|
Fertődből Eszterháza
Új nemzetközi szellemi központ
A fertődi Esterházy-kastély rehabilitációja mintegy tíz éve vajúdik. Ez alatt az idő alatt több helyreállítási programterv is született. Először 1993. januárjában fogalmazódott meg a regionális kulturális központ gondolata. A programot, amelyet az Európai Unió támogatott, a World Monuments Found szakértői csoportja és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szakemberei közösen dolgozták ki. Megvalósulása akkor meghiúsult, de több lényeges elemét az itt olvasható hasznosítási program magáévá tette.
A helység neve, ahol hajdan a Martinelli építész által 1720-ban tervezett kis barokk vadászkastély állt, annak idején Süttör volt. A kastélytól és hatalmas parkjától keletre fekvő falu ma is létezik, sok régi lakóházzal, amelyek őrzik egykori - íves tornácos - alakjukat. A XVIII. század második felében itt alakította ki gazdagságához és műveltségéhez méltó rezidenciáját Esterházy (Fényes) Miklós herceg (1714-1790). Ő adta 1765-ben birtokának az Eszterháza nevet. A kastély, ahol nagyszabású rekonstrukció vette kezdetét, a tervek szerint szellemi központ lesz, falai között kap majd helyet az Európai Műveltségi Továbbképző Intézet.
A helység azáltal lett ismert az egész világon, hogy Miklós herceg 1761-ben ide szerződtette hercegi udvari karmesternek, zeneszerzőnek és főzeneigazgatónak a korszak egyik legkíválóbb muzsikusát, Joseph Haydnt (1732-1809). A nagy mester élete 1766 és 1790 között Eszterházához kötődött. A nagy Haydn-monográfiákban "Eszterháza 1766-1790" címmel általában külön fejezet az itt töltött két és fél évtized munkássága.
A második világháború után a település nevét, Eszterházát ideológiai okokból Fertődre változtatták. A nemzetközi köztudatban azonban továbbra is Eszterháza néven élt, s úgy tűnik, most eljött az ideje annak, hogy szellemi örökségünk e szép emléke visszakapja eredeti nevét.
Óriási dolog volt Haydnt évtizedeken át Eszterházán foglalkoztatni.
Ehhez ideális körülmények kellettek. Miklós herceg maga is muzsikált, művelt mecénás és értő műélvező volt. A közönség pedig szintén művelt hallgatóságból állt. Az operaház (szinház) 1778-ból származó műsorrendjéből kiderül, hogy szinte minden nap volt Eszterházán előadás. Opera és próza váltotta egymást. A 25 év során 110 opera került műsorra, ezek közül 14-et Haydn komponált. A kor operatermésének javát előadták. A prózai művek között szerepelnek Shakespeare és Goethe művei.
A magas rangú vendégek mellett a hallgatóság zömét a Magyar Királyi Nemesi Testőrség ifjú tagjai alkották. Mária Terézia királynő 1760-ban hozta létre a Nemesi Testőrséget. Célja a társadalmi elit körében a műveltség emelése, az európai színvonalú ismeretek terjesztése volt. A Testőrség csak formailag volt katonai testület. Az országgyűlés határozta meg működési feltételeit. Magyarország 100 főt delegált, a vármegyék évi 100.000 aranyat fizettek költségvetésébe. Erdély 20 főt küldött és évi 20.000 aranyat adott. Az intézmény székhelye a bécsi Trautson palota volt. A parancsnok 1774 és 1787 között herceg Esterházy Miklós volt. A fiatalok 20 éves korukban vonultak be a Testőrséghez és öt évig szolgáltak. Irodalomtanáruk Bessenyei György volt, rajzra és építészetre Hefele Menyhért építész oktatta őket és zenét Joseph Haydntól tanultak.
Eszterházán Haydn révén kitüntetett helyet foglalt el a zene művelése, ezért a következő években átfogó rekonstrukció elé néző kastély szellemi programjában a zenei események fognak dominálni.
A felújítási program keretében tervezzük az épületegyüttes szétszóródott műtárgyainak összegyűjtését, vagy pótlását.
A kastélyegyüttes rehabilitációs programjának részét képezi a melléképületek és a park is.
A főépülettől dél-keleti irányban található az a háztömb, amely az udvari tisztségviselők házát, a bábszinházat és a narancsházat foglalja magában.
A kastélytól nyugatra fekszik a kocsiszín-istálló, továbbá a muzsikaház, majd a barokk vendégfogadó. Nem feledkezhetünk meg a kastély bejáratánál álló két gránátosházról sem.
Az Esterházy-kastélyt, amely évtizedeken át a Mezőgazdasági Minisztériumhoz tartozott és benne különféle intézmények - például iskolák - működtek, 1996. július 1-jétől a Műemlékek Állami Gondnoksága üzemelteti. A fő feladat most az, hogy meg kell határozni az épületegyüttes új funkcióját, megindítani az állagmegóvást és a helyreállítást. Az ingatlanegyüttes újra egyesítését követően az egyes épületek jövőjével is foglalkozni kell. Egyszersmind össze kell kapcsolni az együttest a Fertő-tavi Nemzeti Parkkal, csatlakoztatva a környező települések és a Fertő-tó környékének hazai, illetve az ausztriai partok külföldi idegenforgalmával is.
A munka a legprózaibb dolgokkal: új biztonsági berendezések felszerelésével, a beázások megszüntetésével kezdődött. Fel kellett újitani a kazánházat és kéményét, a fűtést pedig olajról gázra állítottuk át. Ezenközben megkezdtük a gyűjtemény fejlesztését is, vásároltunk egy figurális falikárpitot és egy 1747-ben készült hatregiszteres barokk orgonát, amelyet restaurálás után a helyreállított barokk kápolna orgonaoratóriumában kívánunk elhelyezni. Elkészült a kastélyegyüttes hasznosítási programjának tervezete. A főépületben a szobák eredeti funkciók szerint rendeződnek újjá. A középrészen hat történelmi lakosztály alkotja majd a múzeumot.
Az emeleten a kápolna körül kap majd helyet az új Haydn Múzeum.
A hercegi könyvtár, a biliárdszoba és az ezüstkabinet szintén rekonstruálva lesz. A kastély nyugati födszintes szárnya adott otthont egykor a gyűjteményeknek: ott volt a porcelánkabinet, a 8000 kötetes könyvtár, a metszetgyűjteménnyel és térképekkel, valamint a 345 festményből álló képtár is. A tárgyi kultúrájával együtt mutatjuk be azon a kiállításon, ahol majd a park, az épületegyüttes, a család és a Testőrség történeti dokumentumai is szerepelnek.
A kastélyban múzeumi, illetve rendezvényi funkciójú helyiségek is lesznek. A középrész két födszinti és két emeleti terme továbbra is hagversenyek és rendezvények helyszínéül szolgál. Ismét megnyílik a középrész legtetején lévő terem, a lugast ábrázoló freskókkal díszitett belvedere, a "széplátoda".
A muzsikusok számára öltözők és próbatermek lesznek a második emeleten. A kastély mindkét kétemeletes oldalszárnyában eredetileg 9-9 lakosztály áll majd a muzsikus professzorok és a művészetkedvelők rendelkezésére.
A kastély keleti földszintes szárnyában volt a barokk konyha és a cukrászda. A konyha boltozott termében látványkonyhával kiegészülő étterem működik majd, főbejárat mellett pedig megújul az eredeti "tésztamívház" a tiszti ebédlővel, ahol Haydn minden nap ebédelt. A leltárok tanúsága szerint a tiszti ebédlőben hangszercsendéletek, a konyha folyosóján konyhai jeleneteket ábrázoló képek és ételcsendéletek függtek a falon. A konyha mellett lesz a megújuló télikert, amely annak idején kínai tájat ábrázolt, sziklákkal, patakokkal, hidakkal, madárkalitkákkal és papagájokkal.
A tiszttartóházból zenei kurzusház lesz. A szállások mellett hat próbaterem, kamaraterem, zenei könyvtár, irodák, konyha és ebédlő kapnak ott helyet. Közvetlenül kapcsolódik hozzá a bábszínház kiszolgáló épülete, benne újonnan kialakított kávéházzal és öltözőkkel. A bábszinház nézőtere kagylókkal kirakott falú hűtőzőterem volt, amelyben négy fali grottaszökőkút működött. Haydn operaparódiákat írt marionett figurákra, ezeket a műveket lehet majd itt újra megeleveníteni. A bábszinházat a XIX. század közepén magtárrá alakították. Remélhetőleg sikerül majd rekonstruálni az eredeti belső teret és színpadtechnikát. A bábszínház és a narancsház között volt a nyolcszögletű, négy ló hajtotta berendezésű, barokk víztorony, amelynek rekonstrukcióját ugyancsak tervezzük.
A barokk gránátosházak közül a nyugatiból csárda lesz, a keleti a múzeum pénztárát, a rendezvényirodát s a kávézót foglalja majd magába. A kocsiszínben hintómúzeum lesz, a látogatókat szállító hintók is ott kapnak majd helyet, az istálló és a lovarda szintén újraéled.
A Muzsikaházat az 1980-as években építészetileg helyreállították. Ma zeneiskola és városháza. A vendégfogadó ma vendéglő, cukrászműhely és irodaház. Jövője szintén a múltjából táplálkozna. Leghangulatosabb tudósitás róla 1773-ból, egy angol utazótól származik, aki a fogadó ivójában operapróbát hallgatott. Az énekesek Haydn: "A hűtlen pórul jár" című operáját próbálták Mária Terézia látogatására készülve. Nyilvánvaló, hogy eredeti formájában kell visszaállítani.
Az épület keleti földszinti oldalán volt a postaállomás istállója, kocsiszíne, a váróterem és a postamester lakása. Az innen a környékre induló postakocsizás jó program lenne. A források szerint a vendégfogadó emeletén a fogadós szállása mellett nyolc kétszobás lakosztály volt. Itt is szálláshelyek kínálkoznak.
A közel négyszáz hektáros parkról sok helyszínrajz, térkép, tervrajz, rendezési terv és leírás áll rendelkezésre a kertépítészek és a vízépítő mérnökök számára a vízhálózat, a szökőkutak, a medencék és a vízesések rekonstrukciójához.
Sok részlet még tisztázásra vár, de az valószínű, hogy több generáció számára ad feladatot a helyreállítás aprólékos munkája.
Bugár-Mészáros Károly
(Fotó: Bugár-Mészáros Károly)
Fotók:
A főhomlokzat a kert felől - The front from the garden
Az udvari homlokzat és a keleti vendégszárny - Back-from the court and the east wing
Eszterháza madártávlatból, 1760 körül - Eszterháza from bird' s wiew, about 1760
Az egykori gránátosház - The guard' s house
Az egykori narancsház - The Orange House before restauration
A kastélykápolna homlokzata - The front of the chapel of the castle
Az 1781-ben épült operaház (korabeli festmény) - The painting of the opera house built in 1781
Kastélykápolna kupolája - The spherical vault of the chapel
A közelmúltban vásárolt orgona, 1747-ből - The recently purchassed organ from 1747
A főhomlokzat nyári képe - The front with the garden in summer
A közelmúltban vásárolt falikárpit - The recently purchassed tcarpet