A felvétel idején több mint kétszáz éves vadgesztenyefákból, amelyek a parterre jobb és baloldalán (háromsorosan) nyírott berceaux-okat ’formálták’, sok példány szinte teljesen elpusztult. Ezeket a fasorokat (két menetben) a korábban ’térhatárt’ képző lugas-rendszerek helyettesítésére telepítették. A lugasok mindaddig megmaradtak, amíg a fák megnőve átvették esztétikai szerepüket. Porpáczy akadémikus intézkedésére a hatvanas években újra nyírták őket, de eredeti állapotuk már nem volt helyreállítható.