez kétoldalt derékszögben csatlakozik egy-egy 11 tengelyes földszintes szárny, a keleti a télikert, a nyugati a képtár volt. (Az orangéria, a bábszínház folytatásaként - magtárnak használva - ma is áll.)

 

Képtár

 

"Mert itt lehett látni
sok böcsös képeket,
Föl-ékesséttetett szép mesterségeket,
Hól? kik, mint vigadtak edgyütt
kedvesseket,
Mások szomorodott távúl-lételeket."

 

A nagyszámú olasz és holland festő művein kívül - melyek szakértő szemnek nagy csodálkozást okoztak (írta a "Beschreibung") - a herceg udvari festőjének, Grundemann úrnak sok értékes műve található itt, akárcsak a kastély különböző szobáinak oldalfalán és mennyezetén .

Az első leltár 1820-ban készült el, bár tudjuk, hogy Esterházy Fényes Miklós megbízta Grundemannt a képek katalógusba vételével. A herceg nem sok képet vásárolt, azonban valószínű ő szerezte meg Raffaelló Madonnáját, mely már a 18. század második felében a család birtokába jutott. (A művészettörténet Esterházy Madonna néven tartja számon.)

A képtárat Fényes Miklós unokája, II. Miklós gazdagította. A vásárlásra felajánlott képek jegyzékén ő maga jelölte a feltétlenül megszerzendő darabokat. Megjegyzései arról vallanak, hogy általában egy mestertől csak egy képet vásárolt. Segítője egy ügyes bécsi rézmetsző, Joseph Fischer, aki a gyűjtemény inspektora, majd az 1812-ben megjelent katalógus szerzője is volt. Esterházy II. Miklós, mint kora egyik kiváló műgyűjtője és szakértője, ezernél több festményt, 3500 rajzot és kb. 50 ezer metszetet vásárolt Bécsben, Itáliában, Franciaországban, Angliában.

A magyar állam 1870-ben megvásárolta Esterházy Miklóstól ősei híres gyűjteményét. Külföldi műkereskedők magasabb árajánlataival szemben az akkori herceg úgy döntött, hogy igen méltányos áron hazájának engedi át a gyűjteményt.

 

A park

 

A Sala Terrenából kilépve a csodálatos franciakertbe jutott a vendég. Antik szobrok, kővázák, virágoskosarak, kőkorlátokkal díszített kertek, elől nagy szökőkúttal és gesztenyefa allékkal, melyet mesterséges vízesés zárt Ie. Nem ismerjük a park tervezőjét, de tudjuk, hogy francia kertészek alkotásai ihlették.

Gottfried von Rotenstein német utazó 1783-ban írta: " ... a kastély mindkét oldalán kis kertek vannak virágparterekkel, mindegyiket kőkorlát veszi körül, melyen 6-6 kisgyermek-csoport áll, köztük 8-8 kőváza. Ezekben a kis virágparterekben 48-48 narancsfa, nagy hordókban. A narancsligeteket a kastély két oldalszárnyához csatlakozó télikert, illetve képtár épülete védi az északi széltől, oldalt kovácsoltvas kerítés zárja le. A keresztben, egymásra merőlegesen, tengelyesen formált utak négy részre osztják ezt a kertrészt, ahová az út tengelyébe épített lépcsőkön lehet lejutni.

A narancsfákat télen a fűtött télikertben, illetve az orangériában óvják a hidegtől. További 68 narancsfa zöldell a kastély körül elszórtan. A főépület mögött kezdődik a parterre; 20 homokkő váza, 32 szobor, 5 szökőkút, 4 nagy, zöldrefestett, és 73 kisebb virágkosár díszíti ágyásait.

A parterre-t 34 gömb alakúra nyírt hársfa, félkör alakú térség zárja le, rajta két, szikladarabokból épített, nagyméretű szobor." A szobrok helyén 1784-ben, félkör alakban a tengelytől jobbra és balra egy-egy "cascade", vízesés készült.

Tíz, egyenként 50 cm magas lépcsőfokon zúdult le a víz tíz méter szélességben, egy 26 m szélességű kőből formált, barokk medencébe.

 

Operaház

Az első 1768-ban, a második 1780-ban épült.

 

(Az alábbi leírás az 1780-ban épült második operaházra vonatkozik.)

 

A kastélytól nyugatra, a díszkert szélén, a gesztenyefasor mögött emeletes, manzárdtetős épület, az Operaház állt. A homlokzat teljes hosszában oszlopokon nyugvó erkély futott végig. Az erkélyt aranyozott vaskorlát szegélyezte. A főpárkányt lezáró attika homlokzatát trombitáló puttócsoport díszítette.

Az épület szélessége kb. 30 méter, hossza több mint 60 méter volt. Belül négy részre tagozódott: előcsarnokra, nézőtérre, színpadtérre és ruhatárra.

"Az előcsarnokból kétoldalt kovácsoltvas korláttal díszített kettős lépcső-feljáró vezetett az emeleti páholyokhoz és a karzatra. A páholyok közelében heverőkkel, tükrökkel, órákkal, porcelánokkal, különféle használati és dísztárgyakkal gazdagon berendezett szobák álltak a vendégek rendelkezésére. A hercegi család és az előkelőbb vendégek az emeleti páholyokból és a galériákból nézték az előadásokat." (1.)

Az előcsarnokból három bejárat nyílt az arany, vörös és zöld színekben pompázó nézőtérhez; a galériákhoz pedig egy-egy szabadlépcsős oldalbejárat vezetett.

"A nézőtéren a díszpáholyokon kívül 400 férőhely volt. A nézőteret négy nagy cserépkályha melegítette, melyet kívülről fűtöttek. Az alagsorban elhelyezett további négy kályha melege a középen elhelyezett négy nyíláson, légfűtés módjára áradt a helyiségbe." (2.)

A színpad nyílása kb. 8x8 méter, mélysége pedig majdnem 18 méter volt. A színváltozások pillanatok alatt mentek végbe, a színpadnak emelő-süllyesztő szerkezete volt. A színpad hátsó részén kétoldalt öltözőhelyiségek, mögötte a ruhatár állt. Az operai jelmezeket tíz nagy szekrényben őrizték. Naponta felváItva komoly- és vígoperákat, olasz, német darabokat adtak elő, melyek rendszerint este hat órakor kezdődtek a herceg jelenlétében.

"Leírhatatlan, hogy itt a szemek és fülek milyen élvezetben részesülnek. A herceg udvari karmestere, a világhírű nagy zeneköltő Haiden úr igazgatja a zenekart, mely a legnagyobb tökéletességgel játszik. A kitűnő világítás és a megtévesztő díszletek, melyek egyszer a felhőkből aláereszkedő isteneket, azokat alulról felszállni, majd a következő pillanatban eltűnni látják; majd vidám kert, egy elvarázsolt erdő egy pompás teremre változik át." (3.)

Az operaelőadásokat az előkelőségek mellett bárki látogathatta.

 

,,Ebben egy pénz nélküI meg-lehet
jelenni,
A'jó-ész kit hová vezett? helet venni.
Honnéd mikor akar? kedvére
ki-menni
A' mint kinek tetszik ? lehet aról tenni."

 

Az Operaháztól déli irányban - a lés-erdő mellett - egy szépen berendezett kávéház állt:

 

,,Itt a'mint a másik kert
el-készéttetett,
A'mellett egy Kaffë-Ház épéttettett,
Hol egy Komedia - Ház - is
emeltetett,
Melly sok ezer Summa pénzekben
telhetett."

 

Ma már egyik épület sincsen meg, csak leírásokból és falmaradványokból ismerjük

szépségüket.

 

Lovarda

 

Az Operaháztól nyugatra, a parkban található a ,,nagy Hertzegi istálló". ,,Hatalmas épület, jón félpillérekkel díszítve. A bejárat felett lovat fogó férfit ábrázoló szoborcsoport, a két végén gyermekek lószerszámokkal. Az udvarban a másik átjárás felett egy ütőóra van. Befogadóképessége 110 ló. Egyéb helyiségeiben pompás kocsik és hintók vannak elhelyezve, más helyiségei téli lovardának szolgálnak. A nyergeskamra is igen díszesen berendezett. Itt található még a nyári lovarda és egy kovácsműhely is." (4.)

 

"Tóvábbá e' Várnak többi

Épületit,
El-halgatom tiszta, s'széles
Istáloit,
Rendes, és magános szép strázsa
házoit,
Egyedül dicsérem sok szép
Paripáit."

 

Muzsikaház

A Lorvardától nyugati irányban, a park szélén áll az ún. Muzsikaház. Egyemeletes, téglalap alakú, barokk épület, udvara árkádos folyosókkal szegélyezett. Itt laktak az Esterházy-udvartartás énekesei, zenészei, színészei; de volt az épületben patika és orvosi lakás is. Az épületnek az eredeti ábrázolásokhoz viszonyítva jelenleg mindössze fele áll.

 

,,Itt az Egéssége kinek meg-bomlik?
Orvoss; Apotheka mind feltaláltatik.
Ér-vágásra kinek-szüksége látzatik'
Barbél; Fercsel tüstén
nyomában adatik."

 

Az emeleten, kétszobás lakásban élt Joseph Haydn, melyet az épület nyugati homlokzatán elhelyezett emléktábla - Bory Jenő szobrászművész alkotása - jelez.

Az épületet többször átalakították, árkádjait befalazták. Haydn születésének 250. évfordulójára felújították, árkádjait kibontották. Ma Fertőd egyik legszebb barokk műemléke.

Az épületben zeneiskola, az önkormányzat hivatali helyiségei és a könyvtár kapott helyet. Udvarán nyaranta kamarakoncerteket rendeznek.

 

Beszálló vendéglő

 

A Muzsikaháztól nyugatra található az "Udvarosház", eredeti nevén ,,Beszálló vendéglő". Árkádos, U-alakú épület. Akkor épült, amikor a muzsika-házban vendégeket már nem lehetett elszállásolni, mert minden hely az állandó művészeknek kellett. Az új vendéglőben szállásolták el a kevésbé előkelő vendégeket.

Mária Terézia eszterházi látogatását megelőzően, 1773 nyarán az akkori vendéglőben leltárt készítettek. A megmaradt leltár (az Országos Levéltárban őrzik) felsorolja a személyzetet, a szobák és eszközök számát, mely szerint összesen 22 személy dolgozott az épületben (pincérek, szobalány, szakács, takarítók, stb.) A vendégépület emeletén 8 vendégszoba, egy étterem és 8 zeneszoba volt. Az emeleti vendégszobák az ,,uraságok" részére szolgáltak s a földszinti a kíséreté, az inasoké. A szobák kétágyasak, szalmazsákkal és matraccal, lepedővel és takaróval ellátva. A leltár felsorolta az evőeszközök, tányérok számát, a borokat, fűszereket, ételeket. Feltűnően magas az ivópoharak száma (400) és a különböző palackoké (150 + 800). A leltár adataiból következtethetünk, hogy a vendéglő látta el a vigasságokra berendelt táncosokat is.

 

"Széplakrúl ez várig utat szép Alléval,
Készétett nagy roppant
Vendégfogadóval,
Kétt felöl egyforma számos Házoival,
Akár mely Városban illő Bóttyaival."

 

Az új vendéglőt és környékét így írja le a költő. Ma is áll az épület, melyben a "Haydn Étterem" és a 60-70 személyt befogadó turistaszálló működik.

 

Őrségépületek

A kastély vaskapujával szemben, az országúttól északra még ma is állnak az ún. Gránátosházak, ahol a hercegi fegyveres testőrség tartózkodott.

Egyszerű árkádos, barokk épületek. Az Esterházy családot megillette a saját, egyenruhás testőrség tartásának joga. Legalább 180 cm magas növésű ifjakból válogatták ki a 150 főnyi ,,gránátos"-t. Egyenruhájukat maga a herceg tervezte; sötétkék kabát piros hajtókával, fehér mellény és harisnya, fekete medveprém kucsma sárga ellenzővel.

 

,,E' Vár előtt vannak még
két épületek,
A Granatérosok mellyekben tetettek,
Kik e'Vár őrzéssére köteleztettek,
Elejbek fegyverek: 's Ágyuk
helyhesztettek.

 

Az épületeket helyreállították, kívülről meghagyták eredeti formájukat. Az egyikben kávézót rendeztek be, a másikat is az idegenforgalom céljaira alakították át.

 

Gazdasági igazgatóság épülete

 

Körsétánkat folytassuk a kastély keleti parkjában, ahol az oldal-vaskapu mellett áll az egykori gazdasági igazgatóság épülete. Egyemeletes, 15 ablaktengellyel, a földszinten kőkeretes ablakokkal. Középső tengelyében a kapu felett hullámos párkány látható, két szélén kőurnával. A három középső ablak felett díszes oromzatban az Esterházy-címer. A két szélső tengely fölé trófeás attika emelkedik. Az épület egyszerű megoldású.

 

 

Bábszínház

(Épült 1773-ban)

 

Délre haladva állt a Bábszínház.
,,Más vörös Épület a' konyha
- kert körül,
Találtatik, itten: az az Nap-keletrüI;
Mellyben Márionet játéka tüköröl,
Néha ki-tétetik: azon ki ki örül.

 

A ,,Beschreibung ..." 1784-ben így mutatta be:

 

,,Az operával szemben áll a tágas, de páholyok és karzat nélküli Bábszínház. Földszinti nézőtere barlanghoz hasonló a falak, benyílók és nyílások különféle lépcsőkkel, kagylókkal és csigákkal vannak díszítve. A színház elég tágas, a díszletek nagyon csinosak, a bábok jól elkészítve és pompás ruhákkal ellátva.

Itt nemcsak bohózatokat és meséket, hanem komoly operákat is előadnak. Ez a színház a maga nemében egyedülálló, előadásait bárki ingyen látogathatja." (5.)

Az épületet már a múlt században átalakították. Helyenként láthatók még a befalazott díszajtók és ablakok keretei. Jelenleg magtárnak, raktárnak használják.

 

Séta a mulatóerdőben

 

A nagy parterre-ről indulnak ki a sugárutak, melyek a mintegy 600 kh nagyságú parkerdőn végigfutnak.

 

,,Vannak ezen Lésnek három
főúttyai,
Mellyeken egyenest a' Vár Ablakjai,
Láttatnak szent Miklós,
és Széplak Tornyai,
vannak más különös elöl-láttatyai."

 

A kastély mögötti ún. mulatóerdőben az utak metszési pontjain szórakozóhelynek használt tisztásokat alakítottak ki. Ezek egyike volt a Naptemplom, vele szemben a bal oldali állétól keletre a Dianatemplom. A Naptemplom " .. oromzatán a nap képével díszítve, belsejében négy lépcső, falait faburkolat borítja, virágfüzérekkel díszítve. Öt nagy falitükör, mindegyik alatt kararai márvánnyal fedett asztalkák, rajtuk indiai és kínai porcelánfigurák állnak. A vörösmárvány kandallón dúsan aranyozott, Napot ábrázoló óra, aranyozott bútorok. A székek és a pamlag zöld színűek. A mennyezet fehér, melyet aranyozott Nap díszít... A templomtól nyolc fasor indul, mely törpék szobraival van díszítve..."(6.)

 

,,A' hol minden féle giz-gaz
neveltetett,
Oda Dianának vig-Hely épéttetett,
Ennek ellenében ismét emeltetett
Épület, melly fölé Nap képe tétetett.

 

Sűrű, bozótos út vezet a Remetelakhoz, melyet tüskesövény kerítés övez. Egyszerű épület, a cella előtt nagy kereszt, az ajtó mögött fából faragott koldus áll. Belül kis oltár porcelánfeszülettel, megkövesedett fából készült gyertyatartókkal. A lak mögött kis kert húzódik, benne fából faragott és festett remete ül és olvas. Körülötte állatfigurák.

 

,,Helét a' természet máskint nem
tehette,
Mint kézi munkával ide égyengette,
Remete lakását mint itt kerengette,
Az Okoss találmány miként
emelgette .

 

Közelben a Márkus-tér, a nagy tűzijátékok színhelye, majd a nagy térség közepén a hatalmas vízesés, melyet a kerti mulatságok idején 20 ezer lámpával világítottak ki. A középső allén továbbhaladva jobbra találjuk a Kínai házat, a Bagatelle-t.

 

Bagatelle, Kínai táncoló-ház,

 

A parkot ékesítő szórakozóházak között a legnagyobb volt az utolsóként épített Kínai ház, az ún. "Bagatelle". Kétemeletes, díszes épület, melynek karzatára csigalépcsőn lehetett feljutni. Az öttengelyes épület főhomlokzatát karcsú pilaszterek tagolták. A tető zöldre és pirosra festett, csúcsán egy kínai ült napernyővel. A tetőn és annak kiugró részein kis csengettyűk függtek, melyek a legkisebb szellőtől is kedves harangozást csaptak. Az emeleten és a földszinten 4-4 kis szoba és egy-egy nagyméretű középső épült. A falakat kínai tájképek díszítették. A bútorzat kínai, sőt minden berendezési tárgy keletről származott. Az elmúlt években végzett kutatások megtalálták az épület alapjait, amelyre felépült egy modernebb formájú BagatelIe, melyben vendégszobákat és az idegenforgalmat kiszolgáló helyiségeket rendeztek be.

 

A kínai táncoló-ház az első operaházzal összefüggően épült. A zenészeknek ebben külön erkélyük volt; bál alkalmával aranyba, ezüstbe kellett öltözniük és kínai módra sárga, csengettyűs kalapot hordaniok. A chinoiserie elemekkel díszített épületben 1779. decemberében tűz keletkezett és vele együtt az első operaház is leégett.

 

Fortuna- és Vénus-templomok

 

A mulató erdőnek majdnem a végén egy hosszúkás alakú négyszögű téren épült a Fortuna-templom, melynek tetején Fortuna istennő szobra állt. A mulató-templomot zöldre festett ráccsal kerítették körül, előtte virágágy, mögötte nagy, drótos madárkalitka. A kínai festéssel díszített belső falak falusi mulatságokat ábrázoltak. Padozata csiszolt kövekből készült. A vörösmárvány kandallón díszes óra, vázak és porcelánfigurák ékeskedtek. Nem messze épült a Vénus-templom, mely kívülről hasonmása az előbbinek, tetőpárkányán a Szerelem-istennő szobra állt.

Oldalt terült el a ,.Rózsakert", mely pihenést nyújtott a sok fönséges látvány nézésében kifáradt szemnek.

Feljebb egy nagy kapu nyílt, melyen át a ,,Vadaskertbe" érkezett a látogató. E terjedelmes erdő területét kőoszlopok és zöldre festett rácskerítések zárták be. A Vadaskertben, hemzsegett a sok szarvas, fácán és számos ,,nemes" madár. Déli oldalán egy fasorokkal határolt tó, keleti oldalán egy vadászlak, majd a vaddisznós kert, és a közelben még egy tó vonzotta az érdeklődőket. Az egész terjedelmes erdőt tégla- és vaskerítés vette körül.

A Vadaskert megtekintésére egy hatalmas, minden igényt kielégítő, "szekér" állt készen, szobával asztalokkal, székekkel felszerelve. A csodálatos park a 18. században mindenki előtt nyitva állt, bárki sétálhatott benne.

 

,,Ebben sétálásra van útt a'
szekérnek,
Árnyékos- Helyei a'gyalog
embernek,
Vagyon engedelem Urnak,
és szegénnek,
Itten sétálgatni a' jövevényeknek"

 

A park csaknem teljesen elpusztult. A mulatóházakat már a múlt században lebontották; a sugárútjait ékesítő szobrokat, kerítéseket széthordták. A kastélytól kiinduló, három sugárút még utal a hajdani szépségre. A két méter magas téglakerítésnek csak egy szakasza látható.

 

"Eszterházi vigasságok"

 

A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta kastélyát és udvartartását a bécsi arisztokráciának. A legkáprázatosabb ünnepség 1773-ban történt, amikor Mária Terézia, magyar királynő látogatást tett Eszterházára. Miklós herceg Sopronban fogadta a királynőt és kíséretét, majd Széplakon át vezette vendégeit palotájába.

 

"Mihent birásában Széplak
tétettetett,
Azonnal Sopronnak utat készéttetett,
Mellyen nem sokára mi
fel-kenettetett,
Koronás Királynénk ide vezettetett.

 

Az ünnepségekről készült feljegyzésekből idézünk: ".. a tűzijátékot maga a királynő indította el azzal, hogy meggyújtotta a zsinórt. A tűzcsomóból kirajzolódó kép az égszínkék mezőben Magyarország címerét ábrázolta, kétoldalt kiterjesztett szárnyú angyalokkal, felette három betű: VMT (valószínű Vivat Maria Teresia), majd kígyó és csillagfigurákat lőttek fel, és nagy magasságból aranyeső hullott ... Tűzek gyúltak ..." (7.)

A császári udvar 1775-ben tett látogatásának leírása is említ néhány érdekességet: ... Délután a vendégek kikocsikáztak a parkba. Volt ott vásári kikiáltó bódé, "éneklő képmutatónő" tánchely, ahol parasztmuzsikára illegették magukat a vendégek, bohócfigurák, táncoló majmok, ketrecben oroszlánok, tigrisek; bábjátékosok mutogattak figuráikat, másutt egy "fogorvos" aki 18 láb magas gólyalábakon táncolva végezte műtétjét.

A fényűző szórakoztatás mellett az eszterházi udvari világ a kor kulturális életében igen jelentős szerepet töltött be zenei életével. Joseph Haydnnak alkotásokban azok a leggazdagabb évei, melyeket Miklós herceg szolgálatában töltött. Több mint 160 baritondarabot írt gazdájának, triók és vonósnégyesek, operák, vígoperák, szimfóniák, misék születtek Eszterházán. Több operájának itt volt az ősbemutatója, száznál több azok száma, melyet Eszterházán vezényelt. Esterházy maga is muzsikált, s állandóan újabb és újabb darabokat kért karmesterétől.

Esterházy Miklós 1790-ben meghalt, halálával a fényes ünnepségek is megszűntek. Fia, unokája és utódai már nem érezték jól magukat a rokokó pompában, visszavonultak Kismartonba és más kastélyaikba.

A híres zenekart feloszlatták, Eszterháza csendes pusztulása megkezdődött. A kincstárat és a képgyűjteményt Bécsbe és Kismartonba szállították. Ekként kesereg egy utazó 1824-ben:

"Üres a ritkaságok és drágaságok kabinetje... A nagy víztartók és ugrókutak az udvarban, a vár mellett s a kertben - melyek egyike hetvenezer forintba került - megszűntek lenni, köveik máshova hordattak hasznavehetetlenül. A különféle mesterségű ritka órák, remekművek a belső szobákból elvitettek. A kínai táncolóház leégett, a játékszínekben széna tartatik ... A kertek el vannak hagyatva, a pázsitgyepen szemem láttára földi alma (krumpli) terem. De ama drága Bagatelle, Naptemplom, remeteház, ékes Diana, Fortuna, Vénus templomai is odavannak ..." (8.)

 

Helyreállítás

 

A kastélyt a 20. század elején az Esterházy család helyreállíttatta. A parkokba, belső udvarra taxus- és buxusbokrokat, fenyőféléket ültettek, melyek ma is díszlenek.

A második világháborús események igen nagy károkat okoztak a kastélyon; berendezéseit elszállították, összetörtek, széthordták. Dr. Porpáczy Aladár lelkes és kitartó kezdeményezésére a kastélyt sikerült a teljes pusztulástól megmenteni: kertészeti középiskolát, kollégiumot, irodahelyiségeket, lakásokat alakítottak ki az oldalszárnyakban, de a középső rész tovább romlott, üresen állt.

A jelentős helyreállítás 1957-ben vette kezdetét dr. Rados Jenő szakmai irányításával. Újravakolták és festették a külső falakat, megszépültek a parkok, helyreállították a dísztermet, zenetermet, Sala Terrena-t és néhány szalont. Szállodát alakítottak ki, mely ma is működik. Joseph Haydn életéről emlékkiállítást rendeztek. 1959-ben a nagy zeneszerző halálának 150. évfordulóján a zeneszeretők, a Nemzetközi Zenetudományi Kongresszus résztvevői méltó környezetben hallgatták a Kodály Zoltán vezényelte ünnepi hangversenyt.

Azóta minden évben megrendezik a Zenei Heteket, a Nemzetközi Haydn-fesztivált, amikor bel- és külföldi énekkarok, zenekarok hangversenyekkel bizonyítják a nagy Mester, Haydn szavait: "..az én nyelvemet megérti az egész világ."

 

Irodalom

 

Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterhaz im Königreiche Ungern, Pressburg, 1784. (1-6.)

Hokkyné Sallay Marianne: A fertődi Esterházy kastély, 1979.

Dallos Márton: Eszterházi Várnak és ához tartozandó nevezetessebb helyeinek rövid leirása ..., 1781.

Marót János: Fertőd, 1979.

Meller Simon: Az Esterházy Képtár története. Budapest, 1915.

Őrsi KároIy: Fertődi kastélypark, 1982.

Az eszterházi Beszálló vendéglő 1773. évi leltára. Soproni Szemle, 1974. 3. sz.

Horányi Mátyás: Eszterházi vigasságok. Budapest, 1959. (7.)

Utazásbeli jegyzetek Óvárról, Kismartonról s Eszterházáról. Tudományos Gyűjtemény 1824. III. kötet, 40-56, oldal. (8.)

Drinoczy György: Böngészet Sopron Megye ismeretéhez 96. Eszterháza, 1837.

Dr. Hárich János: Eszterháza I. Műtörténet, 1944.

Gottfried v. Rotenstein: Reise durch einen Theil von Königreich Ungarn seit dem Jahre 1763. Eszterház.

Voit Pál: A Barokk Magyarországon, 1970.