A bővített alapterületű (téglalap alaprajzú) reneszánsz épület valamikori végfalainak két sarkában tölgypallóból készített cca 40 x 40 cm keresztmetszetű csapadékvízejtő csatorna volt, van. Ezek a pártázatok mögött összefolyó vizet vezették a jelenleg a járdák alatti szikkasztókba. Az átépítések során az ejtőcsatornákat módosították, ezért a külső falakon több faltoldás keletkezett (piros vonalak). A barokk rizalitszárny építésekor a sárga téglalappal jelölt "nyílászáró" a harántfalra szorult, ezért az ejtőcsatornán "belülről" le lehetett jutni a szikkasztóba.