A helyi "monda" szerint
búcsújárók imádkoztak zarándokútjukon a feszületek, emlékművek előtt.
Eljutottak a képen ábrázolthoz. Az "előénekes" asszony egy ott
álldogálótól megkérdezte, melyik szenté az emlékmű. Az osztrák polgár azt
válaszolta: "i was nit" (helyi nyelvjárásban; nem tudom). Mire az asszony:
"imádkozzunk szent Ivásznid támogatásáért". Azóta ez a kő neve.
|