Sokan áldozták életüket, tehetségüket, kitartó munkájukat pompakedvelő Miklós herceg szolgálatában, hogy: "Eszterháza magát csudává tegye" (Bessenyei). Ezek közül, a fennmaradt okmányok tanúsága szerint, az egyik legodaadóbb, legszerényebb és mondhatni egyben a "legszerencsétlenebb" Kühnel, a Bauschreiber (tükörfordítással) az építés-írnok volt.

Eszterháza történetével foglalkozva és Jacobyt "méltatva" többen írták, hogy a francia származású ingenieur amolyan Bauschreiber, esetleg építés-vezető lehetett. Tették ezt azok, akik nem vették maguknak a fáradtságot, hogy a rendelkezésükre állott korabeli okmányokat elolvasva (ha tudtak netán németül) meggyőződjenek róla ki volt a Bauschreiber. A Valkó által ismertetett mintegy ezer OL okmány közül Kühnel neve 55-ben szerepel. Jacoby-é mindössze 20-ban; a többek által a kastély tervezőjéül nevesített Hefele pedig egyben sem. (A Hárich közölte Hefele Specification "hiányzik" az OL-ből.)

A Kühnelre vonatkozó okmányok szerint a pompakedvelő herceg szolgálatában a Bauschreiber-é nem volt hálás, sikerélményekkel járó munkakör. Nem sikerült megállapítani, hogy Kühnel mikor került udvari szolgálatba s meddig viselte "tisztjét". Neve első alkalommal 1765-ben szerepel az ismert okmányok közül az ^a267-es számúban, utoljára pedig 1790-ben az ^a995-ös-ben. Az építkezések Miklós hercegi korszakában 27 éven át tartottak. Az ^a636 számú okirat amolyan jegyzőkönyv-szerű. Rachier régens egybehívta Jacoby mérnököt, Kühnel építésirnokot és Lichtscheindl okmány-kezelőt, nyilatkozzanak arravonatkozóan, hogy Mödlhammer milyen munkát végzett Eszterházán. Rachier régens - aki képzettebbnek, műveltebbnek tűnik gazdájánál - nyilván olyanokat kérdezett akiknek szakmai véleménye mérvadó volt, illetve akik 1762-ben már tanúi voltak az építkezésnek. Ilyen értelemben elképzelhető, hogy Miklós herceg Kühnelt is a bátyjától örökölte. Ezt valószínűsíti az 1773-ban keletkezett ^a603 jelzetű okmány, amely szerint Kühnel akkor már harminc éven át volt hercegi szolgálatban.

Kühnel a fejlesztésmenet minden apró részletét biztosan jól ismerte, (a Jacoby halála utániakat is) és kár, hogy a herceg nem kötelezte valamiféle építés-napló írására.

A Bauschreiber minden az építéssel összefüggő tennivalóért felelős volt. Hatáskörébe tartozott az építésszervezés, az építőanyag-előállítás, -szállítás, a költségvetés-készítés, a bérfizetés, az ellenőrzés, a különleges ügybeni intézkedés, adott esetben a tervezés is. Úgy vélem munkásságának sokoldalúsága úgy érzékeltethető leginkább, ha a vonatkozó OL okmányokat tevékenységi körönként csoportosítva igyekszem ismertetni. Több okirat különböző tevékenységről, intézkedésről szól, ezért gyakran "átfedő" jellegűek.

Kühnel szervezői feladatai igen sokrétűek voltak. A vonatkozó okmányok közül kilenc sorolható ebbe a kategóriába ^{a313 a544 a556 a560 a706 a790 a904 a967 a995}. Az ^a313 jelzetű szerint egy kérdéses esetben meg kellett határoznia, hogy a meglévő mintegy 44 ezer tetőcsererepen felül mennyire van még szükség. (Az okmány 1766-ban kelt !) Az ^a544 jelű okmmány szerint Kühnelnek döntenie kellett, szükség van-e a továbbiakban a szállításokhoz a bivalyos fogatokra, avagy Táborba küldhetők-e telelésre. Az ^a556 jelű okmány szerint a Lackenbach-i intézőnek Kühnel-lel kell egyeztetnie az évi faszállitmányokat. Az ^a560 jelű utasítás alapján a Schwarzenbach-i intézőnek kell Kühnel-lel egyeztetnie, azaz Kühnelre hárult az építőanyag-előállítás és szállítás megszervezésének feladata. Az ^a706 jelű okmány szerint Miklós herceg Kühnel javaslata alapján leállíttatta a szentmiklósi téglaégetőt és helyette Széplakon rendelt egyet építeni. Az itt nem részletezett - e kategóriába sorolható - többi okmány szintén előkészítő, szervező munkára vonatkozó.

Az építőanyag-előállitás terén Kühnelnek ugyancsak felelősségteljes volt a tiszte, mert ha megállapítást nyert volna, hogy az ő hibájából állt le az építés, Miklós herceg azonnal elbocsájtja. Kilenc olyan okmány ismert, amelyek igazolják, hogy Kühnelnek kellett az építőanyagok előállításáról, nyilvántartásáról gondoskodnia. A ^a463 jelzetű szerint Kühnel többször megírta az illetékeseknek, hogy milyen anyagokra van sürgősen szükség. (A kérdéses okirat szerint a késedelem hercegi kegyvesztéssel jár.) Az ^a509 jelű okirat szerint Kühnel első kézből "rendel" építőanyagot a kaboldi intézőtől. Az ^a523 jelűben szereplő faanyag megrendelője szintén személyesen Kühnel. Az ^a699 jelű okmány szerint Kühnel - felső utasítás alapján - közvetlenül tájékoztatta Miklós herceget a rendelkezésre álló építőanyag mennyiségekről. Az itt részletezetteken kívül az ^{a862a899 a905 a947 a975} okiratok szerint Kühnel más építőanyag ügyeket is intézett.
Az építőanyag-szállítás - igen sok okirat szerint - rendkívül nehéz feladat volt. Kühnel neve elsőizben az ^a267 számú okmányban szerepel, mégpedig azzal az utasítással, hogy intézze a szentmiklósi égetőben lévő 42 ezer tégla szállítását. Az ^a290 jelű okirat szerint a téglaszállítás a száj- és körömfájás miatt szinte lehetetlen. Kühnel feladata megmondani, hogy Süttörön hol kell a téglát lerakni, nehogy másodszorra is szállítani kelljen.

A költségvetés- az anyagszükséglet-kimutatás készítés felelősségteljes munka volt, amelyhez alapos szakismeret kellett. Kilenc olyan okirat ismert, amelyeknek többsége azt igazolja, hogy Kühnel e tekintetben jelentős, egyben nagyfokú hozzáértést igénylő feladatokat látott el. Az ^{a538 a554} jelzetű okiratok a széplaki kastély-építés anyag-kimutatásai, költségvetései. Az ^a575 számú költségvetés 2287 Fl építésköltségű templomra vonatkozó; amennyiben a sarródi templomé, úgy ez magasabb összegű, mint Jacobynak egy hónappal korábbi - biztosan Sarródra vonatkozó - 1773 Fl-os költségvetése. Az ^a720 jelű okmnány 1778-ból, tehát abból az évből származik amelyben a mainak megfelelő kastély feltételezhetően elkészült. Hercegi utasítás szerint a tetőcserép-égetésre is kiválóan alkalmas földű Neudörfelen kemencét csak akkor kell építeni, ha termékeit a környéken jó pénzért el lehet adni. (Ez a feltétel valószínűsíti, hogy Eszterházán már nincsen szükség tetőcserépre.) Amennyiben gazdaságos lenne a kemenceépítés, akkor hercegi utasításra Kühnelnek vagy Stögernek kell elkészítenie költségvetését. Ugyancsak tanulságos az ^a738 jelű okirat amely az egyházi pénzek - 4%-os kamat melletti - "begyüjtését" irja elő. Az okmány "kiegészítéséből" tudhatjuk meg, hogy a kegyúri templomok rendkívül rossz állapotban vannak, egyik-másik keresztje ledölt, beáznak, némelyik összeroskadásától kell tartani. A papok nem tudnak híveik - a nyomorgó jobbágyok, zsellérek - hitéleti igényeinek eleget tenni. Kühnel megbízást kap a legelemibb javításokhoz szükséges anyagok, költségek meghatározásához. A csornai templom felépítéséhez terv, költségvetés készül.

Az ^a741 jelzetű okirat a kismartoni park felújítására vonatkozó költségeket tartalmazza. Új víztorony, hajtómű is létesült, ennek költségvetését és az egyik eszterházaival megegyező víztorony terveit Kühnel készítette. Kühnel hatás-, feladatkörének jelentőségét az ^a753 jelű - az új operaház építés-szerződése - bizonyítja meghatározó módon. A szerződést 1779 dec. 28-án hárman írták alá: az építő-kőműves Guba Pál, a tervező mérnök Stöger Mihály és a Bauschreiber Kühnel Antal. Mindhármuknak igen kevés idejük volt tennivalóik elvégzéséhez. A régi operaház 1779. nov. 18-án égett le. Egy december 13-ai okmány szerint ^a752 a még ez évben építeni szánt új épülethez mészre van szükség. Stögernek (és Haunoldnak) hetek alatt meg kellett terveznie (a Voit Pál szerint Hefele szinvonalú) operaházat, hogy Guba Pál és Kühnel elkészíthesse még decemberben a költségvetést, az anyagkimutatást. Ez a teljesítmény a mai számítógépes korszakban is tiszteletre-méltó lenne. Az ^a875 jelű okirat szerint Kühnel készítette az Oval Platz rendkívül igényes vízműveinek, víz-játékainak költségvetését. E részfeladat kivitelezése mintegy ezer arany volt. (A monbizsui kastélyt /szerződés szerint/ 500 aranyért építették ^a119.) Kühnel sokoldalú szakmai ismereteit az ^a965 jelű okmány is igazolja, amely hajtató-ház, meleg-ágy együttes létesítésre vonatkozik.

Kühnelnek ellenőrzés jellegű feladatokat is el kellett látnia. Az ő javaslata alapján engedélyezte Miklós herceg a gazdasági épületek renoválási költségeinek kifizetését ^a621. Az ^a624 jelű okmány szerint egy érintett intéző igazolni igyekszik, hogy Kühnel ellenőrzésének megállapítása nem felel meg a valóságnak, mert ő nem volt hanyag. Az ^a710 jelű okirat a különböző gazdaságokban szükségessé vált javítási költségeket tartalmazza. A bruttó összeg meghaladja a 19 ezer aranyat, azaz igen jelentős. A herceg Kühnelt és "Steger" mérnököt bízza meg a helyszíneléssel, a költségvetések ellenőrzésével, a költségek lehető csökkentésével. Az ^a822 számú okirat Mollner építésügyi szakértő levele. Ebben azt állítja, hogy Stöger és Haunold operaház terve nagyon hasonlít egymásra. (A nemzetközi szakértő véleménye szerint tehát az udari asztalos is tudott Hefele színvonalú épületet tervezni!) Mollner azt javasolja a hercegnek, hogy a részleteket tekintve Kühnelt utasítsa beszámolásra, tájékoztatásra.

Az OL anyagban tizenegy olyan okmány van amelyek Kühnelnek olyan intézkedéseire vonatkoznak, amelyek anyagi kihatásaikat tekintve nem voltak jelentősek, de egy részük arról tanuskodik, hogy a Bauschreiber gondos jószándékkal törődött a műegyüttes minden részletével és ahol hibát, romlást látott, "önhatalmulag" is intézkedett. (^{a392 a413 a535 a670 a868 a878 a891 a901 a902 a979})

A Miklós herceg véleménye szerint lényegesnek minősülő "tennivalók" csak akkor voltak realizálhatók, ha a kérdéses árajánlatra, javaslatra sajátkezűleg ráírta: Ratifiziret N.F.E., a Resolutio N.F.E. kifejezés is gyakori. Előfordult, hogy a latin szavak helyett német kifejezést használt, így; a "begnähmigt" vagy a "beangenehmigt" szót. Viszonylag sok olyan Kühnel kezdeményezte okmány ismert, amelyeken szerepel az N.F.E., azaz a Bauschreiber fontos munkát végzett.

Mindezek alapján azt hihetnönk, hogy Kühnel, megbecsült ember volt azt udvartartásban. Nem volt az. Miklós herceg Kühnel nélkülőzhetetlen munkáját nem sokra tartotta. Ezt - közvetlenül vagy közvetve - három vonatkozó okirat bizonyítja. Az ^a603 számú javaslatban Rahier régens azt kéri Miklós hercegtől, hogy Kühnelt, aki már harminc éve "hinlänglich fähig" látja el a Bauschreiber feladatokat, kapjon 50 Guldennel több bért évente és Bau Rechnung Revident legyen az új titulusa. Nem tudni miért, de röviddel ezután az ^a611 jelű okiratban Rachier némi módosítással megismétli javaslatát, azt kérve a hercegtől, hogy a "Bauwesen" minden területén 30 éves gyakorlattal rendelkező Kühnelt bizza meg a "Bau Cassa Rechnung" feladatkör ellátásával és növelje meg bérét (a természetiekben járót is), mert a Bauschreiber szorgalmával, hozzáértésével, gyakorlatával ennek a munkakörnek az ellátására nagyon alkalmas. Miklós herceg nehány héttel későbbi Resolutio-ja mind a Régens, mind Kühnel szempontjából kiábrándító lehetett, mert többek között azzal az indoklással miszerint Kühnel többet beteg mint nem, hogy "Rechnung" vezetésre a "Bau Übergeher" teljesen alkalmatlan, előléptetését egyértelműen megtagadta. A témakörhöz tartozó harmadik okmány ^a612 szerint Jacob Friz "Bau Übergeher"-nek a korábbi "Rechnungsführer" Kühneltől minden építőanyagot nyugtázva át kell vennie.

Ez utóbbi okmány 1774-es keltezésű. A "folyton beteg" Kühnel pedig még 1790-es okmány szerint is Bauschreiberként szolgálta az (ez évben meghalt) urát, ha úgy tetszik a műegyüttest.

Kühnel igen sokoldalú munkásságát ismerve, nyilvánvaló, hogy nem tevékenykedett mellette egy második "Bauschreiber", netalán Jacoby ingenieur megnevezéssel, titulussal. Amennyiben ez így lett volna, akkor - az okmánnyal igazoltan - operaház-tervező Stöger ingenieur is "Bau Übergeher" lehetett a vele is még együtt dolgozó Kühnel mellet, aki az ^a953 OL Fasc. 143. 1787. jan.27. szerint az Esterházy család budai palotájának, korszerűsítésére, átalakítására készített tervezetet.